A Magyar Mérnöki Kamara elkészítette „a magyar építészetről szóló törvény” tervezetéről alkotott véleményének összefoglalóját, melyben – egyebek mellett – a jogszabálytervezet címével kapcsolatos aggályokat fogalmazta meg, javaslatokat tett az építésügyi hatóságok és az építésfelügyeleti feladatok elhatárolásának pontosítására, a kettős közigazgatási rendszer visszaállítására, a kamarai törvény külön jogszabályban történő szabályozására, az értelmező rendelkezések pontosítására, a főmérnöki rendszer részletesebb kidolgozására.
I. A törvénytervezet címével kapcsolatos aggályaink
Fenntartjuk korábban már többször jelzett véleményünket, amely szerint a tervezésben, valamint a kivitelezésben jelentős mértékben (80%) a Magyar Mérnöki Kamara szakmagyakorlói vesznek részt. A törvénytervezet címében ezzel szemben kizárólag az építészet jelenik meg, holott napjainkban a mérnöki szempontok legalább olyan jelentőséggel bírnak, mint a külső megjelenés. A törvény célja és szellemisége jelentős mértékben túlmutat az építészeti tevékenységen. A mérnöktársadalom a címként használt terminológiának elsődleges értelmezésével szembesül, így kollegáink ennek kizárólagos alkalmazását a hivatásuk háttérbeszorításaként élik meg.
Javaslatunk, hogy a magyar építészetről szóló törvény helyett a magyar építészeti és mérnöki alkotásokról és tevékenységről szóló törvény legyen a javaslat címe. Ezt a törvény szövegében is következetesen érvényesíteni tartjuk szükségesnek.
II. Hatósági eljárások
a. az építésügyi hatóságok és az építésfelügyeleti feladatok elhatárolásának pontosítása
A törvénytervezet XI. fejezet 34. pontja egységesíti az építésügyi és az építésügyi felügyeletek feladatait arra hivatkozással, hogy a feladatokat gyakran ugyanaz a munkatárs látja el. Álláspontunk szerint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok összevonása nem kívánatos, tekintettel arra, feladataik oly mértékben térnek el egymástól, hogy annak egységesítésére nincs lehetőség.
Az építésügyi hatóság alapvetően az építési tevékenység megkezdéséhez, illetve befejezéséhez kapcsolódó feladatokat látja el (engedélyezés, tudomásulvételi eljárás, használatbavételi eljárás). Ezzel szemben az építésfelügyeleti hatóság magának az építési tevékenységnek a szabályosságát ellenőrzi és feltárja a folyamat során felmerült szabálytalanságokat. A hatóságok elválasztása azért is fontos, hogy esetleges összeférhetetlenségi, illetve a felügyeleti szempontok ne mosódjanak össze.
b. a kettős közigazgatási rendszer visszaállítása
A közigazgatási másodfokú hatósági eljárás kivezetése elvette az esetleges műszaki vizsgálati hibák korrigálásának lehetőségét, tekintettel arra, hogy a bíróságok kizárólag jogi szempontokat vizsgálnak. A felügyeleti szerv eljárása az, ami biztosítja, hogy az első fokon eljárt hatóságok műszaki tévedései, esetleges hibái kijavításra kerüljenek. Ezen kérdéskör jelentős problémát okoz és az állampolgárok súlyos sérelmet szenvedhetnek el.
A bíróságoknak kizárólag hatályon kívül helyezési joga van azzal, hogy a hatósági döntéshez támpontokat adhatnak. A második sikertelen hatósági eljárás esetén van a bíróságnak közvetlen beavatkozási joga. Az ehhez kapcsolódó idő a beruházások lefolytatását is meghosszabbítja.
III. Kamarai törvény
a. a kamarai törvény külön jogszabályban való szabályozása
Kamaránk különösen fontosnak tartja, hogy a köztestületünkre vonatkozó szabályozás az eddigi bevált gyakorlatnak megfelelően önálló törvényben jelenjen meg, ez jobban megfelel a XXI. század követelményeinek. Abban a nem várt esetben amennyiben ez mégsem így történik, az ahhoz kapcsolódó korrekciót a törvénytervezet normaszövegében jeleztük.
b. a mérnöki végzettséggel rendelkező, a felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök kötelező kamarai tagságának bevezetése
A Magyar Mérnöki Kamara fontosnak tartja a mérnöki végzettséggel rendelkező felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök integrálását a kamarai tagságba. A kamarai tagság egy alapvető minőségbiztosítási eszköz minden szakmagyakorló vonatkozásában, hiszen ezt csak a tagsági jogviszony képes biztosítani. Az etikai-fegyelmi szabályzat kiterjesztése ezen szakmagyakorlók vonatkozásában kiemelt társadalmi ügy.
c. felhatalmazás kérése a dipl.ing. mérnöki cím alkalmazására és annak szabályozása a törvényjavaslatban
A XXI. században, ahogyan azt Lázár János miniszter úr is többször kifejezte, a mérnököké a főszerep. Ezen szempont figyelembevétele miatt nagyon fontos, hogy a mérnöktársadalom az orvosokéhoz és a jogászokéhoz hasonló kiemelt címet kapjon. A Magyar Mérnöki Kamara mindezekre tekintettel javasolja a környező országokban is elterjedt diplomatus ingeniarius (dipl. ing.) mérnöki cím általános bevezetését.
d. az országos kamarák részére felhatalmazás biztosítása műszaki útmutatók, módszertani levelek, segédletek készítésére
A Magyar Mérnöki Kamaránál működő szakmai tagozatok fontos szerepet töltenek be a szakmagyakorlók továbbképzésében és a szakmai tudás átadásában. A tudás átadásának intézményesített formájaként javasoljuk a Kamara részére útmutatók, módszertani levelek, segédletek kiadásának lehetőségét. Ezzel nem csak egyénileg, képzések keretében tudjuk a szakmagyakorlók tudását fejleszteni, hanem írásbeli formában a teljes mérnöktársadalomnak biztosítani tudjuk a szakmai tudás átadását.
e. a kamarai törvény újraszabályozása kapcsán átmeneti rendelkezésekben a jogfolytonosság biztosítása
A törvénytervezetben a jelenleg hatályos kamarai törvény hatályon kívül helyezésre kerül. A tervezetből nem állapítható meg, hogy a területi kamarák és az országos kamarák jelenlegi státusza milyen módon folytatódik.
Kamaránk javaslata, hogy a tagság által létrejött területi kamarák és a területi kamarák által létrehozott országos kamarák jogfolytonossága fennmaradjon, vagyis a törvényben kerüljön rögzítésre, hogy a fentiekben megjelölt szervezetek az új törvény alapján annak jogutódjai.
IV. Az értelmező rendelkezések pontosítása
Sajnálatos módon a törvénytervezetben nem kerül meghatározásra számos olyan résztvevő fogalma, akik alapvetően befolyásolják az építésügyet. Ennek kezelése véleményünk szerint ágazati szabályokban nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a jogalkotási törvény szerint az alapvető jogokat és kötelezettségeket, valamint státuszokat törvényben kell meghatározni.
A törvénytervezetben szereplő alábbi kifejezések meghatározása elengedhetetlenül szükséges, a tevékenységek felelősségének pontos körülhatárolásában is.
- tervező
- felelős tervező
- szaktervező
- szakági tervező
- építészeti-műszaki tervező
- szakértő
- felelős műszaki vezető
- műszaki ellenőr
- önkormányzati (települési, térségi, a fővárosban fővárosi és kerületi) főmérnök
- építészeti-műszaki tervezés
- a műtárgy fogalmának átnevezése (összetéveszthető a szépművészeti alkotásokkal): A törvényben a műtárgy definíciója téves megfogalmazásokat tartalmaz, például a nyomvonalas létesítmények nem tartoznak ebbe a kategóriába.
Kamaránk javaslata, hogy a fogalomtár a fentiekben megjelölt építésügyi résztvevőkkel kerüljön kiegészítésre.
V. az éghajlatvédelmi szempontok hangsúlyosabb figyelembevétele, a fenntarthatóság megjelenítése
A korábban leírt javaslataink alapján az éghajlatvédelmi szempontok figyelembevételét javasoljuk a tervezetben megjeleníteni. Ennek keretében javasoljuk a 13. pontban szereplő ágazati követelmények és tervtanácsi feladatok között is megjeleníteni.
VI. a főmérnök
a. a főmérnöki szervezetrendszer tevékenységi köre nem kellőképpen kidolgozott, az országos főmérnök feladatköre teljes mértékben hiányzik.
A törvénytervezet a főépítészek szervezetrendszerét és tevékenységi körét, valamint státuszát részletesen szabályozza, azonban a főmérnökök feladatait és tevékenységi körének megállapításával adós marad. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy ha a műszaki jelleget öltő beszerzések tekintetében, annak szakmai gazdája a főmérnök legyen.
Ennek folyamán javasoljuk, hogy a főépítészi rendszerrel azonos részletességgel kerüljön a főmérnöki rendszer is kidolgozásra, különös tekintettel arra, hogy a mérnöki előkészítés a beruházások megvalósításának alappillére.
b. a települési főmérnök ellátja a járási települések főmérnöki feladatait, a rendszert nem vármegyei szintre kellene szervezni,
Kamaránk javasolja, hogy települési szinten kerüljön kialakításra a főmérnöki rendszer. Ezen túl fontosnak érezzük, hogy a települési főmérnököket a Magyar Mérnöki Kamara véleményét kikérve az országos főmérnök javaslatára bízza meg a főispán, hiszen a magas szintű szakmai tudással és tapasztalattal rendelkező állami vezető tud szakszerű javaslatot tenni a települési főmérnök személyére.
c. A főmérnökök kamarai tagsága
A főépítészekhez hasonlóan javasoljuk, hogy főmérnök csak kamarai tag lehessen.
VII. tervtanács
Általában; a tervtanácsokban kiemelten fontos, hogy a mérnöki szempontok megjelenjenek, ezért elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy ezekben a testületekben a mérnökök is részt vegyenek.
Továbbá sajátos építményfajtához kapcsolódó beruházást is minősíthet a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek. A tervtanács véleményezi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás épületeinek építészeti-műszaki dokumentációját. Javasoljuk, hogy a fenti indokok alapján, részben a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően a Magyar Mérnöki Kamara a tervtanácsba delegáljon kompetenciával rendelkező képviselőt.
