Átadták a technológiai innováció, műszaki és mérnöki kutatómunka terén mutatott kiemelkedő teljesítményeket elismerő 2023-as Gábor Dénes-díjakat az Országházban.
Csák János kulturális és innovációs miniszter az ünnepségen kiemelte: a kormányt a Gábor Dénes-díj is inspirálta abban, hogy idén jóváhagyta a Neumann János Programot. „A programban tudományos kutatóhelyek, egyetemek, vállalatok működnek együtt. A cél, hogy 2030-ra Magyarország az innováció tekintetében az EU első tíz országa közé kerüljön. Az elmúlt egy évben a kormány 2,5-szeresére növelte az egyetemek finanszírozását, a tudományos kutatóhálózatokét pedig több mint kétszeresére” – hangsúlyozta Csák János. Kitért arra, hogy hazai kis és közepes vállalatok hozzáadott értéke a GDP-ben csak 52 százalék, miközben a V4-országainak átlagában ez 60 százalék, az EU-ban pedig 76 százalék. „Hogy a hazai helyzet javuljon, a Neumann János Program a magyar hagyományokra, élő tudásunkra fókuszálva segít – Gábor Dénes gondolatát felidézve – kitalálni a jövőt”. Csák János óriási dolognak nevezte, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc révén idén az öt kategóriából kettőben is lett magyar Nobel-díjas. Fontosnak nevezte, hogy Magyarország élen járjon a zöld átállásban és az egészségiparban.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, a háború, a túlnépesedés, a migráció környezetében fontos megteremteni a tudomány és a társadalom összhangját. „Egyre fontosabb lesz, hogy a kutatók és a fejlesztők felismerjék, milyen következményekkel jár az emberiség tevékenysége”. Megfogalmazása szerint a mérnöki hivatás felelősségteljes gyakorlásához az alapos szaktudáson felül széles látókörre, erkölcsi értékkel párosult jellemerőre és felelősségtudatra van szükség, mindezt pedig a Gábor Dénes-díjasok névsora is tükrözi. Mint Latorcai János elmondta, az 1971-ben fizikai Nobel-díjjal elismert Gábor Dénes nemcsak kora egyik legkiemelkedőbb tudósa volt, hanem olyan műszaki értelmiségi, aki megértette, hogy a kutatás és a fejlesztés az egész társadalom fejlődése szempontjából döntő befolyást gyakorol.
Bendzsel Miklós, a Gábor Dénes-díjat gondozó Novofer Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntőjében az áttörés évének nevezte 2023-at a tudományos és technológiai intézményvilág, a nemzetközileg elismert magyar kiválóságok és az innováció vezérelte gazdasági és társadalmi teljesítmény terén.
Budapest, 2023. december 15.
Szászi István járműmérnök, a Bosch csoport vezetője (b) átveszi a Gábor Dénes-díjat Csák János kulturális és innovációs minisztertől a 2023-as Gábor Dénes-díjak átadási ünnepségén a Parlament Felsőházi termében 2023. december 15-én. Az elismeréseket a technológiai innováció, műszaki és mérnöki kutatómunka terén mutatott kiemelkedő teljesítményekért ítélték oda.
MTI/Kovács Tamás
A díjátadón a Gábor Dénes-dj alapítója, Jamrik Péter betegsége miatt nem tudott jelen lenni, gondolatait Prószéky Gábor kuratóriumi tag tolmácsolta. Mint elmondta, az egyik idei Nobel-díjas, Krausz Ferenc 2010-ben vehette át az In memoriam Gábor Dénes elismerést Az ünnepségen Gábor Dénes-életműdíjat kapott Biacs Péter Ákos, vegyészmérnök, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professzor emeritusa a magyar agrár- és élettudomány területén kidolgozott és szabadalommal védett eljárásairért. Gábor Dénes-díjban részesült Bayer Gábor villamosmérnök, a 77 Elektronika Műszeripari Kft. fejlesztési igazgatója a hazai orvosi műszeripar és labordiagnosztika területén elért feltalálói, mérnöki fejlesztői és vezetői eredményeiért; Bogsch Erik biológus, a Richter Gedeon Nyrt. biotechnológiai üzletágának igazgatója az első hazai bioszimiláris készítmény – az osteoporosis kezelésében sikeres Terrosa – kidolgozásában és bevezetésében való vezetői szerepéért; Ferdinandy Péter kutatóorvos professzor, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese az iszkémiás szívbetegség kutatásában és kardioprotektív terápiák fejlesztésében elért úttörő eredményeiért.
Szintén Gábor Dénes-díjat vehetett át Nádudvari György mérnök-fizikus, a Semilab Félvezető Fizikai Laboratórium Zrt. részlegvezetője a félvezető alapanyagok és napelemcellák gyártásközi ellenőrzésére alkalmas fotolumineszcencia és infravörös leképezésen alapuló eljárások fejlesztéséért; Németh András gépészmérnök, a AQ ANTON Kft. ügyvezető igazgatója a gépgyártásban vezetőként meghonosított egyedi technológiákért és fejlett gyártási folyamatokért; valamint Szászi István járműmérnök, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban az autóipar, mobilitás és az elektronika területén kiemelkedő innovatív ipari fejlesztési programok sikeres koordinálásáért.
A kuratórium döntése alapján In Memoriam Gábor Dénes elismerésben részesült Kasza Magdolna, grafikus, Pénzjegynyomda Zrt. kreatív és termékfejlesztési referense. Gábor Dénes-emlékgyűrű elismerésben részesült Darvas Ferenc, a ThalesNano Zrt., az InnoStudio Zrt. ügyvezető elnöke a Gábor Dénes-díjasok Klubjának sok éves szervezéséért és támogatásáért. A Gábor Dénes tudományos diákköri ösztöndíjban idén Vajtai Lili, a BME TTK Fizika Tanszék, valamint Czibere Balázs, a BME KJK Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék hallgatója részesült. Átadtak számos egyetemi és középiskolai ösztöndíj elismerést is. A Novofer Alapítvány által alapított, 35. alkalommal átadott Gábor Dénes-díjban és életműdíjat napjainkig mintegy 270-en vehették át. (MTI)
