A tiszta energiát hasznosító technológiák elmúlt évtizedben tapasztalt gyors növekedésének köszönhetően a globális felmelegedés még mindig 1,5°C alatt tartható, ám az út egyre rögösebb, mielőbb határozott lépéseket kell tenni – közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
A 2015-ben aláírt párizsi megállapodást 196 ország képviselői írták alá, melyben a globális felmelegedés „jóval 2°C alatti” határértékéről állapodtak meg azzal a céllal, hogy ezt az értéket az iparosodás előtti szinthez képest 1,5°C-ra korlátozzák. Az IEA 2023-as, Net Zero Roadmap című frissített kiadványa szerint az elmúlt két évben „jelentős” változások történtek az energiaágazatban, beleértve egyes tiszta energiát hasznosító technológiák „rendkívüli növekedését”. Ugyanakkor a tanulmány azt is megállapítja, hogy a fosszilis tüzelőanyagokba történő beruházások növekedése makacsul magasan tartja a kibocsátást. Érdekesség, hogy az IEA eredeti, 2021-es ütemtervében a piacon még nem elérhető technológiák a 2050-es nettó nullához szükséges kibocsátáscsökkentés közel felét biztosították. Ez a szám az idei frissített változatban mostanra mintegy 35 százalékra csökkent.
A napenergia-kapacitás és az elektromos autók értékesítésének 2021 óta tartó rekordmértékű növekedése összhangban van az évszázad közepére kitűzött nettó nulla kibocsátási céllal, ahogyan az ipar tervei is az ezekhez szükséges új gyártókapacitások kiépítésére vonatkoznak. A becslések szerint önmagában csak ez a két technológia a 2023 és 2030 között szükséges kibocsátáscsökkentés mintegy egyharmadát fogja biztosítani.
A berlini székhelyű Mercator Kutatóintézet nemrégiben végzett számításai szerint a napenergia ára az elmúlt évtizedben közel 90%-kal csökkent. Sőt, olyannyira olcsóvá vált, hogy egyes esetekben már nem teszi gazdaságilag életképtelenné a fosszilis tüzelőanyagokból előállított energiát.
„A globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozására irányuló cél életben tartásához a világnak gyorsan össze kell fognia. A jó hír az, hogy tudjuk, mit és hogyan kell tennünk. A legfrissebb adatokon és elemzéseken alapuló, 2023-as nettó nullára vonatkozó ütemtervünk megmutatja az előre vezető utat. De van egy nagyon világos üzenetünk is: a sikerhez elengedhetetlen az erős nemzetközi együttműködés. A kormányoknak el kell választaniuk az éghajlatot a geopolitikától, tekintettel a kihívás nagyságrendjére” – mondta Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.
A 2023-as ütemterv azt javasolja, hogy a nettó nulla kibocsátásra történő „méltányos átmenet” révén a fejlett gazdaságok hamarabb érjék el a célt, több időt hagyva ezzel a feltörekvő és fejlődő gazdaságok számára. Ahhoz azonban, hogy az ütemtervet tartani tudjuk, szinte minden országnak előre kell lépnie a kitűzött nettó nulla kibocsátási dátummal. Ez a beruházások jelentős növekedésének mobilizálásától is függ, különösen a feltörekvő és fejlődő gazdaságokban. A 1,5°C-os cél eléréséhez a tiszta energiára fordított globális kiadásoknak a 2023-as 1,8 milliárd dollárról a 2030-as évek elejére évi 4,5 milliárd dollárra kell emelkedniük. Ezek az erőfeszítések 2030-ra 25%-kal csökkentenék a fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet, ami a 2022-ben mért történelmi csúcshoz képest 35%-kal csökkentené a kibocsátást.
„2050-re a fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletnek 80 százalékkal kell csökkennie. Ennek eredményeként nincs szükség új, hosszú átfutási idejű upstream olaj- és gázprojektekre. Sem új szénbányákra, bányabővítésekre, sem pedig nem működő szénerőművekre” – közölte az IEA. A szervezet ugyanakkor elismerte, hogy egyes meglévő olaj- és gázipari eszközök esetében továbbra is szükség van beruházásokra, és már jóváhagytak projekteket a folyamatos kereslet kielégítése céljából.
Az 1,5°C-hoz vezető út az elmúlt két évben szűkült, de a tiszta energiát hasznosító technológiák nyitva tartják azt. „A szén eltávolítása a légkörből nagyon költséges. Mindent meg kell tennünk azért, hogy ne kerüljön oda” – tette hozzá Birol. „Mivel a nemzetközi lendület egyre inkább a kulcsfontosságú globális célok – mint például a megújuló kapacitások megháromszorozása és az energiahatékonyság megduplázása 2030-ig, amelyek együttesen a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet erőteljesebb csökkenését eredményeznék ebben az évtizedben – mögött áll, a december elején megrendezésre kerülő dubaji COP28 klímacsúcs létfontosságú lehetőség arra, hogy a kritikus évtized hátralévő éveiben nagyobb ambíció és végrehajtás mellett kötelezzük el magunkat” – mondta el a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója.
