Korszerű rendszerben készülnek és a korábbiaknál részletesebb felújítási javaslatokat tartalmaznak a jövőben az épületek energetikai tanúsítványai. A novembertől élesedő szabályozás enyhíti az építkezőkkel szemben támasztott és a jelentős felújításokra vonatkozó, bonyolult és elavult követelményeket – közölte az Energiaügyi Minisztérium.
A közlemény szerint az egyszerűbb, rugalmasabb feltételek akár olcsóbbá is tehetik az energiafogyasztás csökkentését eredményező fejlesztéseket. A világosabb követelményekkel ösztönzött beruházások tartósan mérséklik a háztartások rezsikiadásait, miközben előmozdítják az energiafüggetlenségi célok elérését is. Hangsúlyozták, a 2009-ben bevezetett energetikai tanúsítvány az épület energetikai jellemzőiről tájékoztat, javaslatot tesz az energiahatékonyságot növelő felújításokra. Újonnan épülő vagy értékesítésre, tartós bérbeadásra szánt épületekre kell elkészíttetni. E kötelezettség a többi között az 50 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű ingatlanokra, vagy bizonyos feltételek fennállása esetén például nyaralókra, műhelyekre nem vonatkozik. A tanúsítvány energetikai minőségük szerint sorolja be az épületeket a háztartási nagygépekéhez hasonló, tizenkét fokozatú skálán.
A másfél évtizede megalkotott módszertan nem vehette figyelembe az időközben elterjedt, korszerű épülettechnikai rendszereket, alternatív megoldásokat (például napelemek, LED-fényforrások). Az év végén hatályba lépő módosítás a szabályozás elavult vagy túl bonyolult részeit naprakész, felhasználóbarát újdonságokkal váltja fel. Az átlátható tanúsítvány-minta besorolásokkal, grafikusan mutatja meg a teljes épület (vagy önálló épületrész), és az egyes gépészeti rendszerek energiafelhasználását. Részletes felújítási és korszerűsítési javaslatokat rögzít szakaszolva, ütemezéssel, költségtervvel – írták. Az ajánlások megtérülő módon segíthetik kedvezőbb energiafelhasználáshoz a családokat – tették hozzá.
Kibővülnek az új épületekkel szemben elvárt közel nulla energiaszintnek való technológiai megfelelés lehetőségei. Megszűnik a kötelező megújuló részarány előírása, az összesített energetikai jellemző megtartása mellett a rendelkezések a teljes életcikluson alapuló fajlagos szén-dioxid-kibocsátás felső határát állapítják meg. Nagyobb mozgásteret teremt az építkezők számára, hogy így például a hulladékhőből vagy kapcsolt energiából származó távhő és távhűtés is egyenértékűvé válik a megújuló energiával – részletezték a közleményben.
A minisztérium szerint ösztönző hatása lehet a jelentős felújításokra vonatkozó követelmények enyhítésének. A lakóépületek bővítése esetén rugalmasabb szabályok csinálhatnak kedvet az épületgépészeti rendszerek korszerűsítéséhez. Az új szabályokat az eddigiektől eltérően majd nemcsak a használatba vétel idején, hanem az építési engedélyezési vagy egyszerű bejelentési eljárásban is figyelembe kell venni. A számításokat is tartalmazó műszaki leírást vagy építészeti-műszaki dokumentációt a kivitelezés előtt, a tervezési időszakban kell elkészíteni, ami jelentősen megkönnyíti az építkezők helyzetét. Az új számítási módszer lehetővé teszi új technológiai rendszerek alkalmazását az épülő vagy felújítandó házak, lakások épülettechnikai rendszereinek megtervezésénél. Az energetikai tanúsítványt az eladónak vagy a bérbeadónak a továbbiakban az adás-vételi vagy bérleti szerződés megkötésének napjáig be kell mutatnia, és legkésőbb a birtokbaadás napjáig át kell adnia a vevőnek vagy bérlőnek. Rámutattak: a rugalmasabb felújítási és építési követelmények ösztönzik a magyar háztartások hatékonyabb energiafelhasználását, a mérséklődő fogyasztás erősítheti Magyarország energiafüggetlenségét. (MTI)
