Az ÉVOSZ – tagszervezetei bevonásával – idén is elkészítette az építési ágazat szakmai helyzetértékelését, melyben a szövetség 96 javaslatot is megfogalmazott.
Mint írják, a rendelésállományt és a cégek véleményét figyelembe véve az építőipar 2023-ban a termelés csökkenésére készül. Minden alágazatban a fizetőképes kereslet csökkenése várható. Az idén kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lehet számítani, ami elsősorban az infrastrukturális beruházásokat érinti. A magánszektornak ez ugyanakkor jó hír, hiszen több lesz az elérhető szabad kapacitás. 2023. év közepére a kereslet-kínálat közel egyensúlyi helyzetbe kerül. 2023. év közepéig további áremelkedések várhatóak. Jelenleg nagyságrendileg 30 ezer lakás, új építésű ingatlan van kivitelezés alatt. Ebből 2023. évben megközelítőleg 18 ezer készülhet el a mostani szerződésekből kiindulva. Ezzel párhuzamosan körülbelül 180 ezer lakás kerülhet felújításra az idei év egészében. Ez erőteljes csökkenés 2022. évhez mérten. Jelenleg alacsonyabb az építőipar rendelésállománya, mint egy évvel ezelőtt. A rendelésállomány egy része ráadásul nem ebben az évben, hanem a későbbi években valósul meg – teszi hozzá a szakszövetség.
A foglalkoztatotti létszám várhatóan 2023-ban csökkenni fog – prognosztizál az ÉVOSZ. A várható teljesítmény mögött 2023-ban is komoly nehézségek húzódnak meg. A járványhelyzet utóhatásai és az orosz-ukrán háború továbbra is lassítja és drágítja a kivitelezéseket. Emellett a képzett munkaerő hiánya, az alapanyagok áremelkedése szintén mérsékli az ágazat teljesítményét. 2023. évre nem a kapacitáshiány, hanem a finanszírozási nehézségek lesznek a jellemzők. Az építőanyagoknál nagy szóródás mellett 2023 egészében 10-15 százalék körüli áremelkedés bontakozhat ki 2022 végéhez képest. Azoknál az építőipari anyagoknál lehet számottevőbb áremelkedés, amelyek előállításához az átlagosnál nagyobb energiafelhasználásra van szükség, illetve az orosz, ukrán, fehérorosz relációból történő beszerzés jelentős volt. Az elmúlt öt évben az építőipar tevékenységét legnagyobb mértékben akadályozó tényező a szakmunkás- és mérnökhiány. A 2023-as év legnagyobb kihívása is a foglalkoztatási nehézség lesz. A munkaerőpiacot 2022. év végéig elsődlegesen az extenzív, a létszámtöbblettel történő munkavégzés jellemezte. A járvány időszaka csaknem két éve visszafogja a foglalkoztatási hatékonyság növekedését, a foglalkoztatás extenzív bővítési lehetőségei kerültek előtérbe, ami csak részleges megoldást jelentett a megfelelő építőipari kapacitás rendelkezésre állásához. A kevesebb munka számos vállalkozásnál a segédmunkási létszám csökkenésével járhat. A szakmunkásokat és mérnököket a vállalkozások szeretnék megtartani. Az építőipari munkaerőpiacot 2023-ban is erősen sújtja a 2008-2014. évek intenzív munkaerő elvándorlása, a munkaerő elöregedése és a generációváltás nehézségei, az iskolarendszerből kikerülő szakemberek alacsony számossága. 2022-2024. években várhatóan a szakmából nyugdíjba vonulók száma meghaladja az építőipari munkaerőpiacra belépők számát mintegy 20 ezer fővel. A magyar munkaerő kevésbé mobil, mint más európai uniós országoké, sokan nem hajlandók az országon belül sem költözni egy munkahelyért. A munkaerőpiacot továbbra is jellemezni fogja a keletről nyugati irányba történő munkaerőáramlás. Bővülhet a külföldi vendégmunkások száma, ahol elősorban a szakképzett munkaerőre kell a hangsúlyt helyezni. Az építési ágazatban a nemzetközi munkaerőpiacon kell versenyben lenni a képzett munkaerőért. Rövid távon így 2023-ban a jelenleginél is nagyobb figyelmet indokolt fordítani az unión kívüli, ún. harmadik országból érkező szakmunkások és mérnökök hazai foglalkoztatására. Kihívásokkal teli lesz az év a felnőtt továbbképzés szempontjából is. Nehezen alakulnak ki azok a struktúrák, szervezeti műhelyek, amelyek megfelelő nagyságrendben tudnák segíteni a továbbképzést. 2023. évben az építőipari vállalkozások átlagosan 16% körüli bérfejlesztést terveznek. Jelenleg egészségtelenül magas a segédmunkások és betanított munkások aránya az összes építőipari foglalkoztatott létszámon belül. A minimálbérek és a garantált bérminimum jelentős emelkedése az építőiparban magával húzhatja a magasabb bérkategóriák emelését is.
A 2023. évben várható erősebb piaci versenybe unión kívüli székhelyű vállalkozások is bekapcsolódnak. A verseny tisztasága a jelenleginél nagyobb piaci ellenőrzést igényel. Mint írják, várakozásaik szerint az importőrök és kereskedők minden erővel próbálják megoldani a felmerülő beszerzési problémákat. Ennek fényében az ellátási láncok helyreállása 2023-ban megvalósulhat. A lakásépítés területén kiemelten fontos lenne az MNB zöld otthonteremtési programjának újraindítása, mely a magasabb inflációs környezetben is kedvező kamatozású hitellel segíti a lakásépítést. 2022. július 1-től csak a magasabb energetikai elvárásoknak megfelelő lakóingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt. A jogszabályi megfelelési kötelem miatt még energiatakarékosabbak lesznek az átadásra kerülő lakóingatlanok. A szövetség várakozásai szerint a 2022-es évben az építésgazdaság területén is megjelennek a körforgásos gazdaság elemei, mint pl. a szelektív építési törmelék gyűjtése és az anyagok nagyobb mértékű újrahasznosítása.
Az ÉVOSZ építőipari szakmai értékelése és javaslatai az alábbi linken olvashatók:
