A nukleáris technológiák fontos szerepet játszhatnak a tiszta energiára való átállásban, az atomenergia ugyanis a második legjelentősebb alacsony kibocsátású villamosenergia-forrás a vízenergia után – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben március 21-én, az első „nukleáris csúcstalálkozón” felszólalva.
Ursula von der Leyen hangsúlyozta: ahhoz, hogy az atomenergia jelentősen hozzájáruljon a klímasemlegességi célkitűzések megvalósításához, a legfontosabb feladat az új befektetések biztosítása és felgyorsítása. „A versenyképesség biztosítása érdekében az atomenergia megbízható stabilizáló ereje lehet a villamosenergia-áraknak” – fogalmazott az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testületének elnöke. Tájékoztatása szerint noha a nukleáris energia jelenleg a globális villamosenergia-mix 9 százalékát teszi ki, előrejelzések szerint a nukleáris kapacitás több mint kétszeresére nő 2050-re. A megújuló energiaforrások túlnyomórészt az atomenergiával egészülnek ki, és 2050-re az Európai Unió villamosenergia-termelésének gerincét képezik majd – mondta von der Leyen, majd arról tájékoztatott, hogy jelenleg az atomenergia 22 százalékos részesedésével még mindig a legnagyobb villamosenergia-forrás az EU-ban. Hozzátette ugyanakkor, hogy az arány lényegesen elmarad az 1990-es években elért szinttől, amikor az atomenergia termelte Európa villamosenergiájának egyharmadát. Kijelentette: ahhoz, hogy az EU teljesítse a párizsi klímamegállapodásban kitűzött célokat – amely szerint 2030-ig legalább 55 százalékkal kívánja csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest –, arra van szükség, hogy az atomenergia villamosenergia-biztonsághoz való hozzájárulását a kormányok megfelelően értékeljék és támogassák. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az atomenergia a villamosenergia-előállítás területe mellett a szén-dioxid-mentesített hő biztosítására vagy az alacsony kibocsátású hidrogén szállítására is alkalmazható. „Ez segíthet csökkenteni az ipar kibocsátását, ami kulcsfontosságú az éghajlati célok eléréséhez” – fogalmazott.
Brüsszel, 2024. március 21.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott csoportképen az Európai Nukleáris Szövetség első csúcstalálkozójának résztvevői Brüsszelben 2024. március 21-én. A második sorban középen Orbán Viktor kormányfő (b7), az első sorban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója, Alexander De Croo belga miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (középen b-j).
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Véleménye szerint, tekintettel az éghajlati kihívások sürgősségére, az országoknak alaposan meg kell fontolniuk a meglévő atomerőművek élettartamának meghosszabbítási lehetőségeit, mielőtt – mint fogalmazott – „lemondanának erről az alacsony kibocsátású villamosenergia-forrásról”. A meglévő nukleáris létesítmények biztonságos üzemeltetésének meghosszabbítása az egyik legolcsóbb módja a tiszta energia nagyarányú biztosításának, ugyanis költséghatékony utat biztosíthat a nettó nulla kibocsátás irányába – mondta. Végezetül a nukleáris technológiák innovációjának fontosságát hangsúlyozva Ursula von der Leyen a kis moduláris reaktorok (SMR) szerepét emelte ki, mint „ígéretes technológiát”. Ha az ipar és a kormányok teljesíteni tudják a feladatukat, akkor az atomenergia jelentős mértékben hozzájárulhat a gyors, biztonságos és biztonságosan nettó nulla kibocsátású jövőhöz – tette hozzá beszédében az Európai Bizottság elnöke. (MTI)
