Az Európai Bizottság cselekvési tervet jelentett be annak érdekében, hogy a kontinens 2030-ra elérje a megújuló energiára vonatkozó 42,5%-os célkitűzését. Ennek elérése érdekében egy új szélenergia cselekvési tervet dolgoztak ki, amelynek célja a beépített szélenergia-kapacitás szükséges növelésének ösztönzése, amely a 2022-es 204 GW kapacitásról 2030-ra várhatóan több mint 500 GW-ra nő.
A Bizottság megerősítette, hogy 2022-ben rekordmennyiségű, 16 GW-os szélenergia-berendezéssel bővültek az EU tagállamai, ami 47%-os növekedést jelent 2021-hez képest, de ez még mindig elmarad a 2030-as megújulóenergia-cél eléréséhez szükséges évi 37 GW-os hozzáadott kapacitástól. A bejelentéskor elhangzott, hogy a szélenergia-ágazat jövőbeli növekedési pályája olyan kihívásokkal néz szembe, mint az elégtelen és bizonytalan kereslet, valamint a lassú és bonyolult engedélyezés. További kihívások közé tartozik a nyersanyagokhoz való hozzáférés hiánya, a magas infláció és nyersanyagárak, a nemzeti pályázatok kialakítása, a nemzetközi versenytársak által gyakorolt fokozott nyomás és a szakképzett munkaerő bizonytalan rendelkezésre állása.
Von der Leyen elnök asszony múlt hónapban az unió helyzetéről szóló beszédében jelentette be, hogy a Bizottság bemutatta az európai szélenergia cselekvési tervet, amely e kihívások kezelésére irányul.
A terv részeként az EU azt ígéri, hogy a kiszámíthatóság növelése és a gyorsabb engedélyezés révén felgyorsítja a szélerőművek telepítésének ütemét. Az ’Accele-RES’ kezdeményezést ennek elősegítésére és a megújuló energiára vonatkozó felülvizsgált uniós szabályok gyors végrehajtásának biztosítására hirdették meg, nagyobb hangsúlyt fektetve az engedélyezési folyamatok digitalizálására és a tagállamoknak nyújtott technikai segítségnyújtásra.
Emellett a tagállamokat arra ösztönzik, hogy a szélerőművekre vonatkozó ígéretek, átlátható ütemtervek és hosszú távú tervezés révén növeljék a projektek láthatóságát. A Bizottság a villamosenergia-hálózatok szükséges kiépítését is támogatni fogja a még az idei évben megjelenő hálózati cselekvési tervvel.
Az árazás jobb kialakítására is javaslatot tesznek. A javasolt nettó zéró iparági törvényre és a villamosenergia-piac kialakításának reformjára építve a Bizottság támogatni fogja a tagállamokat olyan jól megtervezett és objektív kritériumokkal, amelyek a magasabb hozzáadott értékű berendezéseket jutalmazzák, és remélik, hogy a projektek teljeskörű és időben történő megvalósulása biztosítható.
A Bizottság emellett a finanszírozáshoz való jobb hozzáférést is javasolja. Az európai szélenergia-gyártás beruházásainak és finanszírozásának felgyorsítása érdekében megkönnyíti az uniós büdzséhez való hozzáférést, különösen az Innovációs Alapon keresztül, az Európai Beruházási Bank (EBB) pedig kockázatcsökkentő garanciákat bocsát rendelkezésre. A Bizottság arra is ösztönözni kívánja a tagállamokat, hogy a módosított ideiglenes állami támogatásra vonatkozó válság- és átmeneti keretszabály által biztosított rugalmasságot teljes mértékben használják ki az uniós szélenergia-gyártás támogatása érdekében.
A terv célja továbbá, hogy a szélerőműprojektek számára igazságosabb és versenyképesebb nemzetközi környezetet teremtsen. Ennek érdekében a Bizottság szorosan nyomon kívánja követni a külföldi szélerőműgyártóknak előnyös esetleges tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, és továbbra is kereskedelmi megállapodásokkal fogja megkönnyíteni a külföldi piacokra való bejutást, miközben elősegíti az ágazatra vonatkozó uniós és nemzetközi szabványok elfogadását. A Bizottság a befektetőkkel is együttműködik majd a beruházásokat gátló akadályok feltárása és felszámolása érdekében.
2022-ben az EU összesített tengeri telepített kapacitása 16,3 GW volt. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok által vállalt 111 GW és a 2022-es kapacitás közötti különbség áthidalásához átlagosan közel 12 GW/év teljesítményt kell telepíteni az EU-ban, ami tízszerese a tavaly telepített új 1,2 GW-nak. Fentiek érdekében a Bizottság megduplázza a tengeri megújulóenergia-ágazat támogatására irányuló erőfeszítéseit, és további intézkedéseket tesz a hálózati infrastruktúra és a regionális együttműködés megerősítésére, az integrált tengeri területrendezés biztosítására, az infrastruktúra ellenálló képességének megerősítésére, a kutatás és az innováció fenntartására, valamint az ellátási láncok és a készségek fejlesztésére.
Maroš Šefčovič, az európai zöld megállapodás, intézményközi kapcsolatok és jövőkutatás ügyvezető alelnöke (European green deal, interinstitutional relations and foresight executive vice-president – a Szerk) elmondta: „Nincs sikeres zöld átmenet erős ipari bázis nélkül. Biztosítanunk kell, hogy minden ágazat képes legyen kedvező környezetben működni, hogy hatékonyan hozzájárulhasson ambiciózus éghajlati és energetikai céljaink eléréséhez. Ez a csomag segíteni fogja az európai szélenergia-ágazatot abban, hogy növekedjen itthon és globálisan versenyképes legyen, ezáltal csökkentve a külső beszállítóktól való függőséget, és zöld munkahelyeket teremtsen a munkavállalók számára.”
Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa elmondta: „Az EU határozott szándéka, hogy vezető szerepet töltsön be az energetikai átállásban, és megragadja a gazdasági növekedés és a zöld munkahelyek megteremtésének lehetőségét. A szélenergia-ágazat kulcsfontosságú a tiszta energiával és az éghajlatváltozással kapcsolatos céljaink eléréséhez, ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy tisztességes és támogató környezetben folytathassanak üzleti tevékenységet. Elkötelezettek vagyunk a tagállamokkal és az iparággal való együttműködés mellett, hogy jogszabályi célkitűzéseinket a gyakorlatban is megvalósítsuk. A ma meghatározott intézkedésekkel biztosítjuk, hogy a szélenergia-ágazat továbbra is erős európai energetikai szereplő maradjon.”
