A mérnöki kamara a mérnökség független köztestülete
A rendszerváltoztatás hajnalán 1989-ben mi, mérnökök döntöttünk úgy, hogy megfelelő rangra kívánjuk emelni a felelősségteljes mérnöki munkát. Bár a kezdeményezés egy kis csoporttól indult el, egy év alatt országszerte több ezer mérnök csatlakozott hozzánk. Ez a széleskörű támogatás tette lehetővé, hogy a mérnöktársadalom új úton indulhasson el, megszervezve szakmai önkormányzatát. Mégis csaknem hét évig dolgoztunk azon, hogy az Országgyűlés törvénybe foglalja törekvéseinket. 1996-ban a parlament egyhangú szavazással fogadta el a törvényt, amely köztestületi rangra emelte kamarai formában a tervező és szakértő mérnökök önkormányzatát.
Az azóta eltelt időszakban önerőből, támogatás nélkül építettük fel a magyar mérnökség legerősebb önkormányzatát. Az elmúlt két évtized viharaiban sok intézmény, új és régebbi szervezet nem állta ki az idők próbáját. A mérnöki köztestület is változott, amikor szembesült a kihívásokkal, voltak jobb és rosszabb éveink, de józanul építettük a szervezetünket; ma 19 ezer tagunk van, és további 12 ezer mérnököt jogosítunk.
A szakmánk érdekképviseletét látjuk el, ugyanakkor a kamara nem szakszervezet és nem is korporatív testület, amellyel a mindenkori kormány időnként egyeztet. A kamara érdek- és értékközösség, mely a mérnöki munkavégzéshez szükséges keretekért tud síkra szállni, legyen ez tudásbeli természetű, a munkavégzést befolyásoló körülményekre vonatkozó vagy a díjazással összefüggő. Arra törekszünk, hogy a mérnökre a társadalom úgy tekintsen, mint a mérnöki létesítmények, projektek műszaki és pénzügyi sikerének egyik legfontosabb zálogára. A mérnöki munka megbecsülését azonban leginkább a mérnökök munkája alapján mérik. A kamarát a tagjaik, a mérnökök innovatív, fejlesztő, alkotó munkája teheti erőssé. Hazánkban minden mérnök előtt nyitott a lehetőség, hogy alakítsa önkormányzatát, éljen a szakmai közösségben rejlő tudással.
Emellett a kamara köztestületként törvényben rögzített közfeladatokat is ellát: elbírálja, engedélyezi és országosan nyilvántartja a szakmai jogosultságokat a kamarai tagok és kamarai nyilvántartottak számára, közreműködik a mérnöki tevékenység szakmai és etikai színvonalának emelésében, továbbá a műszaki szabályozás, a szabványosítás és a minőségbiztosítás rendszereinek kialakításában. Folyamatosan együttműködik a felsőfokú képzésért felelős intézményekkel és minisztériumokkal, részt vesz a képesítési és továbbképzési követelmények kialakításában, továbbképzést szervez a jogosultsággal rendelkező és tanúsított szakmagyakorló mérnökök részére.
Kérjük, hogy a kamara tevékenységével kapcsolatos részletes információkért böngésszen a kamarai honlapon, ahol minden szükséges adatot megtalálhat.
Jelentkezés a kamarába
Többféle módon lehet és kell ma a műszaki feladatokat végzőknek a Mérnöki Kamarával kapcsolatba kerülnie. A legismertebb minden bizonnyal a szakmagyakorlási engedélyezés és a kamarai tagság. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építészeti-műszaki tervezési, településtervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői és településrendezési szakértői, valamint további jogszabályokban engedélyezéshez kötött tevékenységet csak az folytathat, aki szakmagyakorlási jogosultsággal és mérnöki kamarai tagsággal rendelkezik. A szakmagyakorlási kormányrendelet és az egyes szakterületekre vonatkozó további jogszabályok határozzák meg azt, hogy a szakma önálló gyakorlásához milyen szakirányú végzettség, szakmai gyakorlat és egyéb feltétel szükséges.
A felelős műszaki vezetők és a műszaki ellenőrök is csak akkor végezhetik tevékenységüket, ha erre a kamarától engedélyt kaptak, számukra azonban nem kötelező a kamarai tagság. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem lehetnek tagjai a kamarának, a Mérnöki Kamara az önkéntes tagság keretében várja a felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkező felelős műszaki vezetőket és műszaki ellenőröket, akik így a kamara által kínált összes előnyt élvezhetik, egyúttal be kell, hogy tartsák a tagsággal járó előírásokat is.
A Mérnöki Kamarai köztestületi tagsággal a kamara tagja magára nézve kötelező erővel elfogadja a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatait, például az Etikai- és Fegyelmi Szabályzatot, mely garanciát jelent mind a mérnökök egymással szembeni viszonyában, mind a mérnök és a megrendelő közötti kapcsolatokban.
A kamarába jelentkező tagjelöltek a belépésre irányuló kérelmükben megjelölik, hogy a kamara 20 szakmai tagozatából mely szakmai tagozathoz szeretnének elsődlegesen tartozni, illetve további tagozatokat is választanak a szakmagyakorlási szakterületeknek megfelelően. A tagozatok több, a mérnöki tevékenységbe tartozó szakterületet is lefedhetnek, teret biztosítva ezzel a közös szakmai érdeklődéssel rendelkező mérnökök közös munkájának és fejlődésének. A tagozatok és a területi kamarák, továbbá a mérnöki kamarával megerősített együttműködési megállapodással rendelkező műszaki- és tudományos szervezetek közös szervezésében a tagoknak lehetőségük van ismereteiket és tudásukat bővítő, a szakmai látókörüket szélesítő szakmai napon való részvételre.
A Magyar Mérnöki Kamara szervezeti rendszerében a szakmai tagozatokon belül Szakosztályok működnek, amelyek az egyes területek cél szerinti szűkebb csoportját jelölik (pl. Hidász Szakosztály, Településtervezési Szakosztály, Épületenergetikai Szakosztály, stb.). A tagozatok együttműködésének keretében lehetőség van az interdiszciplináris szakterületek összekapcsolására is, melyet a szakterület kollégiumok valósítanak meg. Ezen felül működik a Mérnök Vállalkozói Kollégium, mely a mérnöki szakmagyakorlás területén az elsődleges gazdasági tevékenységként ezt a munkát végző vállalkozásokat és ezek vezetőit tömöríti, megteremtve ezzel a gazdasági társaságok célzott érdekérvényesítésének lehetőségét a mérnöki kamarai rendszerben is.
Az érdeklődő lakóhelye szerinti területi mérnöki kamara örömmel áll rendelkezésre további kérdés esetén, az elérhetőségek a https://dev.mernokvagyok.hu/varmegyei-kamarak/ oldalon érhetőek el.
További információk a kamaráról:
A kamarai szerveződés története →
