Fontos mérföldkőhöz érkezett az Európai Űrügynökség (ESA) küldetése, a távoli exobolygók légkörének kémiai vizsgálatára tervezett Ariel, miután sikeresen teljesítette az előzetes tervezési felülvizsgálatot (Preliminary Design Review, PDR) – közölte az ELKH augusztus 29-én.
„Ez döntő előrelépés az Ariel számára, mivel bizonyítja, hogy a küldetés műszercsomagja, az úgynevezett payload megfelel az összes szükséges műszaki és tudományos előírásnak” – írták a közleményben. Az Ariel payloadot fejlesztő konzorciumnak 16 ESA-ország – köztük az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Belgium, Spanyolország, Ausztria, Dánia, Magyarország, Portugália, Írország, Csehország, Hollandia, Norvégia, Svédország és Észtország – több mint 50 intézetéből 600 kutató és mérnök a tagja, emellett a közelmúltban a NASA, a JAXA és a Kanadai Űrügynökség részvételét is megerősítették. A magyar hardver-hozzájárulást Szabó Róbert, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (CSFK CSI) igazgatója koordinálja. Az intézet kutatói ezenkívül a tudományos munkacsoportokban is részt vesznek. Ezek az erőfeszítések a bolygók szülőcsillagainak jobb megismerésére, a célpontlista összeállítására és az exobolygók légkörének vizsgálatára irányulnak. A PDR sikeres teljesítése egyúttal azt jelenti, hogy a 2029-re tervezett indítás elől minden akadály elhárult. A felülvizsgálat során az Ariel konzorcium tudományos műszeregyüttessel foglalkozó csapata kilenc hónap alatt 179 műszaki dokumentumot készített és 364 kérdést válaszolt meg egy ESA szakértői testületnek, amely értékelte a tervezett műszeregyüttes megvalósíthatóságát, teljesítményét és robusztusságát. A szakemberek a javasolt műszeregyüttes minden aspektusát megvizsgálták, hogy a tervezett rendszerek megfeleljenek a küldetés műszaki, tudományos és üzemeltetési követelményeinek. Az ESA felülvizsgálati bizottsága májusban megállapította, hogy minden célkitűzés teljesült, és megerősítette az Ariel payload PDR folyamatának sikeres lezárását. Ennek eredményeként megkezdődhet az első műszeregyüttes-modellek gyártása.
A magyar hozzájárulás keretében az ADMATIS Kft. egy magyar csapat vezetőjeként az űrtávcsőre kerülő eszközöket és az Ariel építéséhez és földi logisztikai feladatokhoz szükséges berendezéseket fog szállítani. Az űreszközbe egy speciális hűtőradiátort is beépítenek, amely a műhold belsejében lévő kritikus eszközök, jellemzően a detektor és az elektronikák hőmérsékletének nagyon pontos szabályozását végzi. A legfőbb műszaki kihívás, hogy ennek a radiátornak -220 Celsius-fokon kell működnie, ráadásul vákuumban és erős sugárzási környezetben. A magyar hozzájárulás része emellett a földön maradó eszközök közül az angliai összeszereléshez használandó különböző szerelőkeretek, pozicionálóberendezések és állványok elkészítése, valamint az a három konténer, amelyekben az űrtávcső közúti szállítása történik Európán át. Ezek biztosítják a több száz millió euró értékű műhold megfelelő hőmérsékletét és vibrációmentes környezetét tisztaszobai körülmények között.
A tervek szerint 2029-ben induló tudományos misszió a bolygórendszerek kialakulásának és fejlődésének alapvető kérdéseire keresi majd a választ. Az Ariel 4 éves küldetése során 1000 távoli csillag körül keringő bolygót fog megfigyelni a látható és infravörös hullámhosszokon, hogy kialakulásukat és fejlődésüket tanulmányozza. Ez az első olyan misszió, amely kimondottan az exobolygók légkörének kémiai összetételét és hőmérsékletét fogja mérni, lehetővé téve a bolygókutatást messze a Naprendszer határain túl. (MTI, kép: Airbus)
