Az ÉMI létrehozásának 60. évfordulója alkalmából ágazati fórumot rendeztek szeptember 29-én a szervezet szentendrei ipari parkjában, melyen a résztvevők az építőipar elmúlt időszakának, valamint jövőjének kihívásait, súlyponti problémáit vitatták meg a fenntarthatósági kérdéseket súlypontba állítva. A rendezvény keretében adta át Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az építésgazdasági igényeket kiszolgáló Nemzeti Mintaházpark első épületét.
A magyar kormány számára nagyon fontos az építőipar és az építőgazdaság, amely az alágakkal együtt a GDP közel 15 százalékát adja – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter. A miniszter jelezte: az építőipar a kapcsolódó mérnöki, kivitelezési és ingatlanhasznosítási alágakkal együtt közel 400 ezer embert foglalkoztat. Megjegyezte, hogy az ágazat nehéz időszakon megy keresztül, az első fél évben 7353 új lakás épült, 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, és „hallani olyan számokat, hogy tízezer alatt lesz az újlakás-építés összességében ebben az évben”. A kiadott építési engedélyek száma a lakások esetén közel 11 ezer volt, 40 százalékkal alacsonyabb a 2022-es azonos időszakinál. A GFM-nél arra számítanak, hogy a pozitív fordulat az idei harmadik negyedévben következik be.
Négy irány
A tárcavezető szerint az év egészében a magyar gazdaságban stagnálás, jövőre viszont erős visszapattanás lehet, 4 százalék körüli növekedéssel. Ennek kulcsa a reálbérek növekedése, ami szeptembertől várható, és nagyjából 2-3 százalékos szinten fenn is marad – figyelembe véve a minimálbér-tárgyalásokat is, ahol 10-15 százalék közötti minimálbér-emelkedés látszik jövő év januártól – mondta. Nagy Márton szerint jövőre 5-6 százalékos inflációval számolva 4-5 százalékos, vagy afölötti reálbérnövekedés is lehet. Hozzátette: ez nemcsak a fogyasztást, hanem a lakásépítéseket, a lakásfelújításokat és a használt lakások adásvételét is segíti majd. Úgy vélte, az építőiparban, ha lassan is, elindulhat egy fordulat. Hangsúlyozta: azt szeretnék, ha a lakásépítések és az állami beruházások továbbra is magyar szakemberekkel történnének, magyar termékek felhasználásával, magyar bankok hitelnyújtásával. Ehhez fontos az építőipari munkaerő megfelelő minősége, képzettsége – szögezte le. Szólt arról is, hogy a kormánynak segítenie kell az építőipart, és ennek négy iránya van: új lakáspolitikai koncepció, a magyar kkv-k és a hazai alapanyaggyártás helyzetbe hozása, a hitelezés helyreállítása és a demográfiai célokhoz illesztett lakáspolitika. Fontosnak nevezte a zöld átállást az ágazatban, ezen belül a napelemek kérdéskörét. Nagy Márton közölte: új rendszer lesz, amelyben szükséges a lakossági napelemfejlesztések állami támogatása is. Az otthonfelújítási programban egy célzott részt indítanának, amely a hazai ipart, a hazai beszállítókat hozza helyzetbe.
Demonstrációs központ
A létrehozásának 60. évfordulóját ünneplő ÉMI-ről elmondta, hogy az a kormány háttérintézményeként az építőipar és az építésgazdaságtan szerves szereplője, amely piaci professzionizmussal végzi a munkáját. Az ÉMI mintaházparkja kiemelt demonstrációs központ a hamarosan megújuló otthonteremtési és felújítási programban, itt bárki megtekinthet fenntartható, innovatív megoldásokat, amelyek integrálhatók a magyar építőiparban.
Buday-Malik Adrienn, az ÉMI vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a cégnek az építési minőség ügyét kell szolgálnia, ennek jegyében újították meg az elmúlt években a szolgáltatási portfóliójukat. Jelenleg 19 kutatás-fejlesztési projektjük fut, és több mint 700 milliárd forint értékben vannak jelen kiemelt állami beruházásoknál az építési minőség őreiként – tette hozzá.
Az ÉMI ma már nemcsak nonprofit háttérintézmény, hanem eredményes vállalkozás is, amely több száz, köztük külföldi partnerrel működik együtt, de stratégiai együttműködéseket kötött például az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ), a Magyar Mérnöki Kamarával és a Honvédelmi Minisztériummal is – fejtette ki.
A szentendrei mintaházparkot a 2019-es magyarországi Solar Decathlon energiahatékony házépítő verseny pályamunkáira alapozva tervezték el. Három versenyházat már felújítottak és 12 további házat építenek – számolt be a vezérigazgató, hozzátéve, hogy a napokban érkezett meg az EM támogatói döntése ezekre a házakra, és jövő nyáron megnyílhat a mintaházpark látogatóközpont része. Az ünnepi eseményen az ÉVOSZ képviseletében Koji László elnök elismerő oklevelet adott át az ÉMI vezérigazgatójának.
„A jó mérnök a művelt mérnök”
Az ágazati fórumon Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár (GFM), Határ Renáta építésgazdaságért felelős helyettes államtitkár (ÉKM), Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége elnöke, valamint Buday-Malik Adrienn, az ÉMI vezérigazgatója vett részt. A kerekasztal-beszélgetés formájában lebonyolított eszmecserén az MMK elnöke elmondta: a fenntarthatósággal kapcsolatban az építészeti lehetőségek természetszerűleg kimerülnek, nem lehet méter vastag falakat építeni, tehát valami más megoldás kell. „Néhány évtizeddel ezelőtt a hőszivattyú még a vicc kategóriájába tartozott és lám, mégis be lehet engedni azt a néhány foknyi hőmérsékletet kintről is, sőt a mínuszból lehet pluszt csinálni. Ugyanígy az épületvillamosság és az épületinformatika is számos fenntarthatósági lehetőséget tart magában. Jelenleg még az akkumulátor technológia is megkerülhetetlen. Magyarországon az elektromos autó ökolábnyoma 44%-os, az uniós átlag 46%, Lengyelország ez 104%. Az orvostudomány is egyre inkább elmozdul a mérnöki tudományok irányába. Nemrégiben a Laplace-differenciálegyenlet alkalmazásával műtöttek meg egy szívet, Csókay András professzor pedig mérnöki képzettségét vetette be az éralagút-technika alkalmazásával koponyaűri nyomáscsökkentés során.” Wagner Ernő hangsúlyozta: ezek a példák mutatják, hogy mérnök nélkül nincs társadalmi és gazdasági fejlődés, mutatják, hány területen érdemes a képzéseket fejleszteni. Egy valamitől azonban óvakodnék, a szakbarbárságtól. A társadalom alapvető érdeke a „reneszánsz” típusú mérnökképzés, mert a jó mérnök a művelt mérnök. Csak a rendszerszemléletben gondolkodó mérnök képes a fenntarthatóság érdekeit szolgálni. És csak a művelt mérnök képes megvédeni a társadalmat azoktól romantikus idealistáktól, akik egy papírtigris harapásával is képesek voltak megtéveszteni a magyar társadalmat.
A mérnöki kamara – az ÉMI Nonprofit Kft-vel és az ÉVOSZ-szal együttműködve október végén elindítja költség- és árszakértő képzését, mellyel kapcsolatban Wagner Ernő elmondta: a képzés alkalmazkodik a legfrissebb jogi szabályozás alapvető céljaihoz, mindez a hazai közbeszerzési piac szakmaiságának növelését célozza. „Tudjuk, hogy fontos a szabályok betartása, de ne feledkezzünk meg, hogy az alapvető cél maga a beszerzés, ami egy szakmai feladat. Eddig nem nagyon csillogtunk a projektek beárazását illetően, bár meg kell hagyjam, nem ritkán a piac torz hatásai érvényesültek. Ez a képzés felkészíti azon már jogosultsággal rendelkező szakértőinket arra, hogy az aktuális piaci hatásokat legyenek szívesek alkalmazni a beruházások megvalósítása során. Így hallgatóink olyan friss ismeretekre tesznek szert, amelyek elengedhetetlenek az építésgazdasági folyamatok szakszerű feltására során. A képzésben oktatóként résztvevők olyan tapasztalt piaci szereplők, akiktől érdemes a tudásanyagot átvenni. Bízunk abban, hogy olyan igazságügyi szakértők is részt vesznek ezen a képzésen, akik az árvitákban gyakorlatilag döntőbírói szerepet kapnak” – húzta alá a kamara elnöke. Wagner Ernő végül megemlítette, hogy egy üzleti jellegű képzést is terveznek indítani, „mert szeretnénk felkészíteni a kollégákat arra, hogy olyan rutinosak legyen szerepléseik során, mint a humán értelmiségiek, de kellő reál felkészültséggel vegyítve.”
