Az angol nyelvben, elsősorban az amerikai kontinensen elterjedt kifejezés egy határtalanul boldog, euforikus állapot leírására az, hogy a „kilences felhőn vagyok”. Ennek az eredete bizonytalan, de az elterjedéséhez nagyban hozzájárult a popzene, gondoljunk csak George Harrison vagy Bryan Adams ilyen című dalaira. Persze a magyar nyelvtől sem áll távol az ilyen kép, mert nálunk is szoktak a fellegekben járni azok, akik nagyon jól érzik magukat. De manapság más módja is van annak, hogy a felhőbe kerüljünk.
A felhő alapú IT szolgáltatások mögött egy elég egyszerű, és viszonylag régen használatos ötlet áll: miért kellene minden alkalmazást a saját számítógépünkön futtatni vagy minden adatot ott tárolni, mikor annyi más számítógép is van még a világban. Tulajdonképpen a felhő jelenti a másik végletet a számítógépes spektrumban az egy darab önálló, hálózattól független munkaállomással szemben. A két véglet között viszont sok átmenet lehetséges.
Az idei év során a céges IT rendszerünk fejlesztési terveiben mi is eljutottunk oda, hogy elindítjuk a felhőbe költözésünket egy hibrid megoldás bevezetésével, pedig nálunk eddig sem egy egyszerű számítógépes környezetről beszéltünk. A felhasználói számítógépek mögött egy komoly, redundáns, virtualizációt használó szerverpark dolgozott, a központi tárhely is kellően nagy méretűnek tűnt, és a rendszeradminisztrátor munkatársaink otthonosan mozogtak ebben a környezetben. Rendben működtek az alkalmazások, a biztonságos távoli hozzáférés. Mégis úgy éreztük, muszáj váltani, és ahogy egy ilyen nagyobb lélegzetű döntésnél lenni szokott, erre több ok is rávezetett minket.
Ha a pénzügyi szempontokat nézzük, felmerül a kérdés, hogy akar-e a cég évről évre komoly összegeket a számítógépes infrastruktúrájának a megújításába fektetni úgy, hogy azt a csúcskapacitás lefedésének igényére kell méreteznie. Nem lenne-e egyszerűbb tényleges felhasználás alapon havonta fizetni? A felhő támogatja ezt a rugalmasságot, és ez tükröződik a hozzá tartozó licencelési rendszerben is. Hasonló szempont volt a rendszereink karbantarthatósága. Az alkalmazások verzió váltása jelentős plusz munkát jelent a rendszeradminisztrátorok számára, amit a normál munkaidőn kívül, jellemzően hétvégén és/vagy éjszaka kell elvégezni ahhoz, hogy a felhasználók munkáját ne zavarják. A felhőben ezt megoldják központilag, és mindig a legújabb támogatott alkalmazás szoftver verzió kerül futtatásra. Ezen kívül olyan alkalmazások váltak hozzáférhetővé számunkra, amelyeket korábban nem is ismertünk, és jelentősen javítják a szervezeten belüli és a külsős szervezetekkel való együttműködés lehetőségét. Végülis mi egy hibrid megoldás mellett tettük le a garast, és a központi alkalmazások (levelezés, kommunikáció, intranet) nagy részét felhős környezetbe vittük, viszont az adataink egy részét továbbra is lokálisan tároljuk és kezeljük. Egy ilyen nagy lépés megtétele során fontos érezni a biztonságot is, hogy nem kerülünk esetleg később teljesen kiszolgáltatott helyzetbe azáltal, hogy minden adatunk valahol a világ másik végén, általunk ismeretlen helyen kerül tárolásra.
A mérnöki alkotómunka elvégzéséhez különböző szoftverek támogatását vesszük igénybe, legyen szó akár CAD rendszerekről vagy egyéb fejlesztői környezetekről. Elmondhatjuk, hogy ezen szoftverek gyártói is a felhő irányába fordultak. A felhő által kínált lehetőségek itt is csábítók: a hatalmas számítási kapacitás, a bárhonnan elérhető és a fejlesztői csapaton belül közösen kezelhető adatállományok, a platform korlátok kiküszöbölése olyan rugalmasságot nyújt, amire korábban nem volt lehetőség. A legnagyobb fékezőerő itt is a biztonság kérdése volt, mert ki akarná sok fejlesztőjének elvégzett munkáját „közkinccsé” tenni? De az elmúlt évek pozitív tapasztalatai áttörték ezt a korlátot, és mostanra gyakorlatilag minden CAD rendszer fejlesztő cég ajánl felhőben futtatható verziót a termékeiből. Az irány egyértelműen a natív felhő alkalmazások felé mutat, ahol a felhasználó már nem telepít semmit a saját gépére, hanem egy böngésző ablakon keresztül látja a felhőben futó fejlesztő környezetet, az adatai is ott kerülnek mentésre, és a licencelés is a felhőben történik. Ez az új megközelítés ad némi előnyt az újonnan indult CAD szoftver fejlesztő cégeknek a hagyományos nagy piaci szereplőkkel szemben, mert nekik nem kell a korábbi nagy értékű fejlesztéseiket „eldobni” a múltjukból, így gyorsabban tudnak reagálni az új környezetben.
Várakozásom szerint a felhő által nyújtott hatalmas számítási kapacitás leginkább a szimulációs környezetek futtatását fogja megkönnyíteni. A végeselem analízis és az áramlástani szimulációk elvégzése mindig hosszú időt és várakozást vett igénybe. Ugyanez érvényes a teljes gyártósorok szimulációját elvégezni képes virtualizációs környezetekre is. Felhős megoldással viszont pillanatokon belül a világ legerősebb munkaállomása mellé „ülhetünk” a böngészőn keresztül, ahol akár valós időben kaphatjuk meg a szimulációnk eredményét.
Ha már az írás elején a kilences felhő eufóriájáról beszéltem, érdemes egy pár szót szánni a nem annyira felhőtlen boldogságnak is, amellyel egy böngészőben megjelenő CAD környezet futtatása járhat. A fejfájások elkerülése érdekében magas megbízhatóságú internet kapcsolatra lesz szükségünk, és megfontolandó, hogy a szokásos aszimmetrikus le- és feltöltési sávszélesség helyett szimmetrikus vonalra váltsunk. A papír alapú világban a múltból tárolt adatok a környezetünkből vették el a helyet, és legkésőbb az iroda költözésénél megszabadultunk tőlük. A digitális adatok nem zavarnak minket annyira, mert nem csökkentik az életterünket, de a pénztárcánkat jelentősen tudják fogyasztani a kifizetett szolgáltatási díjakon keresztül, így takarításra, selejtezésre itt is szükség lesz. Az irodai IT környezet kapcsán előnyként emlegetett automatikus szoftver frissítések alkalmazása a CAD szoftverek világában pedig nem annyira egyértelmű, mert egy projekt végéhez közeledve, a tervek leadása előtt nyakunkba kapni egy frissítést, és utána esetleg keresgélni, hogy mi hogy működik az új verzióban, jelentős késéseket okozhat.
Azt azért nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy a kocka el van vetve, mindannyian elindultunk egy úton a felhő felé. Amit érdemes szem előtt tartani, hogy nem szabad egyszerű felhő migrációban gondolkozni megtartva a régi, esteleg már elavult alkalmazás verziókat. Fel kell mérni a felhős alkalmazások nyújtotta lehetőségeket, amelyek ki tudják használni a felhős környezet nyújtotta előnyök teljes készletét, hozzányúlva és tovább automatizálva a meglévő folyamatainkat is. A nálunk felmerülő dilemmák bizonyára más cégeknél is előkerültek, vagy előkerülnek előbb-utóbb. A válaszok hangolásában, az előrehaladás ütemében lesznek különbségek, de az irány ugyanaz lesz.