A jelen mérnökhallgatói olyan dolgokkal foglalkoznak már most is – nem beszélve a közeljövőről –, amiről nemhogy az idősebb kollégák, de még a mai negyvenesek sem tanultak semmit anno az egyetemen. Az okostelefon és a rá épülő applikációk csak néhány éve terjedtek el széleskörűen, de máris átalakították az életünket; a kezünkben tartott eszközzel bankolunk, szervezünk utazást, bevásárlást, készítünk családi fotókat és még sorolhatnánk.
Tóth Zsófia (fizikus mesterszak, TTK) Kálmán Kornél (energetikai mérnök mesterszak, GPK), Kertész Dávid (PhD-hallgató, Villamos Energetika Tanszék, VIK), és Putti Krisztián (energetikai mérnök mesterszak, GPK) valamennyien BME hallgatók. Krisztiánnal annak apropóján beszélgettünk, hogy az „e-autót használók idejét optimalizáló” alkalmazásukkal a csapat megnyerte az MVM Edison start-upoknak szóló legutóbbi versenyét.
Rozsnyai Gábor
A BME-n verbuválódott a csapat?
A képzésünk során valamennyien a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar energetikai mérnök szakán tanultunk, illetve tanulunk különböző évfolyamokon, de az összekötő kapocs az Energetikai Szakkollégium. Valamennyien ehhez a hallgatói szervezethez tartozunk, amely igyekszik a legjobb energetikai hallgatókat tömöríteni; a tagoknak saját belső képzési rendszert szervez, de külső, nyilvános programokat is kínál. Különböző projekteken dolgoztunk együtt és lettünk nagyon jó barátok.
Ki lehet jelenteni, hogy Önök lesznek a szakma jövőbeni elitje?
Nem minden kiemelkedő képességű egyetemista szakkollégista is egyben, ezért talán szerencsésebb úgy fogalmazni, hogy a legjobb energetikai hallgatók egy része részt vesz a szakkollégium életében.
A napokban a kezembe akadt egy hatvanas években kiadott, az Adriáról szóló Panoráma útikönyv, amelynek fontos, az utazás tervezését segítő része volt, hogy egyesével felsorolta az útközben elérhető benzinkutakat is. Nem volt sok, ha az utazó kihagyott egyet, csak a csomagtartóban lévő benzineskannában bízhatott. Az Önök által tervezett Volteum applikáció az e-autók útvonaltervezését optimalizálja XXI. századi módon?
Az e-autósokat jellemzően két megoldandó probléma foglalkoztatja. Az egyik, hogy relatíve kevés elektromos autó töltőállomás áll rendelkezésre. Ellentétben a hagyományos autókkal, akik szinte bárhol megállhatnak tankolni, az e-autó vezetőjének előre végig kell gondolnia, hogy hol, milyen csatlakozóval, milyen kapacitású töltőoszlop áll majd útközben rendelkezésre. A Volteum egy gombnyomásra meg tudja ezt tervezni. Ennél összetettebb feladat a másik számtanfeladvány megoldása: az e-autók által megtehető hatótáv nagyon sok tényezőtől függ; az akku kapacitása adott, a töltöttségről nekünk kell gondoskodni, de egy januári napon az elméletileg elérhető hatótáv a mínuszok miatt akár a felére is eshet – a fizikai okokat a mérnököknek nem kell magyarázni. A légkondicionáló is ugyanonnan kapja az áramot, ahonnan a motor. A sebességtől függő fogyasztás is érdekes, erről legyen most elég annyi, hogy autópályán nem érdemes kihasználni a 130 km/h sebességhatárt, ha takarékoskodni akarunk. A domborzati viszonyok is radikális hatással lehetnek a még megtehető kilométerek nagyságrendjére. Elektromos autó tesztjeink során ezzel kapcsolatban is tettünk egy próbát, felmentünk a Kékestetőre egy e-autóval. A hegymenet nagyon gyorsan fogyasztotta az akkumulátor töltöttségét, lefelé viszont, a rekuperációnak köszönhetően szinte semmit sem fogyasztott. Mindezen tényezőket kell figyelembe venni, amikor fejben megtervezzük az utunkat. Ez tehát egy sokismeretlenes egyenlet, ami bizonytalanságot szül. Nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy az elektromos autót vezetők egy kicsit jobban izgulnak indulás előtt benzines társaiknál: „vajon elég lesz a célállomásig a töltöttségem?” Az applikáció ezt megbízható módon számolja ki.
A hátralévő, még megtehető km-eket a hagyományos autók is jelzik, és ebben van egy biztonsági ráhagyás: „üres” tankkal is tovább tudok még menni 30-50 km-t. Az Önök applikációja is hasonlóan tervez?
A mi algoritmusunk az útvonalakon a megengedett maximális sebességgel számol, ez is egy tartalékot jelent, hiszen ha lassabban megyünk, a hatótáv nő. A program úgy tervezi a megállókat, hogy 10% alá ne essen a töltöttség, amit a felhasználó egyébként módosíthat, például 15 vagy 20 százalékra.
Az MVM Edison versenyének győzteseként kerültek reflektorfénybe, de 2019 januárjában még egy InCharge nevű applikációval neveztek, aztán tavasszal jött egy éles váltás. Mi történt a háttérben?
Az akkori 10 oldalas programunk egy másik valós fogyasztói igényre reagált: maradjunk az adriai példánál. Ha elindulok Budapestről, útközben megállok, mondjuk az NKM, majd az E.ON töltőjénél, aztán Horvátországban egy helyi szolgáltatónál, mind a saját applikációját követeli meg a szolgáltatás igénybevételéhez. Ezeket akartuk egy platformra terelni annak érdekében, hogy a felhasználónak ne kelljen azzal törődnie, hogy éppen kié a töltő, ki milyen szoftveres támogatás ad, mint ahogyan a benzines autósnak is nagyjából mindegy, hogy ki a benzinkút üzemeltetője.
Életképes ötletnek tűnik.
Igen, mi is így láttuk, be is jutottunk vele az MVM Edison nyolcas döntőjébe úgy, hogy 104 csapat nevezett. Ám időközben piacra lépett Magyarországon egy tőkeerős vállalat, nagyjából ezzel a szolgáltatással. A dilemmánk az volt, hogy vagy vállaljuk a kemény konkurenciaharcot, vagy inkább módosítunk az irányon. A mentorainkkal egyetértésben végül utóbbit választottunk – 24 órán belül.
Igazi drámai helyzet. Vagy inkább egy jó nagy adag adrenalinfröccs?
Talán mindkettő. Az első gondolatunk az volt, hogy több havi kemény munka egyik napról a másikra értelmét vesztette, de aztán rájöttünk, hogy az időközben megszerzett ismeretanyag nélkülözhetetlen a Volteumhoz is. A csapatban megvolt a kitartás, a mentorok is segítettek, és végül elhittük, hogy megvan bennünk a kellő lendület és dinamizmus a váltáshoz.
A tapasztalataitok birtokában milyen tanácsot adnának annak, aki most akar startup-ot indítani, teszem azt mobil applikáció fejlesztésre? Vannak-e kikerülhetetlen leckék, megspórolhatatlan buktatók?
Összességében 3 fő dolgot tudnánk javasolni azoknak, akik most gondolkodnak egy start-up indításában. Az első, hogy nagyon jól és alaposan ismerjék meg azt az iparágat, amivel foglalkozni kívánnak: hol tart a technológia, mekkora a piac, kik a versenytársak (ezek egyébként egy megfelelő üzleti tervben is alapvető pontok) és ami a legfontosabb, végezzenek validációt, vagyis mérjék fel, hogy a termék vagy szolgáltatás az ügyfelek esetében milyen problémára ad megoldást és hajlandó-e ezért fizetni az ügyfél. Másodsorban ajánljuk, hogy keressen csapatot az ötletgazda, mert tapasztalataink szerint ez a legsikereseb formája az együttműködésnek és a munkának. Végezetül, ha ezeken már túljutnak a csapatok, akkor érdemes egy versenyre vagy inkubációs programba jelentkezni, mert az ott lévő szakértőktől és mentoroktól nagyon sokat lehet tanulni!
A töltőoszlopok száma 2018-hoz képest a duplájára nőtt, 2019 végén 1362 egység volt elérhető hazánkban, és az elektromos töltőállomások száma a közeljövőben minden bizonnyal tovább fog növekedni. Ahogy sűrűsödik a hálózat, egyre kevésbé lesz szükség egy olyan app-ra, amely a térkép fehér foltjait hidalja át.
A töltések megtervezése csak az egyik szolgáltatásunk. Az e-autók töltési technológiájának sajátossága, hogy a töltési időt a mai tudásunk szerint nem lehet olyan rövidre csökkenteni, mint a hagyományos autóknál. A benzines autós megáll, tankol, iszik egy kávét, elmegy a mosdóba és még mindig csak 15 percet töltött el. Az e-autózás egyik alapkérdése, hogy miként lehet hasznosítani, mondjuk egy órányi „kényszerpihenőt”. Az idő mindenkinek drága, senki sem szereti a tétlen várakozást, de ha megmutatjuk, hogy miként lehet hasznosan, értelmesen eltölteni a töltés idejét, akkor valóban hasznos hozzáadott értéket adunk a felhasználóinknak. A legegyszerűbb példa az étkezés: az app megtervezi, hogy adott helyen érdemes tölteni, mert onnan öt perc sétára megtalálható a felhasználó kedvenc éttermének egyik üzlete, ahol például éppen meg tud ebédelni, amíg feltöltődik az autó. A kínálatot persze bővíteni is lehet, ez a felhasználók igényeitől is függ majd.
Ha jól sejtem, ez lehet az Önök bevételi forrása is, hiszen maga az alkalmazás a felhasználóknak ingyenes.
A bevételt B2B alapon, azaz az üzleti partnereinktől tervezzük megszerezni; három lehetséges forrást térképeztünk fel. A legkézenfekvőbb, hogy a töltő üzemeltetők is versenyeznek egymással, nekik sem mindegy, hogy milyen egy töltő kihasználtsága. Egy villámtöltő kiépítésének költsége 10 millió forint is lehet, a megtérülést támogatja, ha az applikáció az egyik vagy másik töltőt preferáltan kezeli. Az étterem vagy szupermarket láncok elérhetőségének integrációja szintén bevételt termelhet, és van még egy ötletünk. Ha elég sok adatunk gyűlik össze a felhasználóktól, akkor egészen kiválóan lehet megtervezni egy töltőállomás ideális elhelyezkedését. Látjuk, hogy ki merre ment, hol tölt, hol vannak fehér foltok, hol van csúcsra járatva a töltőkapacitás és melyik csatlakozót nem használják napokig.
Hol tart most a fejlesztés, mikortól érhető el a Volteum?
Jelenleg elkészítettük az alkalmazás első változatát, az ún. MVP-t (minimal viable product – minimálisan életképes termék), ebben már olyan alapvető funkciók szerepelnek, mint a magyarországi töltők megjelenése a térképen adatokkal együtt, illetve az autók merülési és a töltők töltési karakterisztikáit magában foglaló utazástervezés. Júniusban végezzük el az alkalmazás béta-tesztelését, amit egy szűkebb 40-50 fős körben fogunk megtenni, a csoportot főleg a validációs interjúink során megkérdezett felhasználók és ipari partnereink alkotják. Az éles verzióval augusztus folyamán tervezünk piacra lépni, ez azonban kissé függőben van még a koronavírussal kapcsolatos intézkedések – például a kijárási korlátozás – miatt.
