Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a jakabszállási repülőtéren tartott sajtótájékoztatón elmondta: a hidrogéngazdaság a klímavédelem egyik alapja. A miniszter emlékeztetett, a január 21-én bemutatott energetikai és klímastratégiában önálló fejezetként szerepel a magyar hidrogéngazdaság fejlesztése, hiszen várhatóan a mesterséges intelligencia, az ipar 4.0 és az 5G technológiai platform mellé hamarosan fel fog sorakozni egy negyedik is, ami alapvetően a hidrogéngazdaság platformját fogja jelenteni. Az autóipar továbbra is a magyar gazdaság zászlóshajója, de az elmúlt évek beruházásainak, jogszabályi és szakmai döntéseinek hatására a repülőgépipar erőteljes fejlődésnek indult. Palkovics László szerint a bemutatott drónfejlesztés mindhárom, a magyar gazdasággal szemben fektetett jövőbeni elvárásoknak megfelel, mivel „high-tech, zöld és magyar” is. Mint mondta: a fejlesztés high-tech, hiszen a légügyipar folyamatosan átalakul, és a drónok jelentősége az elkövetkező időszakban erősödni fog. Ez azon is látszik, hogy az Európai Unió létrehozta a drónszabályozását, amelyet idén júliustól Magyarországon is aktívvá tesznek majd. A miniszter hangsúlyozta: a zalaegerszegi autonóm járművekre épített pálya tökéletesen alkalmas arra is, hogy ott drónokat, illetve a fölfelszínen haladó járművekkel folytatott interakciójukat is tesztelhessék. Palkovics László kiemelte: a most bemutatott fejlesztés azért zöld, mivel hidrogén üzemanyagcella meghajtású technológiát alkalmaz. A hidrogén előállítás pedig nem a szokásos, vegyipari típusú, tehát nem barna hidrogén, hanem megújuló energiaforrásokból előállított, zöld hidrogén, amely alapvetően beleillik a kormány stratégiájába. A miniszter hangsúlyozta: a kormány azt szeretné, ha a high-tech orientált, hatékony külföldi cégstruktúra mellé fel tudnának zárkózni a magyar vállalatok is. Ennek egyik módja a produktivitás növelése, amely vagy a munkaerő képzésével, vagy a vállalatok technológiai támogatásával érhető el. Emlékeztetett: az elmúlt évben létrejött a Légiközlekedési és Repülőgépipari Tanács, amelynek két feladata van: a légiközlekedés optimális működtetésére vonatkozó innovációs elemek, valamint a repülőgépipar, a járműipar mellé való felzárkózásához szükséges stratégiájának kidolgozása. Mint mondta: elkezdődött a repülőgépipari képzés átstrukturálása is: nemrégiben hagytak jóvá egy a repülőgép üzemeltetésére, karbantartására és javítására vonatkozó új mesterképzést a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, és a tervek szerint újra önálló repülőgépészeti tanszék is létrejön. A fejlesztések a jövőben a kecskeméti és a debreceni egyetemet is érintik majd. Beszámolt arról is, hogy hamarosan a Békéscsabai Szakképzési Centrumban – az Airbus tananyagbeli támogatásával – pilotprojektként elindul egy új, repülőgépekhez értő, középszintű szakemberképzés is. Palkovics László elmondta: intenzív, napi szintű kapcsolatot alakítottak ki az Európai Légügyi Hatósággal. Az együttműködés egyik eleme a zalaegerszegi autonóm tesztpálya továbbfejlesztésére vonatkozik. Létrejött továbbá egy légiközlekedési kutatóközpont a Közlekedéstudományi Intézeten belül, amelynek feladata a repülőgépipari stratégia elkészítése – sorolta a miniszter.
