Ipari alapú gazdaságot épít Magyarország a feldolgozóiparra koncentrálva – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter Az év felelős foglalkoztatója 2023 pályázat díjátadó rendezvényén október 30-án, Budapesten.
Nagy Márton ismertette, a közvetlen működőtőke (FDI) beáramlásának köszönhetően 2030-ra az export GDP-arányos mutatója a jelenlegi 70-ről 100 százalékra nőhet, így Magyarország a feldolgozóipari nyitottság alapján a világ élmezőnyébe léphet. A miniszter emlékeztetett: a munkán alapuló gazdaságban nem a segélyeken, hanem munkahelyek teremtésén van a kormányzati hangsúly, azon, hogy mindenkinek a munkán keresztül legyen jövedelme. Sok olyan kihívás van az ország előtt, amelyben számítanak a vállalkozókra – mondta, hozzátéve, hogy a kormány pedig azokon az infrastrukturális fejlesztéseken dolgozik, amelyekkel Magyarország továbbra is ki tudja szolgálni a vállalkozásokat. A miniszter elmondta, hogy a bejelentett beruházások 80 százaléka ahhoz az új struktúrához kapcsolódik, amely az elektromotorok, akkumulátorok, napelemek, töltőállomások, töltési lehetőségek előállítását, fejlesztését célozza. „Ez az új iparág, és aki ebben a vezető lesz, azé a siker. Erről szól a geopolitikai háború is” – fűzte hozzá. A kormánynak és a vállalkozási szektornak három feladata van: a 2030-ra másfélszeresére emelkedő, főleg az áramfogyasztásban megjelenő energiaigények kiszolgálása, a munkaerőigények kielégítése, valamint az infrastruktúra fejlesztése – hangsúlyozta. Nagy Márton arról is beszélt, hogy Magyarország „kikerült az energiacsapdából”, intenzív energiagazdaságot épített, amelynek a legfontosabb pontja az energiabiztonság megteremtése. Kiemelte, hogy az országnak a zöld energiára „kell fogadnia”, amelybe beletartozik az atomenergia is. „Paks II-t meg kell építeni, és minden házra, minden gyárra napelemet kell rakni” – mondta, hozzátéve, hogy ehhez a kormány minden támogatást megad.
A megtermelt energia tárolásához további fejlesztésekre, beruházásokra lesz szükség – mondta, és felidézte, hogy az Eurostat jelentése szerint az ipariáramárak az EU-n belül Magyarországon a legmagasabbak, amelynek okai között a vállalatok fix szerződéseit, a magas szabályozói terheket említette, valamint, hogy kevés szereplővel lehet szerződni. Ha nagyon magas áron kapják a vállaltok az energiát, az versenyképességi problémákat okoz, ezért hálózatfejlesztéssel biztosítani kell az áramot és a termelői kapacitásokat az áram árának versenyképessé tételéhez – mutatott rá. Az energiatúltermelést ipari méretű tárolókapacitások kiépülésével lehetne hatékonyabban hasznosítani – mondta, megemlítve a BESS (Battery Energy Storage System) rendszereket, amelyeknek kiemelt szerepe van a zöld átállásban, és használatuk az áramszolgáltatások árait is jelentősen csökkentené. A fejlesztésekhez persze munkaerőre is szükség van, 2030-ra ötszázezerrel több munkavállalóra, mint jelenleg – fejtette ki Nagy Márton. „Munkanélküliség Magyarországon nincs, aki akar, az tud dolgozni teljes foglalkoztatottságban” – hangsúlyozta. Hozzátette: az embereket kell rábírni arra, hogy dolgozzanak, és megfelelő kompetenciával kell őket ellátni. A miniszter hazugságnak nevezte azt az állítást, hogy a kormány vendégmunkásokkal akarná feltölteni a munkahelyeket, hozzátéve, hogy bár vannak és lesznek is vendégmunkások Magyarországon, az ő foglalkoztatásukra vonatkozó átfogó törvény jelenleg előkészítés alatt áll.
A logisztikai és szállítmányozás jelenleg a GDP öt százalékát állítja elő, a cél hogy ez 10 százalékra emelkedjen – mondta a miniszter. Kiemelte: a magyar logisztikai és szállítási ágazat megerősítésének céljából a minimális szolgáltatási díjat, valamint az alvállalkozók számának maximálását vezeti be a közeljövőben a kormány, továbbá növelni fogják az ágazatban a gázolaj jövedéki adója visszatérítésének mértékét is.
Az OFA Nonprofit Kft. 2016 óta hirdeti meg Az év felelős foglalkoztatója pályázatát, amelynek célja azon hazai munkáltatók elismerése, akik számára az emberi erőforrás központi értéket képvisel. Az eseményen a tavalyi és az idei nyertesek egymás után vehették át az elismeréseket. Az elismerést a kisvállalkozások kategóriában 2022-ben a Cubicfox Kft., a középvállalkozások között a Nagel Hungária Logisztikai Kft. nyerte el. A nagyvállalati I-es kategória győztese 2022-ben a Régió Játék Kft. lett, a nagyvállalati 2-es kategória első díját a Continental Automotive Hungary Kft. nyerte. A közszféra szervezetei között az Országos Mentőszolgálat kapta az elismerést. A 2022-es győztesek között szerepelt továbbá a kisvállalkozások kategóriájában a Búzavirág Alapítvány, a nagyvállalat kategóriában pedig a Pannon Gazdasági Hálózat. A kisvállalkozások kategóriában 2023-ban a GranTOOL Kft. lett a győztes, a középvállalkozások között az IMS Connector Systems Kft. nyerte az első díjat. A nagyvállalatok I-es kategória győztese a FirstFarms Hungary Kft., a nagyvállalati 2-es kategóriában pedig idén is a Continental Automotive Hungary Kft. lett. Az egyéb gazdálkodó szervezetek kategória elismerését a Semmelweis Egyetem kapta. (MTI)