A magyarországi lakásállomány 1990-hez képest 17,3 százalékkal bővült 2022-re; a legnagyobb ugrás a 2000-es években volt, 326 ezres bővüléssel, míg az azt megelőző 11 évben 211 ezerrel, a 2011-2022-es periódusban pedig már csak 129 ezerrel nőtt a lakások száma – közölte az OTP Ingatlanpont az elmúlt három népszámlálási ciklus adatai alapján október 20-án, megjegyezve, hogy a növekedés nemcsak időben, hanem térben is egyenetlen volt.
A közleményben Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője kifejtette, hogy bár a 2022-es, 16. népszámlálás eredményeire még jócskán várni kell, de a korábbi felmérések adatai segíthetnek a várható eredmények értelmezésében. Az eltérő bővülési ütemre példaként említették, hogy 2001 és 2016 között Pest megye látszott az „ígéret földjének” 20,5 százalékos lakásállomány-növekedésével. Azt követte Győr-Moson-Sopron (13,3 százalék), Budapest (8,6 százalék), valamint Fejér megye (5,4 százalék). Ebben az időszakban ugyanakkor voltak megyék, ahol csökkent a lakásállomány: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 6,3 százalékkal, Békésben 5,6 százalékkal, Nógrádban -5,5 százalékkal, Tolnában 4,1százalékkal, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3,6 százalékkal, Heves megyében 2,4 százalékkal és Komárom-Esztergom megyében 0,4 százalékkal. Hozzátették, hogy a lakásállomány alakulásában a nagyvárosi vonzerő, a korán elinduló nagy ipari fejlesztések, valamint az agglomerációs kiköltözési hullámok hatásai összegződnek. Arról is beszámoltak, hogy nem csupán az állomány területi eloszlásában, hanem az egyes lakások belső elrendezésében is komoly változásokat hozott ez a három évtized.
A lakások között az egyszobások száma jelentősen, 200 ezerrel csökkent, arányuk 17 százalékról 10,1 százalékra mérséklődött, míg a legalább háromszobás lakások darabszáma 800 ezerrel, aránya 40 százalékról 52 százalék fölé emelkedett. Valkó Dávid kifejtette, ez az átrendeződés jobbára már az időszak első két évtizedében megtörtént, azóta csak mérsékelten változtak az arányok. Akkor vált fontosabbá a szobaszám, mint az alapterület, amikor – a kétezres évek elején – tömegessé vált az elérhető árú társasházi lakások építése és ehhez igencsak „hatékony” alaprajzú lakások jelentek meg a kínálatban – ismertette. Példaként említette, hogy ekkor hozták divatba a konyha és a nappali összevonását, ami segített egy újabb lakóhelyiséget is elhelyezni minimálisan nagyobb alapterületre. A demográfiai folyamatok mellett a szobák számának növekedése is hozzájárult ahhoz, hogy 1990 és 2022 között a 100 szobára jutó népesség 114-ről 78-ra csökkent.
A statisztika a lakások száma és mérete mellett azok minőségére is kitér, korszerűségük hagyományos mérőszámai a folyóvízzel, a fürdőhelyiséggel, illetve a vízöblítéses WC-vel való ellátottság. Míg korábban tízévente 5-10 százalékpontnyit is javult e komfortelemek elterjedtsége, addig 2011 és 2022 között már egyiknél sem haladta meg a javulás a 0,5 százalékpontot. Így jelenleg a lakások 96,9 százalékában van folyóvíz, 93,5 százalékában vízöblítéses WC és 93,8 százalékában fürdőszoba – fejtették ki. Valkó Dávid arra is kitért, a jövőben a vezetékes internet, a légkondicionáló, a hőszivattyús, illetve a napkollektoros fűtés, valamint a napelemes áramtermelés válhat lakásminőséget jellemző mutatóvá. (MTI)
