A járványhelyzettől is függően, a Közlekedési Múzeum várhatóan nyár elején megnyíló időszaki kiállításának egyik legnagyobb attrakciója a 424-es gőzmozdony lesz, ami az LGT-dalok rajongói számára is ismerős lehet, de sokan még a menetrend szerinti forgalomból is emlékezhetnek rá. A sorozat legelső, csaknem 100 éves példánya már elfoglalta helyét a Közlekedési Múzeum új helyszínén, az egykori Északi Járműjavító dízelcsarnokában.
A 424-es, becenevén Bivaly, a legnépszerűbb magyar gőzmozdony, egyike a legismertebb hazai járműtípusoknak. Előkészítését már az I. világháború évei alatt elkezdték, azonban a harcok hatására megváltoztak a vasúti körülmények, ezzel új helyzet elé állítva a MÁV-ot. A vasúttársaság új mozdonyát Láhner Kornél tervezte, a 424-est a Bivaly mellett a korszak híres finn hosszútávfutója után Nurmi becenéven is ismerjük. A jármű próbaútját 1924. április 22-én tartották a Budapest-Vác vonalon. A mozdony érdekessége, hogy egyaránt képes volt személy-, gyors- és tehervonatok továbbítására is, kiszolgálva a vasút igényeit.
A gazdasági válság miatt kezdetben kevés példányt gyártottak, az 1940-es évektől azonban nagy volumenű sorozatgyártás indult. A típusból összesen 514 darab készült, az utolsó, 424.365-ös pályaszámú gép 1958 augusztusában állt forgalomba. De nemcsak a MÁV-nak szállítottak a 424-esekből, hanem jóvátétel címén Csehszlovákia, Jugoszlávia, Észak-Korea és a Szovjetunió számára is. A típus sikerét jelzi, hogy a jóvátétel törlesztését követően sem szűntek meg a fenti országokból érkező megrendelések. A 424-esek selejtezése az 1970-es években indult meg, az utolsók egészen 1984-ig közlekedtek a hazai vasútvonalakon.
A Közlekedési Múzeum büszke tulajdonosa a legelső Bivalynak, a csaknem 100 éves, 424.001-es pályaszámú mozdonynak, amelyet 1924-ben gyártott a MÁVAG. A II. világháború után a 001-es Bivaly is Jugoszláviába került, selejtezése után pedig egy zágrábi fűtőházban állították ki. A Közlekedési Múzeum 1997-ben szerezte meg, 1998-tól 2016-ig a városligeti épület előtt állt.
A 424-es sorozat a magyar vasút sikerének szimbóluma, nem véletlenül él öröksége filmekben és a popkultúrában – elég, ha csak az LGT 424 – Mozdonyopera című lemezére gondolunk.
Fotó: Közlekedési Múzeum Történeti Fényképgyűjteménye, és Nyitrai Dávid (Közlekedési Múzeum)
