Az építőipart nem közvetlenül a korlátozások hatásán keresztül, hanem a megrendelők elbizonytalanodása révén sújtja a koronavírus válság, ami a rendelésállomány csökkenésében tükröződik – állapították meg az elemzők, akik 10 százalék körüli éves visszaesést várnak az ágazatban, amely így idén már nem fog hozzájárulni a GDP növekedéséhez.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi jelentése szerint júliusban az építőipari termelés 21,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi magas bázistól, júniusihoz mérten 3,5 százalékkal emelkedett a teljesítménye, az első hét hónapban 9,8 százalékkal csökkent az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint júliusban az építőipari termelés visszaesését inkább a kereslet csökkenése okozhatta, tekintettel arra, hogy az adott időszakban a vírushelyzet nem volt súlyos. A vállalatok, illetve az állami és önkormányzati szereplők a csökkenő bevételek és a bizonytalanabbá váló gazdasági helyzet miatt vélhetően elhalasztották beruházásaik egy részét, ami kihat az építőipar teljesítményére. Ebből az is következik, hogy az építőipar vélhetően a harmadik negyedévben is visszahúzza a gazdasági növekedést. Az építőipari kereslet élénkítése tehát hozzá tudna járulni a gazdaság újraindításához. Ezt segíthetné elő az új lakások kedvezményes áfakulcsának visszavezetése is.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a friss építőipari adatok megfelelnek a várakozásoknak, a járvány miatt számottevő hanyatlásra volt kilátás. A csökkenés részben a magas bázissal magyarázható, jegyezte meg. Hozzátette: a kilátásokban nincs javulás, mégpedig azért, mert az ágazat jövőbeni teljesítményét meghatározó új megrendelések volumene jelentősen visszaesett. Úgy látja a júliusi zuhanás lehet az idei mélypont az építőiparban, a következő hónapokban kedvezőbb adatokra lehet számítani. Ugyanakkor mínuszban marad az ágazat, az év egészében 10 százalékos lehet a csökkenés mértéke.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint az építőipari visszaesés mértéke több ágazattal összehasonlítva továbbra sem kiugró, de úgy tűnik, hogy ez az ágazat sem tudta függetleníteni magát a korlátozások hatásától és a teljesítmény csökkenése a GDP szempontjából sem kedvező. A rendelésállományban jelentős csökkenés az egyéb építményeknél látszik az uniós források kifutásával párhuzamosan, de pont ez az, ahol a kormányzat gazdaságélénkítési céllal új beruházásokat indít és indíthat a kereslet stabilizálása érdekében. Ha nem történik meg a viszonylag gyors gazdasági helyreállás, akkor keresleti oldalról érheti majd negatív hatás az iparágat a vásárlóerő elhúzódó csökkenése miatt, ami elsősorban a lakásberuházásokat és a felújításokat húzhatja vissza. A jóval jelentősebb volument képviselő üzleti és ipari célú beruházások azonban továbbra is az eredeti menetrend szerint zajlanak és hosszan elhúzódó válság nélkül ebben nem is várható érdemi változás – állapította meg a Takarékbank vezető elemzője. (MTI)
Felkészülten áll az építőipar a világjárvány második hulláma előtt
Jól vette az építőipar a koronavírus-járvány első hullámának akadályait, és felkészülten áll a második hulláma előtt, a szaktárca javaslatai elkészültek – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára szeptember 15-én sajtótájékoztatón, Budapesten.
Boros Anita ismertette, hogy a járvány ellenére az építőipar uniós összevetésben továbbra is jól teljesít, az építési alapanyaggyártásban élen jár. Az Európai Unió (EU) 2020. júniusi, illetve Magyarország 2020. júliusi szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatai alapján: a 2014-es évhez viszonyítva az EU tagországokban az építőipari termelés összesen átlagban 4,6 százalékkal, míg Magyarországon 36,6 százalékkal volt magasabb.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adatokra reagálva elmondta, hogy júliusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 21,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi, magas bázistól. Ugyanakkor az intézkedések pozitív hatásának tudható be, hogy míg májusban 20,4 százalékkal csökkent a termelés az előző hónaphoz képest, addig júniusra 6,0 százalékos, júliusra pedig 3,5 százalékos növekedésre váltott. A hazai építőipari visszaesés okai minden jel szerint a nemzetközi trendeknek megfelelően a koronavírus-járvány, és az, hogy az építőipar tavaly elérte csúcspontját: a 2019-es nagyon magasra felfutó építőipari termelés korrigál egy fenntartható szintre – tette hozzá.
Boros Anita ismertette, hogy a gazdaságvédelmi akcióterven belül 6843 építőipari kérelmet nyújtottak be, 52 milliárd forintra, ami több mint 43 ezer munkavállalót érint. A legnépszerűbb konstrukciók a munkahelyvédelmi és munkahelyteremtési bértámogatások, illetve a kis- és középvállalkozásokat segítő (kkv) támogatások voltak. Az akcióterv részeként közel 4000 építőipari hitelkérelmet fogadtak be, amelyek összege meghaladja 165 milliárd forintot.
A gazdaságvédelmi intézkedések eredménye, hogy a bruttó hazai termék (GDP) visszaesése a nagyobb és fejlettebb országokban a magyarországinál jelentősebb volt. A koronavírus-járvány hatásaként a második negyedévben a hazai GDP 13,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ebből az építőipar részesedése 0,7 százalékpont – mondta az államtitkár. Kitért arra is, hogy 2020 első félévében 2010 azonos időszakához képest az átlagkereset megduplázódott, 153 ezer forintról 305 ezer forintra nőtt az ágazatban. Az építőiparban 351 ezren dolgoztak 2020 második negyedévében, így a szektorban dolgozók száma 2010 óta 84 ezerrel, több mint 30 százalékkal nőtt – jegyezte meg.
Az ágazatra kedvezően hatott az is, hogy az idén megduplázódtak a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kifizetései, az első fél évben meghaladták a 63 milliárd forintot. Jól teljesített a falusi csok is, július végéig közel 13 ezer család otthonteremtését segítette, 900 olyan kistelepülés népességének növekedéséhez járult hozzá, ahol korábban csökkent a lélekszám – fűzte hozzá Boros Anita.
