Új időszámítás kezdődik mostantól a hazai tűzvédelmi szabályozásban?
Az új időszámítás 2015. március 5-én már megkezdődött, amikor a korábbi normát felváltotta az új alapokra helyezett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ). A rendkívüliségét az jelentette, hogy a konkrét műszaki előírások helyett keretjellegű, a védelmi követelményeket, az elvárt biztonsági szintet határozta meg a jogszabály, amelynek megoldását a tervező és a beruházó az egyedi igényeknek és a technológiai lehetőségeknek megfelelően készíti el. A 2020. január 22-étől hatályos követelményrendszer ennek az OTSZ-nek a finomhangolt, továbbfejlesztett változata. Az alapok tehát nem változtak. A jogalkalmazói gyakorlat, a hazai és nemzetközi tapasztalatok feldolgozása, a katasztrófavédelem hatósági állományától, valamint a bevont szakmai szervezetektől érkezett visszajelzések alapján lényegi és strukturális változtatás nélkül, ugyanakkor a biztonság megőrzésével és további hatékonyságot fokozó pontosításokkal készült el a mai, még korszerűbb változat.
Hogyan foglalható össze az az út, amit az OTSZ eddig bejárt, azaz honnan hová fejlődött a magyar tűzvédelem, a tűzmegelőzés?
A lassan öt éve bevezetett követelményrendszer szétválasztotta a kötelező, az elvárt biztonsági szintet megállapító követelményeket, valamint a követelményeket kielégítő, választható – önként alkalmazható – megoldásokat és módszereket. A rendeletből kikerülő műszaki megoldásokat és módszereket a 2015-ben ugyancsak újdonságot jelentő Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) tartalmazzák, természetesen azok szakmai alapú értékelése, szükség szerinti módosítása, korszerűsítése után. A TvMI-k mellett alkalmazható a nemzeti szabványok szerinti, valamint a tervező által kidolgozott megoldás, illetve módszer is. A TvMI-k rendszere hiánypótlónak tekinthető, a tervezést segítő jellegén túlmenően tűzvédelmi szakirodalomként működik, hiszen az érintett szakterületek képviselői által elfogadott műszaki megoldásokat és módszereket részletesen, magyarázattal ellátva ismerteti, jó és rossz példákat mutat be. További előnyt jelent a rugalmas fejleszthetőség és a térítésmentes, magyar nyelven való hozzáférés (a BM OKF honlapján az érvényes és a korábbi tűzvédelmi műszaki irányelvek egyaránt hozzáférhetők: www.katasztrofavedelem.hu/213/tuzvedelmi-muszaki-iranyelvek; A szerk). A fokozatosság érdekében 2015-ben a korábbi szabályozáshoz viszonyítva körülbelül felére csökkent a jogszabályban a konkrét műszaki megoldások előírása. A felülvizsgálat lényeges célja volt ennek az aránynak 2020-tól a további, mintegy 25%-ra történő csökkentése, és ezt a csökkentést szeretnénk folytatni várhatóan legközelebb 2022-ben.
Melyek a legfontosabb mérnököket érintő újdonságok?
A tervezői mozgástér tovább nő a jogszabály módosításával, ugyanakkor a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek fejlesztésére is sor került, tehát a választható megoldások gyűjteménye is jelentősen bővült. Két új TvMI is segíti a tervezői munkát: a kockázati osztályba sorolásról, valamint a robbanás elleni védelemről szóló irányelv. A követelmények egy részét meghatározó kockázati osztályba sorolás egy-egy ponton gyakorlatiasabb lett, így pl. a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag tárolásának figyelembevételénél a meghatározó mennyiségek módosultak, illetve enyhébb besorolást eredményez ezeknek az anyagoknak a passzív tárolása. A tervező lehetőséget kap arra, hogy az ipari rendeltetések kockázati osztályát saját megítélése alapján állapítsa meg. Nagylégterű helyiség – például logisztikai csarnok – kiürítésének tervezése során egyes körülményeket (pl. a helyiség belmagasságát, alapterületét, a beépített tűzvédelmi berendezés jellegét, kiürítést segítő vagy korlátozó hatását, a kétirányú kiürítés lehetőségét) figyelembe vesz a rendelet, így megfelelő tervezéssel a kiürítés megengedett időtartama vagy úthossza megnövelhető. Pontosítottuk és a füstfejlődés kockázata alapján bővítettük azon épületek, épületrészek körét, amelyek esetében nem szükséges füstelvezetést biztosítani. Az építményszerkezetekre vonatkozó tűzállósági teljesítménykövetelményeket az alkalmazott anyagok, szerkezetek jellemzőinek, az adott szerkezet tűzvédelemben elfoglalt szerepének figyelembevételével módosítottuk, így például csökkent a tűzgátló válaszfalra vonatkozó tűzállósági elvárás és egyes helyiségek padlóburkolatával szemben támasztott követelmény. A tűzterjedésgátlásra vonatkozó megoldások – pl. tűzterjedési gát kialakítása – a rendeletből átkerültek a TvMI-be.
Mekkora felelősség hárul ezentúl a tervezőkre?
A tűzvédelmet érintő tervezői felelősséget 2015 óta hangsúlyozzuk: a tervezői szabadság növelésével párhuzamosan a felelősség is megnőtt. A mérnöki gondolkodásmódhoz, a tervezési tevékenységhez már 2015 márciusa óta szervesen hozzátartozik a tervezői felelősség tudatos vállalása. A tűzmegelőzés középpontjában az emberi élet és az anyagi javak védelme áll. Azt szoktuk mondani, hogy a tűzoltás, a feltételek biztosítása is a tervezőasztalon kezdődik.
Mi a helyzet a beruházásokkal kapcsolatos előzetes tervegyeztetésekkel és a helyszíni konzultációkkal?
Tapasztalataink szerint az elmúlt években megnőtt a jelentősége a tűzvédelmi hatósággal való egyeztetéseknek, beleértve a helyszíni konzultációkat is. A felmerülő kérdések előzetes egyeztetése, tisztázása hozzájárul a tűzvédelmi hatósági, szakhatósági eljárások gördülékeny lefolytatásához.
Számos, feszített ütemezésű projekt esetében elősegítette a használatbavételi eljárás lefolytatását az előzetes helyszíni egyeztetés, ami természetesen nem váltja ki a műszaki ellenőr tevékenységét, és nem teszi szükségtelenné a szakági kivitelezők által a hatóság szemléjét megelőzően végrehajtott, a tűzvédelmi berendezések, rendszerek, építési termékek működését, beépítését ellenőrző működési, gyakorlati próbáját. A széles társadalmi réteget érintő, országos léptékű ellenőrzés-sorozatok előtt is lehetővé tesszük akár a helyszíni egyeztetést. Az ellenőrzés és a jogkövetkezmény alkalmazása eszköz a hatóság számára, ugyanakkor szolgáltató hatóságként sokoldalúan támogatjuk az önkéntes jogkövetést a magasszintű biztonság érdekében.
Nemzetközi összehasonlításban mit lehet mondani az új OTSZ-ről?
A 2015-ben bevezetett struktúra korszerű és időtálló. A rendelet első ütemezett módosítására több év elteltével, kellő alkalmazási tapasztalat birtokában került sor. Összehasonlításképpen meg lehet említeni, hogy Ausztriában a tartományok által kötelezően alkalmazandónak nyilvánítható, a tűzvédelmet is magába foglaló, ún. OIB-irányelvek újabb kiadására 4 évente került sor az első, 2007-es kiadás óta. A kidolgozásban és a felülvizsgálatban egyaránt résztvevő TSZVSZ – Magyar Tűzvédelmi Szövetségtől kapott visszajelzés szerint a TSZVSZ külföldi partnerszervezetei érdeklődtek az OTSZ és a TvMI-k iránt, sőt szerették volna az angol fordítást is megkapni.
A hatóság és a mérnöki kamara között létezik együttműködési megállapodás. Sikerült ezt már tartalommal is megtölteni?
A 2017-ben megtartott első Tavaszi Hatósági Kerekasztal rendezvényünkön indítottuk útjára az együttműködések aktívvá tételét, valódi tartalommal történő végrehajtását. Ennek érdekében féléves feladattervekre bontottuk a tervezhető közös feladatokat. Az elmúlt években a központi szerveken túl a Kamara regionális és a területi katasztrófavédelmi igazgatóságok is kölcsönösen részt vettek egymás rendezvényein, elnökségi üléseken, tematikus munkaműhelyeken, valamint felkészítéseken. Az OTSZ felülvizsgálatában és a TvMI-k fejlesztésében aktívan közreműködtek az MMK érintett tagozatainak képviselői, amelyet ezúton is megköszönünk. Fontos előre lépésnek tartjuk, hogy 2019. december 9-én a kamara által szervezett, egész napos képzés keretében ismertettük Budapesten az OTSZ változásait, amelyet az ország több pontján további képzések követnek: 2020. január 27-én Győrben, február 4-én Szegeden fogunk előadásokat tartani. A mérnökök pozitív fogadókészsége esetén további képzések alkalmával is közreműködünk. Márciusban tartjuk a IV. Tavaszi Hatósági Kerekasztal rendezvényünket, amelyre a katasztrófavédelem ügyfélkörét képviselő számos szakmai szervezet – így a Magyar Mérnöki Kamara – vezetőjét is meghívjuk. Közösen tekintjük át az előző év hatósági eredményeit és tapasztalatait, majd közösen határozzuk meg a következő év fő célkitűzéseit. A BM OKF és az MMK immár operatív tevékenységben is együttműködik. A tavaly decemberi albániai földrengést követően a katasztrófavédelem felkérésére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Magyar Mérnöki Kamara kiemelkedő gyorsasággal biztosította, hogy tizenkét magyar mérnök kéthetes misszió teljesítésével segítsen az építményekben keletkezett károk helyszíni felmérésében. Elismerésre méltó az az elkötelezettség, amellyel a mérnökkollégák részt vesznek a közös munkákban, ezért a jövőben is szeretnénk folytatni a Katasztrófavédelem és a kamara értékes együttműködését.
