Az első becslésben jelzettnél kevésbé, de így is a valaha regisztrált legnagyobb mértékben csökkent a bruttó hazai termék a második negyedévben mind az euróövezetben, mind az EU-ban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szeptember 8-i jelentése alapján.
A második negyedévben az euróövezetben 11,8 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest az Eurostat második becslése szerint. Első becslésében 12,1 százalékos csökkenést mutatott ki az Eurostat, de a második becslésben kihozott enyhébb mértékű csökkenés is a nyilvántartás 1995-ös kezdete óta regisztrált legnagyobb visszaesés.
Az egy évvel korábbihoz képest a második negyedévi GDP az euróövezetben 14,7 százalékkal csökkent, kevésbé az első becslésben jelzett 15,0 százaléknál. Az Európai Unió 27 tagállamának a bruttó hazai terméke a második negyedévben az Eurostat második becslése szerint 11,4 százalékkal csökkent, kevésbé az első becslés 11,9 százalékánál. A második negyedévi GDP-csökkenés az EU estében is a valaha regisztrált legnagyobb. Éves bázison a második becslés a GDP 13,9 százalékos csökkenését mutatta ki az EU-ban az első becslésben jelzett 14,4 százalék helyett.
Az első negyedévben negyedéves bázison az euróövezeti GDP 3,7 százalékkal, az uniós pedig 3,3 százalékkal csökkent. Az egy évvel korábbihoz képest az euróövezetben 3,2 százalékkal, az EU-ban 2,7 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék az első negyedévben. Negyedéves bázison Spanyolországban csökkent a GDP a legnagyobb mértékben a második negyedévben, 18,5 százalékkal. Horvátországban 14,9 százalékos, Magyarországon 14,5 százalékos volt a negyedéves GDP-csökkenés. A görög GDP 14,0 százalékkal, a portugál 13,9 százalékkal, a francia 13,8 százalékkal csökkent negyedéves bázison a második negyedévben.
A legkisebb mértékű negyedéves GDP-csökkenést Finnországban regisztrálták a második negyedévben, 4,5 százalékosat. A litván GDP 5,5 százalékkal, az észtországi 5,6 százalékkal, az írországi 6,1 százalékkal, a lettországi 6,5 százalékkal, a dániai pedig 6,9 százalékkal csökkent.
A GDP összetevői közül a lakossági fogyasztás a második negyedévben 12,4 százalékkal zsugorodott az euróövezetben és 12,0 százalékkal az EU-ban. Az első negyedévben az euróövezeti fogyasztás 4,5 százalékkal, az EU-ban 4,2 százalékkal csökkent. A beruházási tőkeképződés a második negyedévben 17,0 százalékkal csökkent az euróövezetben és 15,4 százalékkal az EU-ban az első negyedévi 5,2 és 4,6 százalékos csökkenés után. Az export 18,8 százalékkal esett vissza az euróövezetben és az EU-ban egyaránt, miután az első negyedévben 3,9 és 3,2 százalékkal csökkent. Az import az euróövezetben 18,0 százalékkal, az EU-ban 17,8 százalékkal csökkent a második negyedévben. Az első negyedévben 3,2 és 2,8 százalék volt a csökkenés. A lakossági fogyasztás erős negatív hatást gyakorolt a bruttó hazai termék alakulására mind az euróövezetben, mind az EU-ban. Az euróövezetben 6,6 százalékponttal, az EU-ban 6,3 százalékponttal járult hozzá a GDP-csökkenéshez. A beruházások 3,8 és 3,4 százalékpontot faragtak le a GDP-ből a két régióban. A külkereskedelmi mérleg is mindkét régióban negatívan befolyásolta a GDP alakulását.
A bruttó hazai termék a 2019-es negyedik negyedévben elért eddigi legmagasabb szinttől 15,1 százalékkal marad el az euróövezetben és 14,3 százalékkal az Európai Unióban. Az idén a második negyedévben elért GDP az euróövezet esetében 2005 első negyedéve, az EU esetében 2009 harmadik negyedéve óta a legalacsonyabb.
https://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/10545471/2-08092020-AP-EN.pdf
