Elkészült a ferencvárosi átemelés terve. Folyamatban van az engedélyezési eljárás, a kivitelezési tender jövő év elején várható – jelentette be közösségi oldalán Vitézy Dávid.
A Ferencváros pályaudvar Buda felé eső végéhez tervezett vasúti híd a Déli Körvasút fejlesztésének a nagyközönséget – látszólag – legkevésbé érintő része, valójában persze nagyon is fontos ez a műtárgy a beruházás legfőbb céljának eléréséhez: hogy több személyszállító (elsősorban elővárosi) vonat közlekedhessen nyugat és kelet, Kelenföld és Ferencváros között, hogy pontosabban tarthassák a menetrendjüket, illetve az esetleges zavarok minél kisebb és minél kevesebb vonatot érintő késést okozzanak. A Déli Körvasút (https://delikorvasut.hu/) fejlesztése a kormány döntése szerint a BFK és a NIF Zrt. közös beruházása, hasonló jelentőségű vasúti projekt legalább száz éve nem volt Budapest területén – közölte a BFK vezérigazgatója
Vitézy Dávid hozzátette: ha a vonatok keresztezik egymás útját, az egyiknek meg kell várnia, amíg a másik elhalad. „Könnyű belátni, hogy a legnagyobb hátrányt a tehervonatok okozzák az elővárosi vonatok számára, hiszen ezek általában hosszabbak, és lényegesen nehezebben gyorsulnak a személyszállító vonatoknál. Ahogy a közúton, például az autópálya-csomópontokban az ilyen helyzetek vasúton is külön szintű keresztezéssel oldhatók meg, egy ilyen műtárgy igen jelentősen növeli az érintett szakaszok kapacitását. A ferencvárosi átemelés éppen ilyen megoldás, személyszállító vonatok „átemelésére” szolgál főképp tehervonatok fölött, így bizonyos vonatok egymás útjának keresztezése nélkül, egyszerre haladhatnak majd itt. A hídon egy vágány fut majd, áthaladva öt vágány fölött. Utóbbiak részben a 150-es, kelebiai vasútvonal, részben Ferencváros úgynevezett személypályaudvari részének magasabb sorszámú, peron nélküli, valójában tehervonatok által használt (kelet-nyugati fekvésű) vágányai, részben pedig az úgynevezett nyugati rendező (észak-déli irányú) vágányai felől érkeznek.”
Vitézy Dávid közölte: az átemelésen haladó vágány Buda felé Közvágóhíd állomásra, majd az Összekötő vasúti hídra fut, az ellenkező irányban pedig a szintén előkészítés alatt álló Népliget megállóhelyen keresztül részben Kőbánya–Kispest, illetve Ferihegy, részben az Élessarok (majd a külső körvasút, Pécel, Gyömrő) részben a Keleti pályaudvar felé. A hídon mindkét irányú vonatközlekedés lebonyolítására lesz lehetőség, így nem csak az egyik irányú vonatok használhatják ki a keresztezésmentes kapcsolat előnyeit.
„Noha az átemelés teljesen vasúti környezetben, egy teherpályaudvar területén épül majd, mégiscsak a főváros belső területéről van szó, a híd látszani fog a környező épületekből, a Könyves Kálmán körút egyes pontjairól is, a NIF Zrt. szakembereivel együtt azért az volt a BFK elvárása, hogy esztétikus, a maga nemében harmonikus szerkezet készüljön. A tervezési közbeszerzést a Speciálterv Kft. és a Kontúr Csoport Kft. konzorciuma nyerte. A helyi adottságokat, a végső vágányképet figyelembe véve egy aszimmetrikus szerkezet tervei születtek meg, vagyis ott lesznek támasztópillérek, ahol hely lesz rájuk. A hosszabb szerkezet egy 213 méteres, háromtámaszú, alsópályás, a rövidebb pedig egy 81 méteres, kéttámaszú, szintén alsópályás, rácsostartós acélhíd. A rámpákkal, egyéb kiegészítő szerkezetekkel az egész műtárgy hossza 839 méter. A tervezést nehezítő további tényező volt, hogy a keresztező, illetve a keresztezett vágányok kis szöget zárnak be. A szerkezet típusának kiválasztásában, megjelenésének meghatározásában a hídász szakembereken kívül építészek, így Budapest főépítésze is részt vett” – írta a BFK vezérigazgatója.
