Globális vízügyi információs adatrendszer létrehozására van szükség, amely pontosan rögzíti, hogy a világban mikor, hol, milyen minőségű víz áll rendelkezésre – mondta Áder János március 8-án, miután Genfben részt vett a Víz- és Klímaügyi Vezető Testület tanácskozásán.
A tárgyalást követő sajtótájékoztatón az államfő elmondta, hogy ilyen globális adatbázis nélkül lehetetlen lesz az egyre inkább urbanizálódó világ infrastruktúrájának pontos, biztonságos tervezése. A magyar köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy az információs központ létrehozásához szükséges, támogatást élvező javaslatot, 2023-ig próbálják véglegesíteni. Mint fogalmazott, a klímaváltozás és a vízválság problémáját integráltan kell kezelni, és ennek kiváló példája lehet egy adatbázis létrehozása, amely mindenhol elérhetővé válna a világban. „Ezekre az adatokra közjóként tekintünk” – fogalmazott a magyar államfő, hiszen ezen adatok birtokában lehet egyidejűleg garantálni a társadalmi biztonságot, a gazdaság működési feltételeit és a környezet megóvását. Az összegyűjtött információk nélkülözhetetlen segítséget jelentenek a várostervezőknek, a mezőgazdaságnak, az iparnak, az infrastruktúrafejlesztőknek elengedhetetlenek a biztonságos élet megteremtéséhez. „Minden közgazdasági számítás azt mutatja, hogy az az összeg, amire most szükségünk van és szükségünk lesz egy ilyen adatbázis létrehozásához az megtérül mind az államoknak, mint a gazdasági szereplőknek, mind a lakosságnak” – szögezte le Áder János. A politikus reményét fejezte ki, hogy egy év múlva a kitűzött célt elérik, és sokkal könnyebben tud a világ a klíma és vízválsághoz alkalmazkodni. (MTI)
Nyitókép: Áder János köztársasági elnök, Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkára és Johannes Cullmann, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) igazgatója a Víz- és Klímaügyi Vezetői Testület tanácskozásán az ENSZ genfi központjában március 8-án. MTI/Bruzák Noémi
Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita megtekinti a nagy hadronütköztetőt a Nukleáris Kutatások Európai Központjában (CERN, Centre Européen pour la Recherche Nucléaire) Franciaországban, a svájci határhoz közeli Cessyben március 8-án. A nagy hadronütköztető (LHC, Large Hadron Collider) a CERN 2008-ban átadott részecskegyorsítója és ütköztetőgyűrűje, amely a 2000-ben leállított LEP 27 km kerületű alagútját használja fel. MTI/Bruzák Noémi
