A Magyar Mérnöki Kamara a COVID-19 vírusjárvány hatásainak csökkentésére a legfontosabbnak azt tartja, hogy a mérnöki munkák ne álljanak le, vagy ne lassuljanak le a veszélyhelyzet idején sem. Ennek érdekében a szakmai önkormányzat a tagoktól érkező információk alapján a mérnökség számára fontos lépéseket javasolt dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek.
Nagy Gyula, az MMK elnöke a levélben megállapítja, hogy alapvető nemzetgazdasági érdek, hogy a tervezés – amelyen az újrakezdés és az ehhez kapcsolódó foglalkoztatás alapul – ne álljon le, sőt ne is lassuljon – ehhez pedig kormányzati intézkedések is kellenek. A köztestület a koronavírus járvány eddigi hatásait elemezve úgy látja: az elsősorban az egyéni vállalkozóként vagy mikrovállalkozásban dolgozó mérnököket sújtja, akik a tervezőmérnökök legnagyobb létszámú rétegét jelentik. Ők kis helyi projektekben, illetve családi ház tervezési projektekben dolgoznak, vagy gyakran bedolgozóként vesznek részt egy, vagy több iroda munkájában; tehát a kamarai tagság igen nagy része gazdasági veszélyeztetett. Működésük megszűnése vagy hosszabb kiesése pedig egyúttal a későbbi kilábalást is rendkívüli módon megnehezítheti: ha nem lesz tervezői kapacitás, nem lesznek tervek és nem lesz kivitelezés – nem indul újra az építésgazdaság legnagyobb népességet érintő része. Ezért az MMK elkerülhetetlenül fontosnak látja, hogy az egyéni vállalkozó és mikrovállalkozó mérnökök is részesüljenek abban a kedvezményben, amelyet a járvány nemzetgazdaságot sújtó hatásának enyhítése érdekében a kormány több kisadózó (KATA) csoport számára megállapított.
A kis- és közepes méretű mérnökvállalkozások folyamatos működése érdekében a mérnöki kamara a Miniszterelnökség és az ITM számára tíz pontból álló javaslatcsomagot készített. A legfontosabbak javaslatok közé tartozik, hogy az állami projekteknél vezessék be a részlegesen előrehozott fizetési rendszert (teljesítési előleg); a mérnökvállalkozások igényelhessenek alacsony kamat mellett áthidaló működési hiteleket; a szerződésben megkötött határidők indokolt esetben hátrányos feltételek nélkül legyenek felülvizsgálhatók, módosíthatók. További javaslat, hogy a mérnökvállalkozások a munkavállalók megtartása esetén (illetve általánosságban is) járulék- és adófizetési kedvezményekkel élhessenek. A kamarai javaslatok harmadik csoportja adózási könnyítések bevezetését javasolja a kormányzatnak: ezek közé tartozik az adófizetési késedelem megengedése, a kisvállalkozói adócsökkentés az elmúlt évhez viszonyított bevétel-visszaesés mértékének megfelelően, a cégek adóelőleg feltöltésének elengedése, és a tényleges kifizetéshez képesti ÁFA és adóelőleg befizetési kötelezettség bevezetése.
A levél javaslatot tesz arra is, hogy a körbetartozások elkerülése érdekében a terveket ne lehessen addig felhasználni, amíg azokat nem fizetik ki a tervezőnek; illetve arra is, hogy pályázni lehessen munkahelymegőrző támogatásokra.
Nagy Gyula MMK-elnök végül azt kérte a két illetékes minisztertől, hogy dolgozzanak ki a megadott információk alapján egy javaslatcsomagot, és azt terjesszék a kormány elé, mivel ezek az intézkedések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az építésgazdaság, a hozzá kapcsolódó foglalkoztatottság a lehető legkevésbé sérüljön, s a lehető leggyorsabban kilábaljon a járvány okozta rendkívül súlyos következményekből.
A Magyar Mérnöki Kamara a jövőben is rendszeresen gyűjt információkat a tagságtól és a vállalkozásoktól, hogy azokat összegezve, heti rendszerességgel megküldje – további javaslatokkal együtt – az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára. A kormányzat válaszairól, intézkedéseiről az MMK rendszeresen tájékoztatja tagságát saját kommunikációs csatornáin keresztül.
