A mesterséges intelligencia (MI) a magyar gazdaság kitörési pontja lehet, a kormány ezért arra törekszik, hogy az ország digitalizációs felkészültsége a térség legjobbja legyen – mondta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára november 30-án Budapesten, az MBH vállalati konferenciáján.
Fábián Gergely hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia GDP-növelő hatásának nagyságrendje világszinten ezermilliárd dollárra becsülhető, az alkalmazására építő cégek bevétele a tapasztatok szerint jelentősen emelkedik. Hatásai közül kiemelte a működési hatékonyság javulását, a kockázatok csökkenését, a termelési láncok átalakulását a kereskedelemtől kezdve a mezőgazdaságon át az iparig. A mesterséges intelligencia megváltoztatja a munkaerőpiacot is, hiszen világszerte álláslehetőségek százmillióit váltja ki, és helyettük olyanokat teremt, amelyek a korábbiaknál nagyobb hozzáadott értéket termelnek – tette hozzá. Az államtitkár úgy véli, hogy a digitális átalakulásban Európa lemaradt a világ élvonalától, amelyet számos területen Kína vezet, vagy legalábbis az amerikai-kínai versengés ural. Magyarország ezért szerinte nem elégedhet meg azzal, ha beéri az EU átlagát, és ehhez jó alapot ad, hogy a kontinens egyik legjobb digitális infrastruktúráját építette ki 2010 után. Bár a belföldi vállalatok felkészültsége még fejlesztésre szorul, a kormány 2030-ig azt akarja elérni, hogy az MI-alkalmazások beépüljenek az egészségügyi ellátórendszerbe, az energiatermelésbe, a mezőgazdaságba, növelje a termelékenységet, a foglalkoztatást, legalább 15 százalék GDP-növekményt eredményezzenek. A mesterséges intelligencia felhasználásában Magyarország az évtized végére a régió élére kerülhet, Európán belül pedig a legjelentősebb autonómjármű-fejlesztővé válhat. Fábián Gergely a kormányzati célok közül kiemelte még az elektronikus ügyintézés ösztönzését, valamint az MI-oktatás támogatását, amelyet legalább 2,5 millió ember számára kell elérhetővé tenni.
Ratatics Péter, a Mol fogyasztói szolgáltatások ügyvezető igazgatója szerint a vállalatok a digitális átalakulást alapos előkészítés után kezdhetik csak meg, hiszen a folyamat költséges, és megfontolt tervezés nélkül lehet, hogy nem fizetődik ki. Ratatics Péter ennek ellenére mindenkinek azt javasolja, hogy mérlegelje az ebben rejlő lehetőségeit, de ne elszigetelt informatikai fejlesztésekben gondolkodjon. A változásnak belülről kell kezdődnie, jelentőségét először a cégvezetőknek kell felismerniük – tette hozzá. A Mol 10 országban 2400 töltőállomást működtet, az éves tranzakciószám 450 millió, ilyen vállalatméretnél már is nem lehetett kérdés a digitalizáció létjogosultsága. Ennek költségei 6 év alatt elérték a 90 millió dollárt a vállalatcsoportnál, de az ebből származó bevételnövekedés ma már többszörösen meghaladja a ráfordításokat – közölte Ratatics Péter.
Az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős vezérigazgató-helyettese szintén úgy véli, hogy nincs mindenkire érvényes szabály, a vállalatok csak maguk mérhetik föl, hogyan tudják a digitális átalakulást a legjobban hasznosítani. Szabó Levente ugyanakkor kiemelte, hogy az innovációs képesség alapvető versenyképességi feltétel, hiszen a mesterséges intelligencia a mindennapok része lett, előrejelzések szerint a mesterséges intelligenciába a következő évek során dollárban kifejezve százmilliárdos nagyságrendben érkezhetnek befektetések. Az MBH azért is kívánja hagyománnyá tenni a vállalati konferenciákat, hogy a gazdaság szereplői megoszthassák egymással a tapasztalataikat a mindenkit érintő kihívásokról – tette hozzá. (MTI)
