Nehéz éven van túl az ingatlanbefektetési piac, azonban jövőre már megkezdődhet a visszaépülés, 2025-2026-ra pedig felpattanásszerű volumenbővülés várható – mondta az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke november 20-án Budapesten sajtótájékoztatón.
Takács Ernő a XI. Ingatlanfejlesztés napja alkalmából tartott rendezvényen felidézte, hogy 2019-ben, a rekordévben az ingatlanbefektetési tranzakciós forgalom elérte az 1,8 milliárd eurót. Ez az összeg 2020-ra 1 milliárd euróra csökkent, majd elkezdődött a kilábalás. A folyamat azonban az ukrajnai háború, az energiaválság, a magas infláció, a monetáris szigorítás és a recessziós várakozások miatt megtorpant, és 2023-ban az ingatlanbefektetési piacon félmilliárd eurós volument várnak. Takács Ernő szerint optimizmusukat a makrokörnyezet javulása, egyebek mellett az alacsonyabb kamatkörnyezet és a vásárlóerő növekedése is alátámasztja. Megjegyezte azt is, hogy az ágazat sokkal jobb helyzetben van, mint 2008-ban, hiszen a piacon most van pénz és van elérhető befektetésre váró tőke. Kiemelte, továbbra is bővül az ipari ingatlanok piaca: az iparlogisztikai épületállomány elérte az 5 millió négyzetmétert, Budapest és környékén ebből 3,5 millió négyzetméter található, azonban a fejlesztés hangsúlya egyre inkább a vidéki iparfejlesztési központokra helyeződik át. Takács Ernő örömtelinek nevezte, hogy a kormány működőtőke bevonzási programjának köszönhetően a tavalyi 6,2 milliárd euróhoz képest idén 8 milliárd euró – soha nem látott mértékű – működőtőke áramlik az országba, elsősorban gyártelepítési és munkahelyteremtési célból. Mindez az ingatlanfejlesztőknek nagy lehetőség, hiszen ezeknek a vállalkozásoknak ingatlanra van szükségük egyebek mellett a termelési, raktározási tevékenységük ellátáshoz. Az irodapiacon folytatódott a lassulás, ám miközben csökken a fejlesztési volumen, már emelkedik a kereslet – mondta az IFK elnöke, hozzátéve, idén várhatóan 165 ezer, jövőre 140 ezer, 2025-ben pedig ennél is kevesebb négyzetméternyi új irodát adnak át.
Budapest, 2023. november 20.
Budapest 1910-es állapotát bemutató makett a Néprajzi Múzeum – Liget Budapest Látogató Központban 2023. november 20-án. A XI. Ingatlanfejlesztés napja alkalmából itt tartották az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) és a Liget Budapest Projekt sajtótájékoztatóját.
MTI/Bruzák Noémi
Takács Ernő szerint egyértelmű vesztese ennek az időszaknak a lakáspiac, ahol a magas infláció, a magas kamatkörnyezet és a vásárlóerő csökkenése is leállította az újlakás-értékesítést és a lakáspiaci tranzakciók száma is jelentősen zuhant. A csok plusz konstrukció mérsékelheti a lassulást, de az igazi forgalmat a hitelkamatok jelentősebb csökkenése és újabb kamattámogatott hitelkonstrukciók hozhatnak az új és a használt lakások piacán. A szálloda üzletágról elmondta, örömteli, hogy az országban, azon belül elsősorban a fővárosban folyamatosan nő a turizmus bevétele és egyre több turista látogat az országba. A hotelpiac jól teljesít, folyamatosan emelkednek a szobaárak – mondta. Az ingatlanpiac értékelése mellett a hétfői eseményen megemlékeztek Budapest 150. születésnapjáról is. Azért szervezték az eseményt – a Néprajzi Múzeumba – a Liget egyik épületébe, mert város- és ingatlanfejlesztési szempontból is ez egy olyan jelentőségű kulturális beruházás, amely méreteit tekintve is világszínvonalú – mondta Takács Ernő.
Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója elmondta a 10 éves Liget Budapest Projekt, a főváros VI., VII., XIII., XIV. kerületének határán létrejövő 99 hektáros közterület teljes megújítása az állam tudatos szerepvállalásának eredménye. A Városliget megújítása mára Európa legnagyobb kulturális városfejlesztésévé nőtte ki magát, és a beruházásnak köszönhetően a környező utcákon is fellendültek az ingatlanfejlesztések.
A Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum vagy a Ballonkilátó külföldi látogatóinak emelkedő számai alapján látható, hogy „felkerültünk a nemzetközi turisztikai térképre” – mondta. Hozzátette, az együttműködés az IFK-val, az általa képviselt vállalkozásokkal és az állammal az elmúlt időszakban az összes jelentős nemzetközi kiállításon és szakvásáron egy-egy külföldi sikeres megjelenést eredményezett, és ez „biztosan visszahat arra a városképre, amiben mindannyian élünk”. (MTI)
