Magyarországon találhatók olyan nyersanyagok, amelyekből a zöldátálláshoz bizonyos mértékig fedezhető a szükséglet – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara Földrajz- és Földtudományi Intézetének egyetemi docense Áder János korábbi államfő Kék bolygó című podcastjának április 22-én megjelent adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.
Molnár Ferenc kifejtette: vannak rézércek, van olyan homok, amelyből nagy tisztaságú kvarc nyerhető az optikai kábelgyártáshoz. Réz, ólom, cink kitermelése most nem folyik Magyarországon, részben környezeti, részben gazdasági tényezők miatt, de a technológia gyorsan fejlődik, így egyes nyersanyagok a gazdaságosan kitermelhető kategóriába kerülhetnek. Beszélt arról, hogy az Európai Unió is nyersanyagforrásokat keres, és azt is vizsgálják, milyen társadalmi-gazdasági tényezők befolyásolják a kitermelhetőséget. Felmérték, melyek a kontinens gazdaságának fejlődéséhez szükséges úgynevezett „kritikus nyersanyagok”, amelyekből egyrészt kevés van, másrészt nem biztosított a globális kereskedelmi láncokon keresztül az ellátás – folytatta Molnár Ferenc. Példaként említette, hogy az akkumulátorgyártás fontos féme a kobalt, amelynek legnagyobb lelőhelyei a Kongó-medencében vannak, ahol gyermekmunkával termelik ki, ezért onnan morális okból nem akarják beszerezni. Törvényi szabályozásra is szükség lehet ahhoz, hogy ezek a „piszkos eredetű” fémek ne kerülhessenek be Európába – jegyezte meg az egyetemi docens. Hangsúlyozta: a zöldátállás egyik kardinális kérdése az elektromos energia tárolása, ehhez akkumulátorokra van szükség, az akkumulátorok gyártásához pedig az egyik legfontosabb fém a lítium. Az Alföld aljzatában a felszín alatti vizeknek lehet olyan magas lítiumtartalmuk, hogy már érdemes kinyerni, és ez összekapcsolható lenne a geotermális energia kiaknázásával.
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke rámutatott, Magyarország kiváló geotermikus adottságainak hasznosításával sok esetben ki lehetne váltani a gázt és egyéb tüzelőanyagokat a házak, lakótelepek fűtésénél. Áder János felvetette, hogy az elektronikában nemcsak a nyersanyagok, köztük az úgynevezett ritkaföldfémek beszerzése okoz problémát, hanem az újrahasznosítás is megoldatlan, például a szélerőművek leselejtezett lapátjait Dániában jelenleg egyszerűen elássák a tengerparti homokba, ami nem környezetbarát, fenntartható módszer. Ugyanakkor a bányászati meddőhányók hasznos nyersanyagforrások lehetnek – jegyezte meg a korábbi államfő, hozzátéve, a leselejtezett elektronikai eszközöket, mobiltelefonokat is újra lehetne hasznosítani. Molnár Ferenc megerősítette, a meddőhányókból, ezekből a “másodlagos nyersanyagforrásokból” új technológiákkal kinyerhetők további nyersanyagok. Ugyanakkor a mobiltelefonok esetében elemzések szerint egyelőre nagyobb profitot jelent a felújítás, mint az egyes fémek bonyolult eljárásokat igénylő kinyerése. Az egyetemi docens a világszerte szűkülő készletekkel kapcsolatban elmondta, vannak kitermelés alatt álló lelőhelyek, és vannak olyan készletek, amelyek kitermelhetők lennének, a kutatások révén pedig egyre újabb készleteket tárnak fel. A szénhidrogének esetében is attól tartottak, hogy kimerülnek a készletek, de az új technológiával az olajpala is hasznosítható, ami megváltoztatta a helyzetet, „más lett a perspektíva” – mondta Molnár Ferenc. (MTI)
