2024 I–III. negyedévében 8709 új lakás épült, 19%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt, 2,3%-kal elmaradt a 2023. I–III. negyedévitől.
2024 I–III. negyedévében 8709 lakást vettek használatba, 19%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Budapesten 15%-kal kevesebb, összesen 2761 lakás épült. A csökkenés a megyei jogú városokban ugyancsak 15, a többi városban 30, a községekben 16%-os volt a 2023. I–III. negyedévihez képest. Pest régió lakásépítéseinek száma 29%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A legtöbb régió lakásépítését is visszaesés jellemezte, érdemi növekedés csupán a Dél-Alföldön történt, ahol 16%-kal több lakás épült, mint 2023 azonos időszakában. Budapesten a XI. kerületben adták át a legtöbb, mintegy 1200 lakást. A vidéki városok közül Kecskemét emelkedett ki, 300 feletti épített lakással.
A természetes személyek által épített lakások aránya 39%-ról 40%-ra emelkedett, eközben a vállalkozások által építetteké 61%-ról 58%-ra csökkent egy év alatt. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 53%-a családi házban, 42%-a többszintes, többlakásos épületben, 2,1%-a lakóparkban található. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 m2-rel, 99 m2-re nőtt 2023 I–III. negyedévéhez képest.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 57, a saját használatra építetteké 40% volt, ez kismértékű elmozdulást jelent az utóbbiak javára a korábbi, 60–38%-os megoszláshoz képest. Bérbeadásra továbbra is csak elvétve épültek lakások (2,3%).
Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt, 2,3%-kal kisebb, mint egy évvel korábban. Míg az egylakásos épületekben engedélyezett lakások száma 14%-kal nőtt, addig három- és annál több lakásos épületekben 18%-kal kevesebb lakás építését kezdeményezték. 2023 azonos időszakához képest Budapesten kívül a Dél-Alföldön (–14%) és a Közép-Dunántúlon (–12%) csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma. A legnagyobb mértékű növekedést a Dél-Dunántúlon (52%) és az Észak-Alföldön (51%) regisztráltuk. A két régióban meghatározó a Pakson és Debrecenben megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódó lakásfejlesztések szerepe.
Budapesten 3391 lakás építését engedélyezték, ami 34%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakihoz képest. A kerületek többségében a 100-at sem érte el az engedélyezett lakások száma, ugyanakkor kiugró mennyiségű, közel 1400 lakás építését kezdeményezték a X. kerületben. A megyei jogú városokban 7,1, a többi városban 15, a községekben pedig 20%-kal nőtt az építendő lakások száma a 2023. I–III. negyedévihez képest. Kiemelkedő számú lakás építését kezdeményezték Debrecenben (936), Pakson (380) és Győrben (332).
Az építtetők az esetek 54%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. A kiadott új építési engedélyek alapján a 2023 I–III. negyedévinél 14%-kal több, összesen 7173 lakóépület építését engedélyezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma 2659 volt. (Forrás: KSH)
