A készülő építészeti törvényről egyeztetett június 14-én a Magyar Mérnöki Kamara székhelyén Lánszki Regő építészeti államtitkár, Gombos Márk településrendezésért és építéshatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár, Szabó Zsuzsa kormánytisztviselő (ÉKM), illetve a területi kamarák elnökei és az országos elnökség tagjai.
A törvénytervezet koncepcióját január közepén véglegesítettük, majd a szakmai szervezetek észrevételeit feldolgozva elkészítettük a kodifikált verziót. Miután a hivatalos tárcaközi véleményezési körök is megtörténtek, a napokban elindult egy újabb egyeztetési folyamat – összegzett Lánszki Regő. Az államtitkár hozzátette: gyors iramban szeretnének a törvénytervezettel haladni, és tartani azt a célkitűzést, hogy a jogszabályt még ebben a félévben tárgyalja, elfogadja a törvényhozás. A normaszöveg elkészült, a szakmai egyeztetések megkezdődnek, „ám hogy mikor kerülhet az Országgyűlés elé, vagy hogy nyári időszakban meddig ülésezik a parlament, ez már nem rajtunk fog múlni.”
A jelenlegi előterjesztésben nincsenek a mérnöki kamarát érintő strukturális változások, a normaszövegben azonban lesz több apró módosítás, ezért külön kérjük is a mérnöki kamara tisztségviselőit, hogy ha bármilyen szervezeti, strukturális javaslatuk lenne a kamara működésével, felépítésével összefüggően, akkor azt tegyék meg – húzta alá Gombos Márk helyettes államtitkár.
Azt tudom ígérni, hogy nem lesz olyan, amire ne válaszolnánk.
Az építésgazdasági terület mindeddig nem volt része az építési törvénynek, most ebben a törvénytervezetben az építésgazdaság fogalmat kap, az építésügy részévé válik. Kiemeljük benne a hazai ellátásbiztonság alapelvét, meghatározzuk a magyar termék fogalmát, ezen kívül pedig építésgazdasági intézkedésekre fogalmazunk meg rendelkezéseket, hogy a miniszter például milyen körülmények fennállása esetén hozhat intézkedéseket az építőanyagok kivitelére vonatkozóan. Ezen túlmenően létrehozunk egy nemzeti építésgazdasági nyilvántartást, amiben az építési termékeket, költségadatbázist, illetve építési alapanyagokat szeretnénk nyilvántartani – sorolta Szabó Zsuzsanna, az Építési és Közlekedési Minisztérium munkatársa.
„Optimisták vagyunk, mert bár mérnöki szempontból az építészeti törvénytervezeten még sok igazítani való van, a beruházási törvény is végül úgy alakult, hogy céljaink egy-két kivétellel megtestesültek benne” – fogalmazott az egyeztetésen Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke. „Hisszük, hogy most is így lesz. Az építési beruházások mintegy hatvan százaléka nem magasépítési projekt, illetve a magasépítési beruházások hatvan százaléka sem építészet. Ebből következően egyöntetű kamarai vélemény alakult ki azzal kapcsolatban, ebben a jogszabály-tervezetben kissé hátra szorult a mérnöktársadalom. Fontosnak tartanánk, hogy jobban tükröződjön vissza a mérnökség tevékenysége is, ezért azt javasoljuk, hogy a törvény címe építészeti és mérnöki alkotásokról és tevékenységekről szóló törvény legyen.” Wagner Ernő kitért a mérnökök megbecsülésére is, és mint mondta, szeretnénk, ha a törvényben megjelenne, hogy a mérnök használhassa a „dipl. ing.” előtagot. Az MMK elnöke végül hangsúlyozta, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv természetes szövetségese nem az iparkamara, hanem a mérnöki kamara.
„Időtálló és meghatározó törvényt kívánunk megalkotni” – hangsúlyozta Lánszki Regő építészeti államtitkár. „Az eredeti hozzáállásunk az volt, hogy három törvényt kell megújítanunk és integrálnunk: az építési törvényt, a kulturális örökség védelméről szóló törvényt és a településképi törvényt. Alapvető koncepcionális felütés volt, hogy ezeket egyben kezeljük. Az is alapvetés volt, hogy az állam nem szeretne beleszólni abba, hogy a mérnöki- és az építész kamarák hogyan működjenek. Partnerként tekintünk a kamarákra, sőt szerepük megerősítésére törekszünk.”
Gyurkovics Zoltán MMK-alelnök a törvénytervezet szerkezetével kapcsolatban azt vetette fel: érthető, hogy a kamarai törvényhez hozzá kell nyúlni, de ez miért nem önálló anyag, miért a IV. fejezete az építészeti törvénynek? Ha önálló lenne, mintegy száz oldallal rövidebb lenne a törvénytervezet.
Bezzeg János, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Mérnöki Kamara elnöke azt kérdezte az államtitkártól, hogyha a tervezet végén az szerepel, hogy a kamarai törvényt hatályon kívül helyezi az új törvény, akkor a 1996-os kamarai törvényt vagy mást is hatályon kívül helyez? Felvetette ugyanakkor, hogy egyszerűbb lenne a készülő jogszabályt építési törvénynek hívni.
Kun Gábor elnökségi tag szerint megtévesztő a tervezet címe, mert nem fejezi ki annak tartalmát, továbbá mellőzöttség érzést kelt a mérnöktársadalomban. A normaszöveg tartalmaz ugyan fogalom meghatározásokat, ám alapvető fogalmakat nem – pl. felelős tervező, szakági vezető, műszaki tervező, szakértő stb. –, amiket definiálni szükséges.
A törvénytervezet címével kapcsolatban Lánszki Regő elmondta: szerepel benne műemlékvédelem, építésgazdaság, zöldterületi kérdés stb. Nem a folyamatról kívánnak törvényt alkotni, hanem a célról. Nem az építészekről szól a törvénytervezet, hanem az egész építészetről, ami építészeti kultúránkat fogja meghatározni, ennek az esszenciáját kívánják megfogalmazni. „Több évtizedre vonatkozóan szeretnénk keretrendszert meghatározni a településképek tekintetében. Építészeti kultúránk ma nem feltétlenül tükrözi, milyenek vagyunk.”
Zalavári István, a Veszprém Vármegyei Mérnöki Kamara elnöke azt emelte ki, hogy a TSZSZ kamarai integrációja ügyének támogatása az MMK-ban sem egyértelmű, szerinte a TSZSZ nem kamarai ügy.
Gonda Zoltán, az MMK választmányi elnöke, a Gépészeti Tagozat elnöke szerint a kamarai szakmarendszer összeállása sem tükröződik eléggé a tervezetben, vannak, akik részben kapcsolódnak, részben nem, illetve vannak olyan mérnökök is, akik nem az építésgazdaság szereplői.
Holló Csaba, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Mérnöki Kamara elnöke azt vetette fel, hogy egyrészt nem érzi a készülő jogszabályban az életvédelem biztosítását, másrészt rendezni kellene benne a tartószerkezetiátalakítások helyzetét. Megjegyezte: a szakértőkkel kapcsolatban bánt minket az igazságügyi- és mérnökszakértő közötti különbség, a felkészültség ugyanis az igazságügyi szakértőknél áltában alacsonyabb.
Szőllőssy Gábor BPMK-elnök szerint az MMK egész Európában különleges szakmai önkormányzatnak számít, mert az egyetlen olyan, ami nem építésügyi mérnöki kamaraként működik, és amely nem csak a szabályozott szakmák alá tartozó mérnökökkel áll kapcsolatban.
