A körforgásos gazdaságra áttérés kiemelt feladat, nemzetgazdasági szinten komoly kihívás – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a Portfólió online konferenciáján szeptember 9-én.
Boros Anita a Sustainable World 2020 – Fenntartható Világ 2020 címmel megrendezett tanácskozáson rámutatott: a fenntarthatóság alapelveinek érvényesítését valamennyi szakpolitikai területen kiemelten kezelik, minden kormányzati intézkedési csomagban. Az elmúlt időszakban számos stratégiai dokumentum és akcióterv készült, amelyek nevükben is tartalmazzák azt a célkitűzést, hogy összekapcsolják az ökológiai és ökonómiai fenntarthatóságot.
Boros Anita az eddig elért eredmények közül kiemelte a Klíma- és természetvédelmi akciótervben megfogalmazott pontokat, ezek jelentősen meghatározzák az átállást a körforgásos gazdaságra, és a fenntarthatóságot. A hulladékgazdálkodásban elkezdődött július elsejétől az illegális hulladéklerakók felszámolása, a Tisztítsuk meg az országot! programban „olyanok helyett dolgozunk, akik megkerülik a hatóságot, és ott rakják le a hulladékot, ahol tilos” – mondta, hozzátéve: ez több tízmilliárd forintba fog kerülni. Az ország megtisztítása önmagában nem elég, ezért egymásra épülő intézkedésrendszert dolgoztak ki az illegális lerakás megelőzésére. A javaslatuk a támogatáspolitikai eszközök bevezetése mellett tartalmazza a büntetőjogi és a közigazgatási szankciók szigorítását is – mondta. Szeretnék azt is elérni, hogy a szelektív hulladékgyűjtésre minél több és jobb lehetőség legyen elérhető, ezért bővítik a szelektív hulladékgyűjtési pontok számát.
Emlékeztetett: 2021 július elsejétől betiltják az egyszer használatos műanyagtermékeket. A piac elmozdult a környezettudatosabb gyártás irányába: május óta 30 százalékkal nőtt azoknak a termékeknek a száma, amelyek kiváltják ezeket az eldobható termékeket, így a fültisztító pálcikákat vagy műanyag poharakat-evőeszközöket. Kitért arra is, hogy a műanyagipari termék és technológiai váltás elősegítésére létrejött a Műanyagipari Klaszter. A PET, alumínium és üveg visszaváltási és betétdíjas rendszer létrehozása lesz a következő lépés az államtitkár közlése szerint, ennek kialakítására elkészült a javaslat. A folyók védelmére példaként említette az első tiszai hulladékmentesítési projektet. Ezek szintén jelentős forrásokat igényelnek, több 100 millió forintot vonnak el például véderőművek építésétől. Nemzetközi diplomáciai megállapodással sikerült elérni, hogy elkezdődjön Ukrajnában közel 100 illegális lerakó felszámolása – sorolta. A megújuló energiatermelés ösztönzése érdekében a következő tíz évben meghatszorozzák a naperőművek számát, így 2030-ig legalább 6 ezer megawatt napelem termelő kapacitás üzembe állítása várható közlése szerint. Az új uniós költségvetési ciklusban fontos prioritás a fenntarthatósági és zöld szempontok érvényesülése, közel 50 milliárd euró uniós forrást szeretnének megszerezni erre – közölte.
ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) egyesület elnöke közölte: a 2018-ban létrehozott Körforgásos Gazdaság Platformhoz – ami a BCSDH, a Holland Nagykövetség és az ITM kezdeményezésére jött létre – már 61 tagvállalat csatlakozott, közel 140 üzleti megoldást dolgoztak ki. Közösen kell kitalálni, hogy miként lehet alkalmazni a körforgásos gazdaság elemeit a cégek működése során. A platformhoz tagságtól függetlenül bárki csatlakozhat – mondta. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (World Business Council for Sustainable Development, WBCSD) hazai szervezete, legújabb tagja a Magyar Nemzeti Bank. (MTI)
Kép: Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a Tisztítsuk meg az országot programról tartott sajtótájékoztatón szeptember 7-én (fotó: Balogh Zoltán)
