Seidl Tibor
A kamara elnökének előadásában a személyiség került fókuszba. „Egyetlen innovatív megoldás bevezetésénél sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az embernek mindig a középpontban kell lennie. A fenntartható építéssel a környezetünket is formáljuk, mi mérnökök tervezési munkánk során mindig számolunk az emberekkel”.
Digitális világ
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia egyre nagyobb iramban fejlődik, olykor félelmetes is az a fejlődés, amely körülöttünk látható, néha aggodalomra is ad okot, hogy tud-e az ember ezzel lépést tartani. A Fraunhofer kutatóintézet éves találkozója alkalmával merült fel a kérdés, vajon ez a méretű digitalizáció szolgálja-e az embereket, vagy fordítva, kiszolgáltatottá teszi őket…? Emberként ahogy kapcsolódok a világhálóra, minden alkalommal zavar a vevőcentrikus befolyásolás. Nem szeretem. Szociológussal való beszélgetésben a végtelenségig lehet folytatni a párbeszédet a vállalataink jövőjéről, melyeket diák és grafikonok jellemeznek – jéghidegen, tárgyilagosan. Nem szeretném.
Emberek vagyunk, a kiknek szüksége van a lélek melegére. Minden innovációs gondolkozásunk középpontjában az ember kell álljon. Mérnökként a minket körülvevő világ számos területén kell tapasztalatunkat és szakértelmünket a változó világnak megfelelően formálni. A legfontosabb területek: globalizáció, urbanizálódás, energiapolitika, mobilitás, klímaváltozás, nyersanyagforrásaink védelme…
Globális kihívások
Egy állandó, és egyre gyorsuló változásban egyre több és egyre bonyolultabb helyzet elé állunk, egyre magasabb elvárásokkal kell megküzdenie a mérnöki folyamatok minden résztvevőjének. Kulcstényezője az eredményes vállalati kultúrának, hogy az ebből adódó felelőssége együtt, közösen viseljük. Négy tényezőt emelt ki előadásában a kamara elnöke:
1. Nyílt párbeszéd
2. Átláthatóság
3. Közös bizalom
4. Azonosulás a kitűzött célokkal
Ezek az értékek különösen nagy hangsúlyt kapnak az új generációk – a digitális generációk (Y és Z) tagjainak körében, akik ebbe az online világba már „beleszületnek”. Számukra egy csapat, egy vállalat irányítása már még inkább csapatmunka, az egyéni teljesítményekkel szemben.
Klímaváltozás
A klímaváltozás hasonlóképpen nagy kihívások elé állítja a társadalmat. „A klímavédelem hatalmas, globális kihívás. Ehhez a változáshoz az életvitelünk, gazdasági személetünk alkalmazkodása elengedhetetlen. A kamara felismerte, hogy kulcsszerepe van a klímavédelem érdekében tett erőfeszítések terén”. Ennek tudatában a Bajor Mérnöki Kamara már több évvel ezelőtt csatlakozott a Bajor Klímavédelmi Szövetséghez is. Több munkacsoportban foglalkoznak munkatársaink a fenttartható és forrástakarékos tervezés és -építés területeivel.
A nemrég zajlott davosi konferencia is világossá tette: a klímavédelmi aktivitást növelni kell, ebben minden szervezet és a legmagasabb szintű döntéshozói kör is egyetértett. A fenntartható építéssel a környezetünket, vállalkozásunkat is fenntarthatóan „építjük”. Az az infrastruktúra, amely a mérnöki munka eredményeképpen jön létre, akár 200 éves időtartamra építünk. Felelősségünk éppen ezért különösen nagy a munkánk következményeit illetően – a társadalom, az emberek számára építünk, nem kizárólag a beruházó igényeit teljesítjük.
Emberi tényezők
Melyek azok a nehézségek, amelyekkel meg kell küzdenünk? A jobb képzés, az oktatás mindannyiunk fontos kérdése, igénye mindenkinek. Ebben teljes a társadalmi egyetértés. Amikor azonban egy konkrét projekthez érkezünk – például egy iskolát kellene építeni –, alighogy a terület kiválasztásra kerül, már megjelenik a tiltakozás. Természetesen mindenki az új gimnázium építése mellett van, de ne itt, kérem. Gondoljanak a gyerekekre, a játszótérre, a kutyákra, a zöldterületre, a florára és faunára, és a közlekedési hálózat sem bírja el a növekvő terhelést!
A társadalmi tiltakozás rögtön felbukkan. Ez az, amit a globális BANANA jelenségnek nevezünk:
Build Absolutely Nothing Anywhere Near Anybody – abszolút semmit ne építsenek semmi közelébe.
Vádaskodások, tiltakozás, késések, emberi jogok a természet védelmével szemben – és felmerül a kérdés, mi a tényleges közjólét érdeke? A társadalomnak képesnek kell lennie felnőni a jóléti és ökológiai változások feldolgozására. Végül pedig itt merül fel a kérdés, hol áll az építési teljesítmény a nemzetgazdaságban?
A német nominális építőipari teljesítmény mintegy 335 milliárd euró. Összehasonlításként, a belső értékesítés összértéke 150 milliárd euró. Vajon tudja ezt a politika és a társadalom?
Nyitott párbeszéd
Egy vállalkozás egyik legfontosabb építőköve az értékközpontú, nyitott kommunikáció, amely egyben a munkatársak sikeres motivációjának is kulcsa. A belső hibák csaknem 80%-a kommunikációhoz kapcsolódó hibákra vezethető vissza. Fontosnak tartjuk ezért, hogy a munkatársak mindegyike be legyen vonva a napi tevékenységekbe – így tudjuk elérni, hogy minden kollégában tudatosul, hogy részese a közös eredménynek. Ez a szemlélet szól a tiszteletről is – minden munkatárs megérdemli az értékelést és az elismerést.
Átláthatóság
Az alkalmazottak bevonása a döntéshozatali mechanizmusba az átláthatóságot szolgálja. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindent mindenhol át kell beszélni, de mindenki tájékoztatni kell a fontos vállalati döntésekről. Mindannyian ismerjük a kizártság kellemetlen érzését, amikor nem a teljes igazságot ismeri meg az ember. A személytelen gondolkodás fájdalmas. Lehet, hogy az „oszd meg és uralkodj” elv a római kori külpolitikában eredményes volt, de a belső kommunikációban ez a vállalat kudarcához vezet.
Kölcsönös bizalom
A helyes kommunikáció csak a kölcsönös bizalomra épülhet. Ha a bizalomra építünk, először nekünk kell a bizalomba befektetni. Ha munkáltatóként bízunk az alkalmazottainkban, akkor ők is bízni fognak bennünk. A vállalatnak bizalom megszerzése érdekében nyíltan és hitelesen kell kommunikálnia. Az alkalmazottak érzik, ha valami nincs rendben. A legjobb kommunikációs stratégia: az igazságnak az asztalon kell hevernie, nem a szőnyeg alatt. Úgy van mód rá egy egészséges hibázás-kultúrát kialakítani, hogy közben teret tudunk biztosítani az újdonságoknak és innovációnak, a hibázás lehetőségét is megengedve. Miután Elon Musk kiemelten beszélt a német mérnöki tudásról, őt kell idézzem: „Ha valami elég fontos, csináljuk meg. Még akkor is, ha minden esély ellene szól”.
Azonosulás a kitűzött célokkal
Ha azt szeretnénk elérni, hogy a munkatársaink felelősséget vállaljanak a közös cél érdekében, akkor világosan kell meghatároznunk a céljainkat, ezeket közösen kell kidolgozni. Egy eredményes, fenntartható vállalat esetében a munkaadó és a munkavállaló céljai közös szálba kell fonódjanak, mint a DNS, és ez határozza meg a vállalat identitását. Ha ezt elérjük, kevesebb lesz a fluktuáció, növekedik a motiváció és az elégedettség. Így lesz vállalkozásunk egészséges.
Kommunikáció, átláthatóság, kölcsönös bizalom és azonosulás a kitűzött célokkal. Ha ezt a négy faktort figyelemmel kísérjük, agilis vállalkozásunk lesz.
A fentiekből látható, hogy az előremutató, pozitív vállalati kultúra nem a kör négyszögesítéséről szól, nincs szükség körökre vagy egyenesekre, az embernek kell a középpontban állnia – szögezte le a bajor kamara elnöke.
A távozó bajor építési miniszter, dr. Hans Reichhart beszédében kiemelte a mérnökök munkájának jelentőségét, hogy képesek voltak tenni valamit a fejlődés érdekében, és nem dugták a fejüket a homokba, amikor munkájuk nehézségekbe ütközött. A mai és a jövőbeli építési projektek esetében különösen fontos az egyre összetettebb feladatokat összeegyeztetni a gazdasággal, az akadálymentességgel és a fenntarthatósággal. Ez a komplexitás magas követelményeket támaszt mindenki számára, aki részt vesz az építmények tervezésében, építésében és karbantartásában. Ezért döntő fontosságú, hogy mindenki a kezdetektől szoros partnerségben együttműködjön.
Ezt követően került sor a két kiemelet előadásra. Philippe Keil és Anselm Bilgri is az emberi tényezőről beszélt előadásában.
A pilóta és a szerzetes
„Ha a csapat nem követ, elvesztél, amikor turbulenciákba kerülsz” – mondta előadásának bevezetőjében, kiemelve, hogy miért nem csak a kapitányon múlik, hogy az utasok biztonságban célba érnek. előadásában beszélt az élet „döntési pontjairól”, azokról a mindennapi kulcsfontosságú pillanatokról, ahol a helyzetből megtanult megoldani váratlan helyzeteket, amikor nem minden ment a terv szerint.
Döbbenetes élménnyel támasztotta alá mondanivalóját, az emberi tényező fontosságával kapcsolatos saját – meghatározó – élményét megosztva hallgatóságával. 8000 óra repült idő tapasztalatával indult haza Egyiptomból néhány évvel ezelőtt, amikor a felszállás közben olyan időjárási jelenség változtatta meg egy pillanat alatt a nyugalmas felszállás folyamatát, ami igen-igen ritka. A szél közel 180 fokos fordulásával az emelő szél helyett a gépet a háta mögé forduló szél elkezdte lenyomni, megszűnt az emelő hatás. Két másodperc alatt kellett dönteni, hogy tudja a 200 utast – és természetesen a gépet – megmenteni. Ez a döntés életre szólóan meghatározta a döntésekről, a csapatmunkáról alkotott véleményét. A teremben kézzel foghatóan érezni lehetett a döbbent csöndet.
Derű és hit volt a két legfontosabb kulcsszó Anselm Bilgri előadásában. Bencés szerzetesi múltja révén rendre hivatkozott Szent Benedek regulájának mondataira, amelyek aktualizálva ma is követendőnek tart. Hilaritas – vidám derű – kell, hogy tetteinket vezérelje. Ezt az iránymutatást a későbbi XVI. Benedek pápától, Ratzinger bíborostól kapta. A szerzetesi életnek hátat fordítva ezt az ajánlást fogalmazta meg a közel ezer mérnök számára, idézve a szerzetei élet szigorú szabályait leíró alapító atya gondolatait. Bemutatta, hogy azok – természetesen behelyettesítve a szerzetes helyére a mérnököt, a kolostor helyére a munkahelyet, vállalkozást, de ma is aktuális iránymutatásokat fogalmaztak meg a mai kor emberének.
Ahogy az egész rendezvény mottója – középpontban az ember – szólt a bevezető előadásban, itt is kiemelt hangsúlyt kapott az emberi tényező a változások korában. Az előadások mellett több jelentős vállalkozás mutatkozott be minikiállítás keretében a kongresszusi központ előterében, ahol a pultok előtti tömegben a látogatók szinte mozdulni nem tudtak.
