Az építőipari cégek a koronavírus-járvány hosszú távú hatásaitól tartanak, a keresleti oldalon tapasztalható kiszámíthatatlanság miatt ugyanis a beruházók bizonytalanná váltak – hangzott el a Portfolio.hu által szervezett online konferencián május 13-án.
Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója az „Összeroppan az építőipar és befagynak a fejlesztések?” című rendezvényen arról beszélt, hogy az építőipar kisebb megingással átvészelheti a járvány gazdasági hatásait, ha az új megrendelések elmaradása nem tart tovább hat hónapnál. Rámutatott: az építőipar az elmúlt 2,5 hónapban alig kapott újabb feladatot, ennek eredményeként az eddig túlfűtött ágazat normál működési szintre tudott állni, további lassulás esetén pedig fegyelmezett árcsökkenés kezdődik az ágazatban. Úgy vélte, ha ebben az időszakban megérkeznek az új rendelések, akkor az építőipar működésében nem kell problémáktól tartani. Arra számít, hogy a beruházóktól nem érkezik majd annyi feladat, mint a vírus előtt, a szállodaipar és a turizmus területén például vélhetően elvész a kereslet. A rendelkezésre álló munkaerőről, azon belül a vendégmunkásokról elmondta, a Magyarországon dolgozó ukrán és erdélyi vendégmunkások kétharmada a járvány ellenére itt maradt, az utazási korlátozások eltörlését követően viszont szinte biztosan tömegesen haza utaznak. A cégek számára kérdéses, hogy hiányuk az elvállalt munkáknál milyen mértékű problémát okoz.
A járvány hosszú távú hatásai kapcsán a vezérigazgató úgy vélte, az építőipar termelésének csökkenése miatt számítani lehet az anyagárak 10-15, de akár 20 százalékos csökkenésére is. Példaként említette, hogy a betonacél ára már most az elmúlt hat év legalacsonyabb szintjén van, hasonló mértékű csökkenés lehetséges a cementnél is.
A Népliget metróállomás díszburkolatát építik szakemberek az M3-as metró felújítás alatt álló déli szakaszán 2020. május 13-án. MTI/Máthé Zoltán
Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója elmondta, míg a logisztika területén a bővülő kereslet miatt növekedésre, az iroda- és a lakáspiacon már visszaesésre számít. Kedvező lépésnek tartja az 5 százalékos áfa bevezetését a rozsdaövezetben épülő lakásoknál, de szerinte ez az intézkedés csak később, időben eltolva érezteti a hatását. Tatár szerint míg 2008-ban likviditási gondokkal küzdött az ágazat, most a keresleti oldalról érkezik a nyomás. A likviditási problémák megoldásáról a jelenlegi helyzetben éppen a kormány és a Magyar Nemzeti Bank gondoskodott.
Morvai Zsolt, a Takarék Csoport, a Takarékbank Zrt. vállalati üzletág igazgatója fontos lépésként értékelte a törlesztési moratórium bevezetését, hiszen a válság által érintett cégek másként nem is tudnának életben maradni. A Takarékbank ügyfélkörének csak kicsivel több mint 30 százaléka nem élt ezzel a lehetőséggel – mondta. Morvai Zsolt elismerte, hogy a törlesztési moratórium a bankok számára tőke és likviditási nehézséget okoz, azonban szerinte fontos tisztázni, hogy épp emiatt a jegybank gyorsan lépett, és különböző likviditást könnyítő intézkedéseket (tartalékráta csökkentése) vezetett be.
Reicher Péter, a Graphisoft SE régióigazgatója elmondta, hogy míg egyes országokban alulról jövő kezdeményezés vagy állami szabályozás hatására terjedtek el az építőiparban a digitális megoldások, főként a BIM (Building Information Modeling) épületinformációs modellezés alkalmazása, addig Magyarországon ez a járvány következménye. A vállalat igazgatója szerint a cégeknek fel kell ismerniük, hogy az építőipar modernizációjának legolcsóbb formája a digitalizáció, amely az egyes projektek kivitelezésénél akár 15-20 százalékos árcsökkenést is eredményezhet. Reicher Péter szerint jó irány az ingyenes informatikai képzés elindítása, amelyben már most 15 ezren kívánnak részt venni, a mélyreható változásokhoz azonban állami szintű, az egyetemi képzést is érintő szemléletváltásra van szükség. (MTI)
Mérsékelt volt az építőipar visszaesése márciusban
Boros Anita szerint a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései az építőipart is segítették, és hozzájárultak ahhoz, hogy az ágazat márciusi visszaesése mérsékelt legyen.
A KSH legfrissebb adatait kommentálva az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára május 14-i online sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az első negyedévben éves összevetésben mért 0,1 százalékos visszaesés stagnálásként értelmezhető.
Boros Anita kiemelte, hogy a gazdaságvédelmi akciótervben 65 milliárd forintot különítettek el az építőipar számára, ez a forrás elsősorban az ágazatban dolgozó kis- és közepes vállalkozások technológiai fejlesztésére, munkaerő-megtartó képességének támogatására szolgál.
A KSH legfrissebb közlése szerint márciusban az építőipari termelés 3,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az épületek építése 0,3 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 10,0 százalékkal csökkent.
Az építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár hangsúlyozta: az adatok értelmezésénél figyelembe kell venni azt, hogy 2019. márciusában az előző év azonos időszakához képest közel 70 százalékkal bővült az ágazat.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy bár az építőipar márciusban nem gyengült drasztikusan, az ágazat visszaesésének azért már vannak bizonyos jelei. Példaként említette, hogy a szezonálisan és munkanaphatástól tisztított adatok szerint márciusban, februárhoz viszonyítva 5,2 százalékkal csökkent az építőipar termelése, ami az államtitkár szerint azt jelenti, hogy a következő egy vagy két hónapban sokkal jobban fog érződni a koronavírus-járvány negatív hatása az ágazatban.
Boros Anita arról is beszámolt, hogy a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok) köszönhetően 2015 óta folyamatosan nő a lakásépítési kedv: 2015-ben még 7600 új lakás épült, számuk 2018-ban 17 600-ra nőtt, 2019-ben pedig elérte a 21 ezret. Az idén az első negyedévben 4776 új lakás épült, ami éves összevetésben 30 százalékos növekedést jelent.
Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma az első negyedévben 7032 volt, 27 százalékkal kevesebb, mint 2019 azonos időszakában. Az év első három hónapjában kiadott új építési engedélyek alapján 2369 lakóépület építését tervezik, ami 34 százalékos csökkenést jelez az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az államtitkár szerint ezek a számok már a koronavírus-járvány hatásait tükrözik.
