A Gazdaságfejlesztési Minisztérium honlapján társadalmi egyeztetésre bocsátották az „egyes törvényeknek a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő módosításáról” szóló törvénytervezetet.
A törvénytervezet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései között a jogintézményt az alábbiak szerint szabályozná.
a. Az építményi jogánál fogva a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet létesíthet, illetve hasznosíthat. Ennek során jogosult az épület építésére vagy építtetésére, és ennek érdekében az ingatlan igénybevételére, jogosult továbbá a felépült vagy az ingatlanon már fennálló épület birtoklására, használatára és hasznainak szedésére.
b. Az építményi jog kiterjed az annak alapján létesített vagy hasznosított épületre és annak alkotórészeire.
c. Az építményi jog átruházható és jogutódlás tárgya lehet. Az átruházással, illetve jogutódlással szerzett építményi jog jogosultja e jogát az építményi jog alapjául szolgáló szerződés szerint gyakorolhatja. Az építményi jog zálogjoggal az erre irányuló zálogszerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel terhelhető meg. (Bővül tehát az ingatlanon alapítható dologi jogok köre (haszonélvezet és használat mellett megjelenik az építményi jog is.))
d. Az építményi jog több jogosultat egyidejűleg és együttesen is megillethet. (Tulajdonképpen a társtulajdon intézményével hasonlítható össze.)
e. Az építményi jog írásbeli szerződéssel, határozott időre – legfeljebb ötven évre – alapítható, azt az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Közös tulajdon esetén az építményi jog valamennyi tulajdonostárs tulajdoni hányadát együttesen terheli.
f. Az építményi jog megszűnik a szerződésben foglalt a határozott idő elteltével, illetve, ha a jogosult azt tizenöt éven át nem gyakorolja. Az épület megsemmisülése az építményjogot nem érinti.
g. Az építményi jog fennállása alatt az e joggal terhelt ingatlan átruházása vagy megterhelése az építményi jogot nem érinti, az építményi jog átruházása vagy megterhelése az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot nem érinti.
h. A jelenlegi törvénytervezet szerint az építményi jog olyan speciális dologi jog, amely alapján a földrészlet tulajdonjoga elválik a rajta álló, vagy rajta felépíteni tervezett épület jogosultjától. Olyan speciális dologi jog, amely csak meghatározott időre jöhet létre.
A törvénytervezet nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt érintő rendelkezései alapján az építményi jogra vonatkozó szabályokat eltérésekkel kell alkalmazni. A főbb eltérések a következők:
a. Nemzeti vagyon tekintetében építményi jog határozott időre – legfeljebb 35 évre –visszterhesen alapítható.
b. A nemzeti vagyon tekintetében alapított építményi jog átruházására és megterhelésére a tulajdonosi joggyakorló előzetes jóváhagyásával kerülhet sor.
c. Az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében alapított építményi jog gyakorlása során létesített, az ingatlannal tartósan egyesített építmény az ingatlan tulajdonos állam vagy helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül, amelyre tekintettel az építményi jog megszűnésekor a felek egymással elszámolnak.
A törvénytervezet teljes szövege ide kattintva érhető el. A törvénytervezet társadalmi egyeztetése 2023. május 10-ig érhető el.
