Magyarországon a kutatás-fejlesztési (k+f) ráfordítások folyó áron számított összege 2019-ben elérte a 702 milliárd forintot, ez több mint kétszerese a 2010-esnek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, átfogó elemzésében.
A k+f ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 2019-ben 1,48 százalékos volt, 0,36 százalékponttal magasabb, mint tíz évvel korábban. Magyarországon a k+f ráfordítások folyó áron számított összege az elmúlt években (a 2016. évi visszaesést leszámítva) folyamatosan emelkedett – közölte a KSH. A jelentés szerint az országos k+f költés 76 százalékát, 527 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyeknél, további 14 százalékát (100 milliárd forintot) a felsőoktatásban, 10 százalékát (70 milliárd forintot) az államháztartási szektorba tartozó intézeteknél és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél költötték el. A vállalkozási szektor 2010-2019 között csaknem megháromszorozta a k+f ráfordításait, ezzel a kutatás, fejlesztés húzó szegmensévé vált. A felsőoktatásban másfélszer, az állami szektorban egyötödével fordítottak többet k+f-re, mint tíz évvel ezelőtt.
A KSH adatai szerint 2019-ben 3555 kutató-fejlesztő hely volt Magyarországon, 20 százalékkal több, mint 2010-ben. Kiemelkedően, tíz év alatt másfélszeresére (2082-re) nőtt a vállalkozási kutatóhelyek száma. A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók összlétszáma meghaladta a 84 ezret 2019-ben, 69 százalékuk kutató volt. Ezen belül az állományba tartozó kutatók száma tíz év alatt 36 százalékkal nőtt, amit az eredményezett, hogy a vállalkozási szektorban közel a duplájára nőtt a létszámuk.
Az elemzés szerint mind a kkv-k, mind a nagyvállalkozások körében nőtt a kutatás-fejlesztés-innováció (k+f+i) célú együttműködésben részt vevő vállalkozások aránya. Minden harmadik innovációs tevékenységet végző vállalkozásnak volt ilyen tevékenységet érintő együttműködése a vizsgált időszakban.
A kutatás, fejlesztés területi eloszlása alig változott az elmúlt tíz évben a jelentés szerint: változatlanul Budapest dominál. Az összes kutatóhely 41 százaléka fővárosi volt, amelyek a k+f tényleges, állományi létszám 54 százalékát foglalkoztatták, és a teljes k+f ráfordítások 61 százalékát (426 milliárd forintot) használták fel.
Magyarország a 2019-es – az Európai Bizottság által évente felállított – európai innovációs rangsorban a 22. helyet foglalta el, és továbbra is a mérsékelt innovátor országok között szerepelt, az unió 2019-es átlagos innovációs teljesítményének a 66,4 százalékát érte el. A visegrádi országok mindegyike mérsékelt innovátornak számít, közülük a 16. helyen szereplő Csehország pozíciója a legelőkelőbb, Szlovákia hazánk előtt közvetlenül, a 21. helyen, Lengyelország pedig Magyarország mögött, a 24. helyen állt. (A „mérsékelt innovátor” országok az unió egy adott évi innovációs átlagos teljesítményének 50-95 százalékát érik el.)
(MTI)
