Olyan politikai közösség vezeti Magyarországot, amelynek a legfontosabb a szuverenitás kérdése – mondta az építési és közlekedési miniszter március 21-én Budapesten, a Portfolio Építőipar 2024 című konferenciáján. A rendezvény „Mérnök és műszaki projektmenedzsment” panelbeszélgetésének moderátora Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke volt.
Lázár János közölte, nem a tőkével és a piaccal van probléma, hanem azzal, ha a multinacionális nagyvállalatok leuralják az országot. Kiemelte, a kormány célkitűzése, hogy Magyarország – szuverenitását erősítendő – kulcsállammá váljon most és a következő évtizedben. Mindez pedig azt jelenti, hogy ebben a régióban Magyarország legyen a legerősebb ország, ráadásul a tőle délre és keletre lévő országok számára konkrét logisztikai és átvitt politikai, gazdasági értelemben is Magyarországon keresztül vezessen az út – mondta. Ennek megvalósításához kell egy kormány, amely a szuverenitásban és az önállóságban hisz, és kell egy nagyon erős gazdaság is – jegyezte meg. Ezért a kormány úgy döntött, hogy nem mindent fejleszt egy kicsit, hanem kiemel néhány iparágat; Lázár János az első és legfontosabbnak az autóipart nevezte. Az ipari termelésben és a GDP-ben akkora az autóipar szerepe, hogy minden kétséget kizáróan állítható: Magyarország most és a jövőben is autóipari ország – szögezte le. Beszélt a hadiipar fontosságáról is és hangsúlyozta, a magyar politikai vezetés nagyon korán felismerte, hogy az orosz-ukrán háború hosszú távú eszkalációt jelent, amelynek hatására megváltozik Európa és a világ biztonságpolitikai térképe, valamint fegyverkezés indul. Ezért a kormány kénytelen a magyar hadsereget ujjászervezni, felfegyverezni. Mindezt úgy, hogy legyen magyar hozzáadott érték, legyen hadiipari kapacitás, ami képes gyártani itthonra és külföldre is – jegyezte meg. Harmadikként említette az élelmiszeripart és elmondta, „mi magyarok képesek vagyunk” alapanyag szempontjából 20 millió ember számára élelmiszert előállítani, miközben az emberek többsége importból származó élelmiszert fogyaszt.
Kitért az építésgazdaságra is, amely szerinte olyan területet, amelyet meg tudnának hosszú távon magyar kézben tartani. Felidézte, hogy 2010 és 2022 között zajlott az építőiparban a magyar tulajdonban lévő vállalkozások feltőkésítése. Az energiaválság, az infláció és a pénzügyi források szűkülése miatt azonban 2022-re egy teljesen új világ köszöntött be az építőiparban. Ez mérhető azzal, hogy 2021-hez, 2022-höz képest 25-30 százalékkal csökkent a megrendelések aránya, ráadásul a tavalyi recesszió leginkább az építőipart sújtotta – mondta, és közölte, hogy a nehéz helyzetben lévő építőipari vállalkozásoknak idén állami mentőprogramra lesz szüksége. A miniszter szerint 2024, 2025, 2026 és 2027 is a gyárépítések éve lesz az országban, ugyanis a Magyarországra beáramló tőke értéke 15-20 milliárd euró között lesz, amire nem volt példa az elmúlt 30-40 évben. Jelezte ugyanakkor, hogy semmi jót nem tud mondani a 2024-es állami megrendelésekről. Ettől függetlenül nagyon sok állami tervezői megbízást fog kiadni idén, mert 2025-től már konjunktúrát szeretnének.
A konferencia „Mérnök és műszaki projektmenedzsment” panelének moderátora Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke volt, a beszélgetés résztvevői pedig: Keszthelyi Tibor, a Főmterv elnök-vezérigazgatója, dr. Reith András, a Pécsi Tudományegyetem főmunkatársa, Sármay Balázs, a 3E Construction Management Kft. műszaki igazgatója, és Wolf András, a Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese.
