Az Építési és Közlekedési Minisztérium megalkotta és február végén nyilvánosságra hozta a magyar építészetről szóló törvény koncepcióját. A törvény koncepciójában több helyen, az eddigi joggyakorlattól teljesen eltérő felelősségbiztosítási megközelítéssel találkozhatunk.
Előzmények
Jelenleg az 1996. évi LVIII. Tv., az úgynevezett kamarai törvény nem ír elő a szakmagyakorlás feltételeként kötelező felelősségbiztosítást. Nincs tehát sem a mérnököknek, sem pedig az építészeknek felelősségbiztosítás kötési kötelezettsége. Ebbe a sorba tökéletesen illeszkednek azonban az építőipari kivitelezést végző vállalkozások is, hiszen felelősségbiztosítás kötési kötelezettség számukra sincs. Drasztikus változást hozott a lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről szóló, 155/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet, a jogszabály ugyanis mind a tervezőknek, mind a kivitelezőknek a felelősségbiztosítást kötelezővé tette az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó beruházások esetében. Habár a jogszabály egy szűk körben rendelkezett a biztosítás kötési kötelezettségről és ezen szabályok is 2019. október 24. napjával enyhültek, mégis nagy változást jelentettek a biztosítás kötési kötelezettséget illetően. Újabb lépés, hogy 2023 januárjában megjelent az állami építési beruházások rendjéről szóló törvénytervezet. A törvénytervezet 18. § (6) bekezdésében szabályozza a tervezői felelősségbiztosítás követelményrendszerét, projektalapú felelősségbiztosítás formájában, továbbá a kivitelezési szerződés tartalmi elemeként is megnevezi a felelősségbiztosítást.
Új felelősségbiztosítási követelmények
7.2. Az építtető és a tervező
Környezetszennyezői felelősségbiztosítás (?)
Az építtető és a kivitelező együttesen felelnek az építőipari kivitelezési tevékenység során képződött építési-bontási hulladéknak – a külön jogszabályban meghatározottak szerinti – elkülönített gyűjtéséért, elszállíttatásáért, a környezet és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotnak megfelelő megőrzéséért és kialakításáért, a környezetben okozott károk megszüntetéséért.
Bár direkt felelősségbiztosítás kötési kötelezettséggel nem találkozunk a szövegben, egy ilyen szigorú felelősségi viszonylatban, ahol a lehetséges kárösszegek is nagyon magasak, elkerülhetetlen lesz a környezetszennyezői felelősségbiztosítási szerződés megkötése. Álláspontom szerint a kivitelezői munkák kockázatai között egyébként is ott szerepel a környezetet ért károk okozása.
Nagyon fontos azonban, hogy az új igényre a biztosító társaságoknak is reagálniuk kell. Jelenleg ugyanis gyakran a kizárt kockázatok között találhatjuk az építési-szerelési tevékenységgel okozott károkat, nem vagyoni sérelmeket. A biztosítás akkor tud megfelelő védelmet nyújtani, ha a környezetszennyezés kapcsán mind a polgári jogi, mind pedig a közigazgatási jogi igényeket is kezelni tudja, a Német Umweltschaden – és Umwelthaftpflicht biztosítások mintájára.
Kötelező tervezői felelősségbiztosítás
A nem megfelelő tervezésből adódó hibák, műszaki problémák megelőzése és a minőségi tervezés érdekében az egyszerű bejelentésen felül minden építmény, tájépítészeti alkotás esetében – az építtetők érdemi védelme érdekében – a kötelező tervezői felelősségbiztosítás bevezetése indokolt, amely kormányrendeleti szinten lesz szabályozva. Részletszabályokat még nem ismerhetünk, de a megfogalmazásból kitűnik, hogy az eddigi követelményrendszer megfordulhat:
- Minden építmény és tájépítészeti alkotás tervezése kapcsán kötelező lehet a tervezői felelősségbiztosítás.
- Az egyszerű bejelentéssel érintett épületek esetében elmaradhat a biztosítás kötési kötelezettség. Habár ugyanezen koncepció az egyszerű bejelentést tudomásulvételi eljárássá alakítja, így a felelősségbiztosítási koncepció nem teljesen egyértelmű.
A törvénytervezet minden kérdőjel nélkül elmozdul abba az irányba, hogy nem végezhető az építőiparban tevékenység felelősségbiztosítás nélkül. Az a piaci szereplő, amely jogosultsággal rendelkező felelős szakmagyakorló, az építtető védelme és a minőségi tervezés és kivitelezés garanciájaként felelősségbiztosítási szerződést kell kössön.
A fentebb említett kettőség, az egyszerű bejelentéssel érintett és egyéb építmények közötti különbségtétel nem feltétlen lesz releváns, hiszen a tervezőnek egy teljes körű, határozatlan tartamú felelősségbiztosítást kell kötnie. Ebből a körből kizárni az egyszerű bejelentéssel érintett épületeket óriási hátrány a tervezőre nézve úgy, hogy még számottevő biztosítási díjat sem tud megtakarítani vele.
Mi történik a szakági tervezőkkel?
Indokoltnak tartom megemlíteni a szakági tervezők felelősségének kérdését. Gyakran elhangzik az alábbi két megjegyzés:
- A fővállalkozó tervező kötött felelősségbiztosítást, a szakági tervezőnek nem szükséges.
- Építészként én fizetem a szakági tervező felelősségbiztosítását is.
Így önmagában mind a két megjegyzés sántít.
A) A fővállalkozó tervező, generáltervező valóban köthet úgy felelősségbiztosítást, hogy az, valamennyi alvállalkozójára kiterjed. Érdemes is így tenni, hiszen a kárigénnyel az építtető a fővállalkozónál fog jelentkezni, ha vele áll közvetlen szerződéses kapcsolatban.
A szakági tervező nem mentesül a felelősség alól. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:468 §-a szabályozza a biztosító társaságok megtérítési igényét a károkozóval szemben. Ez a biztosítási joggyakorlat „regressz-igénynek” nevezi. Amennyiben a fővállalkozó tervező felelősségbiztosítója megtérítette a kárt, de ténylegesen a szakági tervező felelőssége volt megállapítható, a szakági tervezőnek meg kell téríteni a biztosító által térített összeget. Ez a gyakorlat azt a szakmai alapvetést erősíti meg, hogy ha nincs felelősségbiztosításom, az nem jelenti azt, hogy felelősségem sincs.
B) Az építész tervező megnevezheti az alvállalkozóit és elvárhatja tőlük az érvényes és megfelelő felelősségbiztosítási fedezet meglétét. Amennyiben ezt a saját felelősségbiztosítója tudomására hozza, ott ezt a tényt a díjszámításnál figyelembe veszik. A jogalkotói elvárás miatt megkerülhetetlen lesz a szakági tervezésben is a felelősségbiztosítási szerződések megkötése.
12.2 Építőipari tevékenység
Az építőipari minőség és hatékonyság javulása érdekében a jelenlegi regisztrációs rendszer fenntartás továbbra is szükséges az építési tevékenységet üzletszerűen végző vállalkozások körében. A feltételek között említi a normaszöveg a felelősségbiztosítás előírását.
„A minőségi kivitelezés érdekében a kivitelezőnek felelősséget kell vállalnia, amelyhez az egyszerű bejelentésen felül minden építmény esetében az építtetők érdemi védelme érdekében felelősségbiztosítás bevezetése indokolt a vonatkozó kormányrendeletben.”
A rendelkezés nem kétséges, hogy nagy mértékű minőségi szűrést fog végezni az építőipari vállalkozások között. A biztosító társaságok ugyanis a kockázatvállalás során kiszűrhetik többek között az olyan vállalkozásokat melyeknek:
- tulajdonosi háttere bizonytalan,
- nincs vagy minimális hivatalos árbevétele van,
- tartósan, folyamatosan veszteséges,
- magas kárhányaddal dolgozik
Mit eredményezhet ez a változás? A szürke zónában tevékenykedő, bizonytalan hátterű és munkájú cégek nem jutnak felelősségbiztosítási fedezethez, ezért regisztrálni sem tudják magukat a névjegyzékben. A kivitelezői felelősségbiztosítások kapcsán azonban gyakran akadnak félreértések is. Sokan nincsenek vele tisztában (sokszor még maguk a biztosítottak sem), hogy a kivitelezői felelősségbiztosítás:
- nem jóteljesítési kötelezvény,
- nem a garanciális javítások fedezete,
- nem a kivitelező fizetőképességének a garanciája.
Építtetői oldalról szoktak érkezni olyan megkeresések, hogy
„A kivitelező előleget vett fel, de nem jelentkezett, hogy elvégezze a munkát”. „A kivitelező késedelembe esett.” „Nincs jól megépítve az ingatlan, az igazságügyi szakértő szerint garanciális javításokra van szükség” Ilyen és ehhez hasonló esetekben nem térít a kivitelezői felelősségbiztosítás. A kivitelezői felelősségbiztosítás a kivitelező által a kivitelezői tevékenység folytán harmadik személyeknek okozott, vagy a kivitelezővel szerződéses kapcsolatban állóknak szerződésen kívül okozott károkat téríti meg.
Összefoglalás
Tisztán kitűnik a jogszabálytervezetből, hogy tisztább, átláthatóbb felelősségi viszonyokat vár el a jogalkotó. Ennek egyik garanciájaként jelenik meg a felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettség. Az elvárt biztosítási fedezet vonatkozásában még nem ismertek a paraméterek, ezért a biztosítás szakmai tartalomról a mai napon még nem lehet nyilatkozni. Egy biztos, az új rendelkezések akkor fognak valós védelmet jelenteni a hazai építőipar szereplőinek, ha a felelősségbiztosítás nem csak egy „kipipálandó tétel” lesz az érintett szakmagyakorlóknál, hanem valós károkra, tényleges fedezetet nyújtó kötvény.
Dr. Püski András LL.M. biztosítási szakjogász, Akademischer Versicherungsmakler (WU)
Magyar Mérnöki Kamara egyedi felelősségbiztosítás: https://www.mmk.hu/biztositas
