A Magyar Közlöny 2020. január 13-i 6. számában megjelent a gáz csatlakozóvezetékek, a felhasználói berendezések és a telephelyi vezetékek műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló 1/2020. (I. 13.) Korm. rendelet.
A rendelet hatálya kiterjed a földgáz, a földgáz minőségű biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták, PB-gáz tartályban történő forgalmazásánál és a vezetéken történő szolgáltatásában alkalmazott csatlakozóvezetékek, telephelyi vezetékek és felhasználói berendezések tervezőire, kivitelezőire, tulajdonosaira, üzemeltetőire, felhasználóira, műszaki biztonságára és hatósági felügyeletére. A rendeletet nem kell alkalmazni – többek között – a belső égésű motorokra, a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott közúti járművekbe szerelt motorokra, nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezésekre és rendszerekre, valamint a bányafelügyelet hatósági hatáskörébe tartozó gázfogyasztó készülékekre, technológiai rendszerekre, valamint a földi alatti gáztárolókra.
A rendelet az éghető gázok csatlakozóvezetékeinek, telephelyi vezetékeinek és felhasználói berendezéseinek hatósági eljárásaival, létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos szabályok kapcsán eljáró hatóságként első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokon országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
A rendelet kimondja, hogy a csatlakozóvezeték, a telephelyi vezeték, a felhasználói berendezés kiviteli tervét az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben megállapított, a műszaki biztonsági szabályzatban meghatározott szakterületre tervezési jogosultsággal rendelkező olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel.
Az engedélyezési eljárás részletei a rendelet 5. §-ában kerültek részletes szabályozásra.
A kérelem bírálata során a Hatóság megvizsgálja a tervezői nyilatkozatot, amely az alábbi kötelező tartalmi elemekkel kell rendelkezzen:
a) a tervező neve;
b) a tervező elérhetősége;
c) a tervezett vagy megszüntetendő létesítmény megnevezése és címe;
d) a nyilatkozat tárgya szerinti munkához tartozó dokumentáció rajzszáma;
e) a tervezésre vonatkozó jogosultsághoz tartozó névjegyzéki (nyilvántartási) szám;
f) nyilatkozat arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, továbbá a műszaki biztonsági szabályzatban foglaltaknak, és a tervezett műszaki megoldás biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét;
g) a műszaki biztonsági szabályzatban foglaltaktól való eltérés esetén nyilatkozat arról, hogy az alkalmazott megoldás biztonsági szintje egyenértékű biztonsági szintnek minősül;
h) szabványban meghatározott műszaki megoldástól való eltérés esetén nyilatkozat arról, hogy az alkalmazott megoldás egyenértékű biztonsági szintnek minősül;
i) aláírás, keltezés.
A rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.
Szintén a Magyar Közlöny 2020. január 13-i 6. számában jelent meg az olajfogyasztó technológiai rendszerek és ipari gáztárolók műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló 2/2020. (I. 13.) Korm. rendelet.
A rendelet hatálya kiterjed a 30 kg/h feletti tüzelőanyag-fogyasztású olaj- és egyéb cseppfolyós tüzelőanyagfogyasztó technológiai rendszerek (a továbbiakban: olajfogyasztó technológiai rendszerek), az 5 m3 vagy annál nagyobb névleges térfogatú, éghető gázok tárolására szolgáló, nyomástartó berendezésnek nem minősülő, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú tartályos gáztárolók tervezőire, kivitelezőire, tulajdonosaira, üzemeltetőire, felhasználóira, műszaki biztonságára és hatósági felügyeletére.
A 4.§ szabályai alapján az olajfogyasztó technológiai rendszer, a gáztároló kiviteli tervét az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben megállapított, a műszaki biztonsági szabályzatban meghatározott szakterületre tervezési jogosultsággal rendelkező olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel.
A kérelem bírálata során a Hatóság megvizsgálja a tervezői nyilatkozatot, amely az alábbi kötelező tartalmi elemekkel kell rendelkezzen:
a) a tervező neve;
b) a tervező elérhetősége;
c) a tervezett vagy megszüntetendő létesítmény megnevezése és címe;
d) a nyilatkozat tárgya szerinti munkához tartozó dokumentáció rajzszáma;
e) a tervezésre vonatkozó jogosultsághoz tartozó névjegyzéki (nyilvántartási) szám;
f) nyilatkozat arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, továbbá a műszaki biztonsági szabályzatban foglaltaknak, és a tervezett műszaki megoldás biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét;
g) a műszaki biztonsági szabályzatban foglaltaktól való eltérés esetén nyilatkozat arról, hogy az alkalmazott megoldás biztonsági szintje egyenértékű biztonsági szintnek minősül;
h) a szabvány szerinti műszaki megoldástól való eltérés esetén nyilatkozat arról, hogy az alkalmazott megoldás egyenértékű biztonsági szintűnek minősül;
i) aláírás, keltezés.
A rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.
A Magyar Közlöny 2020. január 13-i 6. száma tartalmazza a csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre, az olajfogyasztó technológiai rendszerekre és a gáztárolókra vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról, valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak időszakos továbbképzésével kapcsolatos szabályokról szóló 16/2018. (IX. 11.) ITM rendelet módosításáról szóló 3/2020. (I. 13.) ITM rendeletet.
A rendelet alapján a meghatározott berendezések és rendszerek létesítési és üzemeltetési tapasztalatainak figyelembevételével a műszaki biztonságot növelő alkalmazások széles körű elterjedésének elősegítése céljából az iparügyekért felelős miniszter Gázipari Műszaki Szakbizottságot hoz létre. A Bizottság tagjai közé az alábbi szervezetek delegálhatnak tagokat:
a) a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala: 1 fő;
b) Földgázelosztók Együttműködési Fóruma: 1 fő;
c) Magyar Épületgépészek Szövetsége: 1 fő;
d) Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete: 1 fő;
e) Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat: 1 fő;
f) Magyar PB Gázipari Egyesület: 1 fő;
g) BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság: 1 fő;
h) a szakterületen működő egyéb, a miniszter által felkért civil szervezetek: 1-1 fő.
Az iparügyekért felelős miniszter szintén Bizottságot hoz létre a 30 kg/h feletti tüzelőanyag-fogyasztású olaj- és egyéb cseppfolyós tüzelőanyag-fogyasztó technológiai rendszerek (a továbbiakban: olajfogyasztó technológiai rendszerek), az 5 m3 vagy annál nagyobb névleges térfogatú, éghető gázok tárolására szolgáló, nyomástartó berendezésnek nem minősülő, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú tartályos gáztárolók széles körű elterjedésének elősegítése céljából Olajipari Műszaki Szakbizottságot hoz létre. A Bizottság tagjai közé az alábbi szervezetek delegálhatnak tagokat:
a) a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala: 1 fő;
b) Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat: 1 fő;
c) Magyar Tartálytechnikai és Nyomástartó Berendezés Szövetség: 1 fő;
d) BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság: 1 fő;
e) a szakterületen működő egyéb, a miniszter által felkért civil szervezetek: 1-1 fő
A módosítás a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.
