Hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a Paks 2 projekt finanszírozási szerződésének módosítása, mellyel egyidejűleg a beruházás befejezésének határideje is módosul – mondta a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter november 18-án Budapesten, az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán.
Süli János felidézte, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatos európai bizottsági vizsgálat közel kétéves leállást okozott, és a magyar és uniós előírásoknak való megfelelés miatt szükség volt áttervezésekre is. Magyarország a végtörlesztés határidejét szeretné kitolni, ennek értelmében a magyar állam nem 2026-ban kezdené a 10 milliárd eurós hitel törlesztőrészletének és a kamatának a visszafizetését, hanem akkor, amikor a blokkokat üzembe helyezték. A módosítás a törlesztési határidőket érinti, a finanszírozási szerződés egyéb feltételeit nem. Süli János hangsúlyozta azt is, hogy a fővállalkozó Roszatom októberben átadta az új blokkok műszaki tervét a Paks II. Zrt.-nek, ami az egyik szükséges feltétele, hogy a létesítési engedélykérelmét jövő nyáron be tudják nyújtani az Országos Atomenergia Hivatalnak, amely nemzetközi szakértők bevonásával értékeli az átadott dokumentációt.
A hivatalnak a kérelem elbírálására 15 hónap áll majd rendelkezésére. A tárca nélküli miniszter úgy fogalmazott, a biztonság a legfontosabb, nem a határidő. Hangsúlyozta: azon dolgoznak, hogy kellően megalapozott legyen az engedélykérelem. Olyan blokkokat kell építeni, amelyek 60 évig, a tervezett üzemidő végéig biztosítják Magyarországon az időjárástól független, biztonságosan előállítható, a lehető legolcsóbb villamos energiát – emelte ki. Süli János elmondta: nyáron megkezdődött a felvonulási épületek építése, a két új blokk kivitelezéséhez összesen több mint 80 kiszolgáló épület szükséges. Kiemelte, hogy a projekt nemzetközi együttműködésben épül. Eredményesen zárult az irányítástechnikai tender, amelynek nyertese a francia-német Framatome-Siemens konzorcium, a turbinákat pedig az amerikai-francia General Electric-Alstom gyártja. Magyarországon az elektromos áram átlagosan 32 százaléka importból származik, de vannak olyan napok, amikor az 50 százalékot is meghaladja a behozatal aránya. Jelenleg még van importlehetőség Európában, de mivel öreg az európai erőműpark, hosszabb távon importból sem lehet majd beszerezni elfogadható áron a szükséges áramot. Ezért az új paksi blokkok megépítése nélkül nem biztosítható hazánk biztonságos áramellátása – fejtette ki a tárca nélküli miniszter.
Süli János kitért arra is, hogy az ENSZ Aarhus Megfelelési Bizottsága elutasította a Greenpeace ENERGY és társai Paks 2 ügyében benyújtott panaszát. A genfi testület döntésével megerősítést nyert, hogy Magyarország a környezetvédelmi engedélyezési eljárás során az Aarhusi Egyezménynek megfelelően járt el, illetve a magyar jogszabályok összhangban vannak az egyezmény előírásaival – közölte. (MTI)
Beszélgetés Süli János paksi kapacitás-fenntartásért felelős tárca nélküli miniszterrel
Az ötödik és hatodik blokk
A kérdés nem az, hogy szükség van-e Paks II-re, hanem az, hogy milyen további erőművekkel pótoljuk a 2030-ig kieső kapacitásokat. Már most azzal kellene foglalkoznunk, mit építsünk az egyenként hatvanéves üzemidőre tervezett két új blokk üzembe helyezése után – mondta el interjúnkban Süli János miniszter, villamosmérnök.
Dubniczky Miklós
Honnan kellett felvennie a fonalat?
Valójában el sem engedtem. Paksi polgármesterként lényegében mindvégig részt vettem a Paks II. projekt előkészítésében, valamint a kapcsolódó térségi fejlesztési igények és lehetőségek felmérésében. Az atomerőmű környéki negyvenegy település polgármestere – kiegészülve a térség országgyűlési képviselőivel – működtet egy regionális társadalmi tanácsot, melynek célja, hogy nyomon kövesse a Paks II. beruházás előkészítését, megvalósítását, közvetlen kapcsolatot biztosítva a kormány és a Paks környéki települések között. A Paksi Társadalmi Tanács legutóbbi ülésére az Európai Bizottság legutolsó, állami támogatás kérdésében hozott döntését követően került sor. Az uniós vizsgálat lezárásának legfontosabb következménye egyébként az, hogy a Paks II. beruházás időben a megvalósítás szakaszába léphetett. Én magam minden térségi lakossági tájékoztató fórumon és közmeghallgatáson részt vettem, és jelen voltam a tizenegy külföldi közmeghallgatás többségén is. Az erőművi kapacitás-fenntartáshoz kapcsolódó térségi fejlesztések motorja Paks önkormányzata. Fel kell készülnünk az építkezés során a környékre érkező több ezer munkavállaló, illetve családjaik fogadására, elhelyezésére, ellátására. A munkálatok csúcsidején 8000-8500 ember dolgozik majd ténylegesen a területen, várhatóan számtalan nemzet képviselőjeként. A finnországi atomerőmű-beruházás során például negyvenhárom ország munkavállalói dolgoztak egyidejűleg az építkezésen.
Késésben van a kapacitásbővítési projekt, vagy minden halad ütemterv szerint?
Brüsszel csaknem másfél évig vizsgálta a projektet. Természetes, hogy az uniós eljárások lezárásáig nem történtek és nem is történhettek látványos lépések, de a háttérben zajlott az előkészítő munka, a legfontosabb hazai engedélyezési eljárások már megkezdődtek, illetve több esetben le is zárultak. Azt mondom, hogy a 2026-os tervezett üzembe helyezési véghatáridő nincs veszélyben. Az orosz fővállalkozó fix áron, adott határidőre vállalta két új erőművi blokk megépítését.
Műszaki értelemben hol húzható meg a határ a fővállalkozó Roszatom és a magyar fél szállítási terjedelme között?
A Magyar Kormánynak célja, hogy a beruházásba minél több hazai vállalkozás és munkavállaló kapcsolódhasson be. A 2014. évi II. törvénnyel kihirdetett magyar–orosz államközi szerződés előírja, hogy a szerződő felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a magyar beszállítói arány legalább 40 százalékos legyen. Eldöntött tény az orosz VVER-1200 technológia, a Roszatomnak azonban a munkák 55 százalékát, ami mintegy hatezer tételt jelent, nyílt európai uniós közbeszerzésben kell megversenyeztetnie. A jelenleg üzemelő paksi blokkok építésekor a magyar ipar – főként az energetikai gépgyártókat tekintve – jóval nagyobb kapacitásokkal bírt. A helyzet ma nehezebb, de kezelni fogjuk.
A Paks II. projekt nagyon sok mérnök közreműködését igényli. Melyek azok a többlet kompetenciák, amelyekkel egy jól képzett szakmagyakorlónak rendelkeznie kell ahhoz, hogy részt vehessen a beruházásban?
Magyarországnak kikötése volt, hogy nem vásárol prototípus reaktort, kizárólag olyat, ami már kipróbált és működik. A tavaly üzembe helyezett, Paks II. számára referencialétesítményként is szolgáló novovoronyezsi 6-os blokk ilyen, ez a világ első VVER 1200 típusú nyomottvizes, 3+ generációs reaktora. „Előd blokknak” tekinthető még számunkra a Szentpétervárott, a Leningrád Atomerőműben épülő, átadás előtt álló reaktor. Nagyon komoly hazai mérnöki munkát igényel majd a műszaki tervek honosítása, magyar megfeleltetése, a nukleáris biztonsági előírások ellenőrzése, de magyar mérnöki közreműködés, tervezői szolgáltatások kellenek a kapcsolódó egyéb, kisebb rendszerek megvalósításához is. Ez így volt egykoron, 1969 és 1987 között is, amikor az első négy paksi blokk épült: az akkori szovjet generáltervező magyar megfelelője az Erőterv volt, de különböző kisebb épületek, műtárgyak, technológiai berendezések terveit is hazai mérnökirodák szállították. A magyar nukleáris iparban gyakorlattal rendelkező tervezőgárda bőséges munkaterhelésre számíthat.
Hol mutatkozik a legtöbb igény magyar mérnöki közreműködés iránt: a magyar engedélyesnél, vagyis a beruházónál, a hazai hatóságoknál, a magyar szállítási terjedelembe tartozó létesítmények tervezésében és kivitelezésében, a Roszatom alvállalkozóinál vagy közvetlenül az orosz cégcsoport alkalmazásában?
Úgy gondolom, mindenütt szükség lesz mérnöki közreműködésre. A kérdésben felsorolt helyek mindegyike komoly mérnöki szakértelmet igényel majd, de ugyanígy a Roszatom is minden bizonnyal szeretne oroszul beszélő, a korábban üzembe helyezett paksi blokkokon tapasztalatokat szerzett magyar kollégákat alkalmazni, például az említett tervhonosítási folyamat során.
A mérnöki kamara korábban javaslatokat tett mérnökök továbbképzésére annak érdekében, hogy megfeleljenek a nukleáris ipar sajátos elvárásainak. Lát-e igényt most efféle képzésekre?
Képzés most is van, ugyanakkor kétségtelen, hogy célirányos képzéseket, átképzéseket is be kell indítani. Az erőműbe nemcsak gépész- vagy villamosmérnökök, hanem fizikusok, informatikusok, vegyészek, és más, speciális tudású szakemberek is kellenek. Őket itthon is kell tudnunk tartani. A gyakorlatorientált képzésre Pakson régóta minden feltétel adott, az erőműnek van saját szimulátora, gyakorlóközpontja, ahol 1:1-es méretű modelleken is be lehet gyakorolni az üzemeltetői, karbantartói feladatokat. Üzemeltetői létszámban egyébként hosszú távon megoldott a szakember-ellátottság. Magyarán, a „kádertartalékunk” most is megvan Pakson.
Hogyan fogják ellenőrizni a Roszatom tendereztetési eljárásait?
A mi teendőnk, hogy biztosítsuk: az ötvenöt százalékot közbeszerzési eljárás keretében tendereztesse a fővállalkozó. Az egyik legfontosabb feladatunk azonban az, hogy tájékoztassuk és felkészítsük a hazai vállalkozásokat annak érdekében, hogy el tudjanak indulni, részt tudjanak venni a beruházásban. Mint említettem, a negyven százalékos hazai beszállítói részarány elérése a cél. Az információk terjesztésében, a vállalkozások tájékoztatásában, felkészítésében sokaknak lesz fontos szerepe. Egyik államtitkárom ezzel fog foglalkozni. Célszerű lesz egyébként a hazai vállalkozásoknak klaszterekbe tömörülve pályázniuk, mert az orosz fővállalkozó nem fog száz kiscéggel külön-külön foglalkozni, és nem is lenne gazdaságos mindenkinek magának beszállítói minősítést szerezni, minőségbiztosítási rendszer használatát igazolni, stb. Integrációra lesz tehát szükség. Ehhez pedig a kormányzat részéről minden támogatást és tájékoztatást készek vagyunk megadni.
Ez valóban – ahogyan a kormányzati kommunikációban emlegetik – az évszázad hazai ipari beruházása lesz?
Méreteit tekintve – térfogatokban, mennyiségekben – igen, s nemcsak a beépítendő beton- és acéltonnák miatt, hanem mert nagyon összetett, komplikált rendszereket kell megépíteni. Óriási jelentőséggel bír az is, hogy több ezer munkahelyet teremt a létesítés, majd a hatvanéves üzemidő során a működés is.
Sokan felvetik, hogy a Paks II. projekt óriási korrupciós kockázattal jár.
Ezek politikai támadások. Ahogy már említettem, a fővállalkozói szerződés szerint két dolog kötött: a határidő és az ár. Az orosz partner nemcsak azért akarja megépíteni Paks II-t, mert már megvalósított Magyarországon négy, kiváló minőségű és három évtizede biztonsággal működő atomerőművi blokkot, és úgy gondolkodik, hogy megint tudna a magyarokkal együttműködve két újabb blokkot építeni. Számára az is tét, hogy utána ebből a reaktortípusból továbbiakat építhessen Európában. Az ár fix. A Roszatom is a saját profitját szeretné növelni a projekt megvalósításával, így az orosz fél számára is kiemelt fontossággal bír a költségterv tartása. Ez már önmagában is kizárja a korrupciót.
Mennyibe kerül összesen a beruházás?
12,5 milliárd euróba. A szerződés szerint a beruházási költség nyolcvan százalékát harminc éves futamidejű államközi hitelből, húsz százalékát magyar önerőből finanszírozzuk.
Horribilis összeg. A paksi blokkok több mint három évtizede termelnek villamos áramot. Gyakran elhangzik a tervezett teljesítménybővítés kapcsán az a vád is, hogy tovább nő orosz elköteleződésünk. Függőségben vagyunk és leszünk?
1966 óta létezik az orosz–magyar nukleáris együttműködési megállapodás. A kapcsolat tehát nem új keletű. Az üzemanyag kérdésében mindig jól együttműködtünk az orosz szállítóval, sosem volt akadály, fennakadás. Olajban és földgázban függünk az oroszoktól, és ez ugyanígy igaz Európa számos más országára is. Ezekből az energiaforrásokból pár hónapos készleteket lehet elraktározni magas költségekkel. A jelenleg üzemelő négy paksi blokk két évre elegendő üzemanyag készletét viszonylag kis helyen lehet tárolni, és mivel alternatív helyről is be lehet szerezni, szó sincs függőségről. A csehek például egy időben a Westinghouse-tól rendelték a nukleáris üzemanyagot, ám hamarosan visszatértek az orosz szállítóhoz, mert egyszerűen jobb minőséget kaptak.
Mint baseload, azaz alaperőműnek, van alternatívája Paks II.-nek?
Pillanatnyilag nincs. Ha most nekilátnánk egy 2000 MW-os ligniterőmű megépítésének vagy ha el akarnánk kezdeni vízerőművet létesíteni a Dunán, a zöldszervezetek ugyanúgy hevesen tiltakoznának. Az atomerőmű azonban sosem ellensége a megújulóknak. Sőt, mi azt mondjuk, a kettő remekül kiegészíti egymást, még akkor is, ha nekünk nincs meg az a földrajzi adottságunk, mint Svájcnak, Ausztriának vagy Németországnak, ami révén tárolhatnánk a villamos energiát. Paks „tározós erőművei” a közeljövőben az elektromos meghajtású járművek, pontosabban az intelligens hálózatba kötött töltőhelyek lehetnek. Ha reálisan gondolkodunk és ki akarjuk iktatni a benzin- és dízelüzemű járműveket a közlekedésből, belátható, hogy ez nagy erőmű nélkül nem megy, hiszen baseload erőmű hiányában csak akkor lehetne autózni, amikor fúj a szél és süt a nap. Ha nincsenek a villamosrendszerben nagy nyomatékkal bíró erőművek, nincsen stabilitás sem. Sok kis energiatermelő egységből nem lehet stabil rendszert felépíteni.
Az orosz nukleáris technológiának van alternatívája?
Paks II. nem orosz erőmű lesz. A primer kör lesz orosz technika, az áramtermelő szekunder kör konvencionális főberendezései pedig számos egyéb beszállítótól is érkezhetnek. A világon az atomerőművek nyolcvan százaléka nyomottvizes erőmű. Ezt a műszaki megoldást az orosz mérnökök találták ki, és ennél jobb, kiforrottabb technológia ebben a szektorban jelenleg nincsen. A Roszatomnak e pillanatban harmincnál is több nukleáris blokk megépítésére van szerződése. Hogy autós hasonlattal éljek, ki lehet találni kisebb-nagyobb technikai újításokat, még több elektronikát, mutatósabb karosszériákat, de működési elvüket tekintve a járművek alapvetően egyforma konstrukciók. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a magyar villamosenergia-rendszer tartósan, évek óta harminc százalék fölötti importaránnyal üzemel. Amikor pedig a szokatlanul dermesztő januári napokban a mátrai lignit lefagyott, az ötvennégy százalékot is elérte a külföldről beszerzett villamos energia aránya. Sohasem volt telente annyi villamos energiára szükség Magyarországon, mint az elmúlt fűtési szezonban. Ez már nem csupán ellátásbiztonsági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is.
Mi van, ha nem épül meg a két új paksi blokk?
Ha nem épül meg, akkor fogyasztói áramkorlátozásokra lehet felkészülni. Nem azon kell vitatkozni, hogy ezt a kettő atomerőművi blokkot megépítjük vagy nem, hanem azon kell gondolkodni, hogy mi lesz azután. Ma már azzal kellene foglalkoznunk, mit építsünk az egyenként hatvanéves üzemidőre tervezett két új blokk üzembe helyezése után. A Mavir számításai szerint 2030-ra 7000 MW-os teljesítményhiány várható a hazai villamosenergia-rendszerben. Hosszú évek óta nettó importőrök vagyunk, jelenlegi erőműveink élettartamuk végén járnak, egy jórészüket le kell majd állítani. Ha nem épül meg Paks II., tulajdonképpen azt kockáztatjuk, hogy teljesen kiszolgáltatjuk az országot az importnak.
Mi a garancia arra, hogy a tervezett határidők és a tervezett költségigények betarthatók lesznek?
A garancia az állam- és kormányközi szerződés maga. Az orosz fél komolyan mérlegelte a vállalását, mielőtt szerződött. Mivel ezt a technológiát el akarja majd adni Európa-szerte, tartani fogja magát a szerződéshez.
Villamosmérnökként került a kormányba. Hogyan fogja bírni a politikai meccseket?
Mielőtt vállaltam a megbízást, ezt is felmértem. Vannak, akiknek az a dolguk, hogy támadjanak, és ebben nincsen vita, még harag sem. Ez nem mérgezhet meg sem engem, sem a munkámat. Voltam polgármester, részt vettem önkormányzati választási kampányban. Kaptam ott is hideget-meleget. Akkor sem foglalkoztam azzal, hogy túlmagyarázzam a dolgot, aztán hetvennyolc százalékkal választottak polgármesterré. Persze, hogy vannak sértő rágalmak. A politika ilyen műfaj. Hála Istennek még élnek a szüleim, nekik is világosan elmondtam: ezzel nem kell foglalkozni, mert a támadások részei a beosztásomnak, a rosszindulat pedig nem a személyemnek szól, hanem a státuszomnak.
