Az autógyártó az E.ON-nal indított közös projektet, melynek keretében Európa legnagyobb, épületen kialakított napelemparkját hozzák létre a győri gyár két logisztikai központjának tetején. Az egyik épület 80 000 m2-es tetőfelületén már valamennyi napelem a helyére került, ami több mint 20 ezer egységet jelent. A projekt következő lépcsőjeként megkezdődött a másik 80 ezer m2-nyi tetőfelület beépítése is.
A 36 ezer napelemből álló, 12 megawatt beépített csúcsteljesítményű (MWp) naperőműpark az év végén kezdi meg működését, a jövőben évente több mint 9,5 GWh energiát fog termelni. Ez az energiamennyiség ötezer háztartás éves energiaszükségletének felel meg. A megújuló forrásból megtermelt zöld áramnak köszönhetően mintegy hatezer tonnával kevesebb szén-dioxid jut a levegőbe.
Jelentős szerepe lehet a napenergia hasznosításának Magyarországon
Jelentős szerepet kap a napenergia hasznosítása a hazai energia- és klímapolitikában a jövőben – mondta Kaderják Péter, az ITM energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára november 27-én Budapesten, a X. Szolár Konferencián. Hangsúlyozta, hogy a véglegesítés alatt álló új nemzeti energiastratégia kiemelt célja az ország energiafüggetlenségének erősítése. Az államtitkár a jövőkép négy legfontosabb pontjaként említette a fogyasztók központi szerepét az energiastratégiában, az energiaellátás biztonságának erősítését, az energiaszektor klímabarát átalakítását, valamint gazdaságfejlesztési jelentőségű innovációs lehetőségeit. Kaderják Péter előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy mind a négy ponthoz szorosan kapcsolódhat a napenergia hasznosítása. Az államtitkár kiemelte, hogy a tervek szerint a karbonsemleges (nukleáris és megújuló alapú) hazai áramtermelés részaránya eléri majd a 90%-ot 2040-re a jelenlegi 60%-ról. Ugyancsak 2040-re 20% alá csökkentenék a magyar villamosenergia-import arányát a jelenlegi, átlagosan több mint 30%-ról – jelezte. Kaderják Péter kitért arra, hogy a napenergia hasznosításának várható jelentős elterjedése miatt meg kell erősíteni az időjárásfüggő áramtermelés hálózati és a piaci integrációs feltételeit. Az európai és a magyar szabályozás alapján a napelemes áramtermelőknek lényegében egyenlő feltételek mellett kell majd versenyezniük a hagyományos áramtermelőkkel. Hozzátette azt is: a rendelkezésre álló forrásokat a lehető leghatékonyabban szeretnék felhasználni, hogy minél több projekt juthasson támogatáshoz. A 2018-19-es intézkedésekről szólva az államtitkár kiemelte a kis- és középvállalkozásoknak kiírt, illetve a lakossági megújuló és energiahatékonysági pályázatok egyszerűsítését és a támogatások növelését. A megújuló alapú villamosenergia-termelés korábbi támogatási rendszerét a tendereztetés váltja fel. Az első METÁR-tendert már kiírták, ennek kiértékelése után 2020-tól folyamatosan jelennek majd meg új tenderek.
