Megkezdődik a Budapest–Veresegyház–Vác vasútvonal felújításának a tervezése. A korszerűsítéssel jelentősen növekszik a vonal kapacitása, helyenként második vágány épül, emelkedik a sebesség és megújulnak az állomások. Az agglomerációban élők sokkal sűrűbb, gyorsabb, a 21. század elvárásainak megfelelő elővárosi vasúthoz jutnak.
A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) megbízása alapján a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. tervezheti a Rákospalota-Újpest–Vácrátót–Vác közötti 39 kilométer hosszú vasútvonal felújítását. A tervező feladata döntés-előkészítő és megvalósíthatósági tanulmány készítése, a környezetvédelmi engedély megszerzése, emellett az engedélyezési terv, a kiviteli terv és a kapcsolódó tenderdokumentáció elkészítése, a jogerős építési engedélyek beszerzése. A tervezési díj 3 milliárd 130 millió forint, amelyet európai uniós források felhasználásával a kormány biztosított a Budapest Fejlesztési Központ és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. konzorciuma számára.
A BFK célja, hogy a 71. számú vasútvonalon olyan infrastruktúrát terveztessen, amely szolgálja a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia – www.budapestvasut2040.hu – célrendszerének megfelelően a sűrített, 15 perces személy- és 30 perces zónázó elővárosi forgalmat. Ezen belül a Budapest és Veresegyház közötti belső szakaszon csúcsidőben irányonként négy személyvonat és két zónázó vonat közlekedne, tehát itt minden megállóhelyről teljesülne az óránként 4 vonatos kínálat a stratégia célkitűzései szerint, a külső szakaszokról pedig zónázó gyorsvonati kínálat is elérhető lenne az utazók számára. Ez jelentős előrelépés lesz a mostani állapothoz képest, hiszen ezen a vonalon órás ütemben követik egymást a vonatok, és egyszerre csak egy irányba lehet félórásra sűríteni a közlekedést – ehelyett óránként 6 vonat közlekedhet a vonalon a fejlesztés után.
Az idén februárban társadalmi egyeztetésre bocsátott BAVS ezen a vasútvonalon, valamint a Budapest és Lajosmizse közötti szakaszon azonosította a legnagyobb utasszámnövelési lehetőséget, azzal együtt, hogy a budapesti elővárosi vonalak közül e két vonalon egyvágányú a pálya jelenleg, és a legnagyobb utazási sebesség 40-60 kilométer/óra. Az alacsony szolgáltatási színvonal ellenére naponta mintegy tízezer utas veszi igénybe a 71-es vonalon közlekedő vonatokat. Mint azt Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója elmondta: „a vasúti Stratégia modellezése alapján a felújítást követően a veresegyházi vonalon az eddigiekhez képest háromszorosára nőhet az utasszám, ez az északi agglomerációból jelenleg érkező autók tízezreitől kímélheti meg a fővárost és teheti kényelmesebbé az ingázást”. „A beruházások Budapest külső kerületeinek és az agglomeráció településeinek egyaránt jelentős változást hozhatnak, a legforgalmasabb pontokon külön szintű közút-vasút kereszteződéseket alakítunk ki, hogy a vasút területmegosztó hatását mérsékeljük, és gyorsítsuk a közlekedést” – tette hozzá a vezérigazgató.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára elmondta: „a kormány álláspontja szerint az agglomerációban vagy a főváros külső kerületeiben élők ugyanolyan fontosak, mint a belvárosiak, ezért is kell fejleszteni az elővárosi kötöttpályás közlekedést. Ezzel mindenki jól jár, azok is, akik gyorsan, kényelmesen, korszerű vonatokon ingázhatnak majd, és a fővárosiak is, akik tisztább, egészségesebb levegőjű, élhetőbb várost kapnak. Gyakorlatias megoldásokat keresünk, az elővárosi vasútfejlesztés, az állomások megközelíthetőségének javítása, kényelmes buszcsatlakozások kialakítása és a P+R, B+R-parkolók kiépítése ilyen”.
Rétvári Bence, Vác, Csörög, Vácrátót, Váchartyán, Őrbottyán országgyűlési képviselője közölte: „nagyon sok ingázó életét könnyíti meg a felújítás. A fejlesztés eredményeként gyorsabban haladhatnak a vonatok, ezáltal a menetidő is jelentősen csökkenhet. A vasút az egyik legolcsóbb, legbiztonságosabb és leginkább környezetkímélő közlekedési eszköz. A felújítás után valószínűleg többen fognak autóról vonatra váltani, ami csökkenti a zsúfoltságot, a balesetek számát és a környezetszennyezést is. Hozzátette: az utasok kényelmét szolgálja, hogy az állomások teljesen megújulnak, emellett új parkolókat és kerékpártárolókat is építenek. Több megállót áthelyeznek majd, hogy azok megközelítése az utasok számára könnyebb legyen. A térségben több jelentős közlekedési fejlesztés valósult meg az elmúlt években, így például az M2-es gyorsforgalmi út 2×2 sávosra bővült, valamint a Budapest-Vác-Szob vonalon kétszintes vonatok viszik az utasokat.”
Tuzson Bence, Erdőkertes, Veresegyház, Csomád és Fót országgyűlési képviselője elmondta: „a tervezés megkezdése fontos és régóta várt lépés. Azt szeretnénk, hogy a 71-es számú vasútvonal menetideje a fejlesztés hatására rövidebb legyen. Emellett elkezdődhet az állomások felújítása, az utastájékoztatás és a jegyrendszer modernizálása is.” Veresegyházról a jelenlegi félórás vagy még hosszabb menetidő Rákospalota-Újpestig mintegy negyedórával lehet kevesebb, Fóthoz is körülbelül 8 perccel kerülhet közelebb a főváros. Ez a rendkívül fontos vasútfejlesztés az említett vonalon élő nyolcvanezer ember életét könnyítené meg, a vasúti közlekedés fejlesztésével nemcsak azutakra de a környezetre rótt teher is csökkenhet.
Az elképzelések szerint a tervezési sebesség a következőképpen alakul:
- Rákospalota-Újpest térségében 60-80 km/óra,
- Rákospalota-Kertváros – M0 autóút között 80 vagy 100 km/óra,
- M0 autóút – Fót között 100 vagy 120 km/óra,
- Fót elleníves belterületi szakaszán 60 km/óra,
- Fótújfalu/Fótfürdő – Csomád előtti ív vége között 80 vagy 100 km/óra,
- A csomádi ív végétől Veresegyházig 100 vagy 120 km/óra,
- Veresegyház–Őrbottyán között 80 km/óra,
- Őrbottyán–Vác között 100 km/óra.
A vonatok sűrítése érdekében új második vágány építését Rákospalota–Újpest és Fót, Fótfürdő és Veresegyház, Erdőkertes és Vicziántelep megállóhely között javasolja a megrendelő. Emellett a döntés-előkészítő tanulmányban szerepelnie kell a Veresegyház–Erdőkertes, Vicziántelep–Őrbottyán és a Vácrátót–Vác állomásközökben a kétvágányú közlekedés feltételei vizsgálatának. Az akadálymentesített megállókban kulturált környezet, továbbá P+R-gépkocsitárolók és B+R-kerékpártárolók várják majd az utasokat. A jelenleginél jobb autós megközelítés érdekében P+R parkolók kialakítását írja elő a megrendelő Rákospalota–Újpest, Fót, Veresegyház, Őrbottyán és Vácrátót állomásokon, továbbá Fótújfalu, Fótfürdő, Csomád, Ivacs, Erdőkertes, Vicziántelep és Váchartyán megállóhelyeken.
Budapest közlekedési problémái leginkább abból adódnak, hogy az agglomerációs zóna népessége az elmúlt másfél évtizedben jelentősen megnőtt, és az itt lakók színvonalas közösségi közlekedés híján zömmel autóval járnak a fővárosba: jelenleg három ingázóból kettő személygépkocsival jön, miközben a fővároson belül ez az arány nagyjából fordított, vagyis tízből hat ember a közösségi közlekedést veszi igénybe. Ma csúcsidőben Budapest útjain minden harmadik autó az agglomerációból érkezett, és minden második autóval megtett kilométert ezek a járművek teszik meg. A veresegyházi vonal felújításával viszont a kapacitások is nőhetnek, megszűnhet a zsúfoltság, gyorsabban és kényelmesebben lehet majd vasúton utazni.
Kulcsszámok:
jelenlegi utasszám: 10 ezer
új utasok napi száma: 20 ezer
felújítás: 41 km
második vágány építése: 18 km
elővárosi vonat óránként: 4-6
Fontosabb dátumok:
2021: tervezési szerződés megkötése, társadalmi egyeztetések
2022: tervek rendelkezésre állása
2023: kivitelezői közbeszerzés megindítása
