A vizet az ára jelenleg még nem, de szerepe és jelentősége a kivételes értékek közé kell, hogy emelje, nemcsak a természeti környezetben, hanem a városi fejlesztések során is.
Mit ér a víz, ha az égből hullik ránk? Jelenleg úgy tűnik, szinte semmit – mondja Román Péter, a Realiscon vízgazdálkodási szakmérnöke.
A jelenlegi csapadékvíz-kezelési és -el-vezetési megoldások igen nagyvonalú szemléletűek, mind a városi vízgazdálkodásban, mind az ingatlanfejlesztések során.
Akárcsak a folyószabályozás esetében, a fennálló megközelítés arra fókuszál, hogy a lehető leggyorsabban, a lehető legegyszerűbb módon megszabaduljunk a csapadékvíztől. Mindez a modern városi létformát szolgálja ki, ami nem engedheti meg magának, hogy a csapadék bármilyen módon nehézséget, vagy akár csak kellemetlenséget okozzon.
A közterületi vízelvezető rendszer nem minden esetben képes a nagy intenzitású csapadék problémamentes elvezetésére, éppen ezért sok új beépítés vagy átépítés kapcsán már megkövetelt elem a csapadékvizek tározása és késleltetett módon történő bevezetése a közcsatorna-hálózatba.
Ezzel magvalósul egyfajta tározás, de az összegyűjtött csapadékvizeknek azon kívül, hogy időben eltoltan kerülnek a hálózatba, nincs érdemi hasznosításuk.
A hálózati kapacitás leterheltségének növekedése mellett a környezeti tényezők változása is szükségessé teszi a vízgazdálkodási és tervezési szokásaink újragondolását. Az egyes klímamodellek szcenáriói már rövid távon is szárazabb nyarakkal és éves szinten kevesebb, de időszakosan intenzívebb csapadékkal, valamint az átlaghőmérséklet emelkedésével számolnak.
Ezen tendenciákra adható ingatlanfejlesztői, fenntartói, várostervezői reakció lehet konzervatív vagy progresszív a vízgazdálkodási rendszer tervezése szempontjából, de az biztos, hogy reflektálni kell.
A bevett gyakorlat folytatása is – ami többnyire pusztán az aktuális jogszabályi környezet és pillanatnyi fizikai kihívások lereagálását jelenti – némi befektetést igényel, a meglévő rendszerek kapacitásának növelése és felújítása miatt. Az aktuális vízárak mellett egyelőre ez tűnik a gazdaságosabb választásnak.
Kérdés, hogy mikortól érdemes fenntarthatóbb megoldásokban gondolkodni?
Ha figyelembe vesszük, hogy a hagyományos csapadékvíz-elvezető rendszer hány számos eleme épül ki egy-egy ingatlan esetében (ereszcsatorna, lombkosár, ejtővezeték, akna stb.), akkor már csak egy további lépés, hogy ingatlanfejlesztőként a csapadékvizek hasznosításáról a fenntarthatóság szellemében is elgondolkodjunk.
Ezek mellett természetesen a hosszú távú gazdaságossági szempontok sem elhanyagolhatók. A talaj vízhiánya, az aszályok, a vízellátó rendszerekben bekövetkező változások együttesen mind a víz értékének és ezáltal árának növekedését eredményezi majd.
Az alacsony vízdíjak most még nem kényszerítik ki a csapadékvizek tudatos kezelését és hasznosítását, de a tendenciákat látva már most érdemes az újonnan induló ingatlanberuházásoknál a vízelvezető rendszerek tervezésével körültekintőbben foglalkozni.
A csapadékvízrendszerek korszerűsítése mindenképp szükséges, kérdés csak az, hogy a meglévők életciklusának meghosszabbításába, vagy teljesen új, innovatív megoldásokba fektetünk, melynek során az ingyen szerzett vízzel, annak kezelését követően az épületeket övező zöld területek öntözése vagy a vécé öblítése is megoldható.
Felelős szakemberként nekünk már az esővíz megtartásán kell gondolkodnunk, s egyre korszerűbb és költséghatékonyabb megoldásokat kidolgozni annak épületen belüli és körüli hasznosítására. A környezettudatos vízgazdálkodás nem luxus, hanem észszerűség.
