A Magyar Közlöny 2021. május 10-én, hétfőn megjelent 84. száma tartalmazta a – mintegy 35 törvényt módosító – a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvényt.
A módosított jogszabályok közül kiemelendő az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása, amely érinti az értelmező rendelkezések egyes elemeit, meghatározza a beépítésre nem szánt terület, a beépítésre szánt terület, az új beépítésre szánt terület kijelölése, a fejlesztési akcióterület, a településterv, valamint a fővárosi településfejlesztési terv fogalmát.
1. A tervtanácsokra vonatkozó szabályok
Az építészeti értékvédelem érdekében szakmai tanácsadó testületként településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok működhetnek, amelyek feladata különösen
a) a településrendezési terv előírásainak – ennek hiányában az illeszkedési szabályoknak –, valamint az országos településrendezési és építési követelményeknek érvényesítése,
b) az önkormányzat településkép-védelmi feladatainak előkészítése és munkájának segítése,
c) a településkép és a települési környezet védelme,
d) az építészeti örökség és az építészeti értékek, az építészeti minőség és a táji jellegzetességek védelme.
2. A településfejlesztésre és a településrendezésre vonatkozó szabályok
Az Étv. módosítása alapján a településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében
a) a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása,
b) a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési érdek és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával,
c) a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése.
A rendelet új 8. §-a szerint a településtervet, – országos digitális nyilvántartásra alkalmas módon – a területfejlesztési dokumentumokkal és a területrendezési tervekkel összhangban, az országos településrendezési és építési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá azok elkészítéséről szóló, e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint kell elkészíteni.
A jogszabály alapján a települési önkormányzat a település tervszerű, fenntartható, valamint gazdaságos fejlesztése és üzemeltetése érdekében, a település egészére integrált, stratégiai és területi alapú, a környezeti, társadalmi és gazdasági adottságokra alapozott településfejlesztési tervet készít, amely tervben rövid, közép- és hosszú távra rendszerbe foglalja településfejlesztési szándékait, ennek keretében
a) meghatározza a település jövőképét,
b) a jövőkép megvalósítása érdekében meghatározza az integrált fejlesztési célokat és a célok elérését szolgáló feladatokat,
c) az egyes integrált fejlesztési célokhoz és a feladatokhoz rögzíti a fejlesztési céladatokat és a fejlesztési akcióterületeket, egyben javaslatot tesz – a település térbeli, fizikai rendszerébe illesztve – az akcióterületek hasznosításának jellegére és módjára, a megőrzendő és a fejlesztési célokat szolgáló egyéb területek meghatározásával együtt, valamint
d) meghatározza az a)–c) pontban foglaltak térbeli, időbeli és gazdasági rendszerét.
3. A helyi építési szabályzatra vonatkozó szabályok
A településfejlesztési tervben foglaltakkal összhangban, az abban meghatározott településfejlesztési célok megvalósítása érdekében önkormányzati rendeletként
a) a települési önkormányzat képviselő-testülete helyi építési szabályzatot,
b) a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete kerületi építési szabályzat elnevezésű helyi építési szabályzatot,
c) a fővárosi önkormányzat közgyűlése fővárosi rendezési szabályzatot, valamint a helyi építési szabályzatnak minősülő Duna-parti építési szabályzatot és Városligeti építési szabályzatot fogad el.
A jogszabálymódosítás tartalmazza a helyi építési szabályzat minimálisan kötelező tartalmi elemeit, amelyek az alábbiak:
a) az építési övezet és az övezet, valamint érintettség esetén a szabályozási vonal ingatlan-nyilvántartási alaptérképen alapuló térképi megjelenítését;
b) az építési övezetre és az övezetre az építési helyet, a megengedett legnagyobb beépítettséget, a megengedett legnagyobb beépítési magasságot, a legkisebb zöldfelületi mértéket, a közműellátás és járműelhelyezés követelményeit, valamint az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket;
c) a telekalakítás szabályait;
d) érintettség esetén az országos és helyi építészeti örökségvédelemmel, régészettel, környezet- és természetvédelemmel, valamint honvédelemmel kapcsolatos rendelkezést, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre, valamint a honvédelmi és katonai célú területekre vonatkozó védőterületet és védőtávolságot.
A helyi építési szabályzat, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt helyi építési szabályzat E-TÉR-be történő feltöltését a polgármester, illetve a főváros esetében a főpolgármester kezdeményezi.
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása szerint a településképi rendelet a település teljes közigazgatási területére, részterületére vagy a – településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt – településképi szempontból meghatározó területekre, az építési tevékenységgel érintett építmények – ideértve a sajátos építményfajtákat is – településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöldfelületek kialakításának módjára vonatkozó településképi követelményt tartalmazhat.
A hivatkozott módosítások 2021. július 1-jén lépte hatályba.
