A hidak nincsenek bekötve a hazai úthálózatba, lebegnek a légüres térben. Csak mintha odabiggyesztették volna.
Egy nagyon magas labda a mérnököknek
Orbán Viktor miniszterelnök úr évértékelő beszédet mondott 2023. II. 18-án. Többek között kimondta:
„marad a keleti országrész felzárkóztatásának terve is. Ideje, hogy végre gazdaságilag és az életszínvonal tekintetében is egyesítsük Hunniát és Pannóniát. Ezért hidakat építünk a Dunán, a paksit mindjárt befejezzük, a mohácsit hamarosan megkezdjük. A Győr–Szombathely–Veszprém ipari övezet mellé beemeljük a Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc háromszöget.”
https://kormany.hu/beszedek-interjuk/miniszterelnok/orban-viktor-evertekelo-beszede-2023-02-18
Ismerős ez a gondolat a mérnökök között? Igen, hiszen a mérnökök egy csoportja már évtizedek óta ezt ajánlja, de a miniszteriális hatalmasságok a többször elhangzott mérnöki érveket figyelemre sem méltatták. Kíváncsi vagyok, hogy megtehetik-e majd ezek után – tekintettel a magas rangú mentorra – ugyanezt ugyanígy.
Hol van, volt Pannónia és hol Hunnia?
https://ng.24.hu/kultura/2017/10/17/rejtelyes-hun-orokseg/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pannonia_%28provincia%29#/media/F%C3%A1jl:Pannonia01_hu.svg
Elég a Duna vonalát megkeresni! Látható: Pannónia a Dunántúl, Hunnia pedig a magyar Alföld, hazánk két fele. E két nagy tájunk egymás mellett fekszik, tehát nagyon fontos a nyugat-kelet irány kiemelése. A kettőt a Duna választja el, tehát az összekötésükhöz először is hidak kellenek a Dunán.
https://altalanossuli.hu/magyarorszagi-duna-hidak/ …………https://tervlap.hu/cikk-nezet/uj-dunahidak-sora-jon-hamarosan
A Duna-hidak távolsága egymástól:
https://www.pannonris.hu/viziut/hidak/a-duna-hidjai-szamokban
https://www.danubeportal.com/application/cache/uploads/charts/paper/HU/129/1572426819.pdf
Látható: a sűrűségük megfelelő, további építkezés nem szükséges. Ebben jók lennénk.
Akkor mi a baj?
Úgy mondanám, hogy ezek a hidak nincsenek bekötve a hazai úthálózatba, lebegnek a légüres térben. Csak mintha odabiggyesztették volna. Forgalmuk is kicsi, mivel a forgalom nem találhat rájuk. Nézzük:
A rajz mutatja a Nagykanizsától Szegedig elképzelt (tehát Ausztriától Romániáig) autópálya eddig elkészült óriásinak nem nevezhető szakaszát. A megépült szakasz a rajzon alig látható, Szekszárd mellett van, és a színe kék. Ugyanilyen siralmas az M8 megépült szakasza a dunaújvárosi híddal:
https://hu.wikipedia.org/wiki/M9-es_aut%C3%B3%C3%BAt_%28Magyarorsz%C3%A1g%29
Itt a sárga vonal segít a nyomort felfogni. A sárga az elképzelt vonal, míg a pár mm-es piros, az, ami ebből megvalósult. Bár a Dunántúlon jobb a helyzet, de az Alföldön semmi sincs.
Látható: a hiányok hatalmasak. Lenne hol építkezni, ha ezek helyett nem épülnének majdnem értelmetlen szakaszok, rendkívül alacsony kapacitáskahasználtsággal, inkább nagyon nagy kapacitás kihasználatlansággal.
Látható: Pannónia és Hunnia valóban nincs összekötve!
Mi a mérnökök szakmai javaslata?
http://m9autopalya.hu/oldal/Terkepek
A fentebbi rajz Magyarország területére olyan gyorsforgalmi úti hálózatot képzel el, amely hálózatos, azaz raszteres rendszerű. A piros vonalak mutatják az észak-déli irányúakat. Ezzel külön dolgozat foglalkozik., mely megtalálható a https://civilcafe.hu/RM.html
linkre kattintva. Mely után egy lista jelenik meg, melyből kiválasztandó a V4-ek autópályái című dolgozatom. A miniszterelnök úrnak a kék színű vonalak felelnének meg, melyek hazánkon át összekötik az osztrák és a román autópályákat. Ehhez azonban be kellene következni a hálózatfejlesztési rendszerváltozásnak, amely évtizedek óta késik.
A kék vonalak rendre:
- az M1-M3 egyesített vonala I-gyel jelölve,
- az M8-M4 együttese III-mal jelölve,
- az M9 déli, harántoló szakasza az M43-mal együtt, IV-gyel ellátva.
Itt kell leírni, hogy ebben több évtizedes a szakmai egyetértés! Ugyanez, de kissé általam javítva, finomítva:
Az előbbi térképen nagy a különbség a Dunántúl és az Alföld autópálya hálózata között.
Én javaslom megépíteni a rajzon zölddel jelölt autóutat, amely jól illeszkedik az M5 és a román-magyar határ mellett épülő Via Kárpátia nevű nemzetközi autópálya (Nagyvárad-Arad-Temesvár) kékkel jelölt vonalához. Ez olcsóbb lenne, mint az utóbb elképzelt Szeged-Békéscsaba-Debrecen gyorsforgalmi út kiépítésénél. A zöld vonal kapcsolatot teremtene Szlovákia második legnagyobb városa Kassa és Románia második legnagyobb városa, Temesvár között, közben feltárná a magyar Alföld most nagyon elhanyagolt közepét.
Ez hálózat lényegében azonos lenne a hazai minimális méretű raszteres hálózatával, mely később párhuzamos vonalakkal bármikor bővíthető lenne.
A zöld nyomvonal tele van Natura 2000 területtel. Az éghajlatváltozás miatt, ha ezt tényként ismételgetjük, a vizes élőhelyek az egyre nagyobb szárazság miatt– benne, a halak, békák, vízimadarak – mind eltűntek. A nagyon szigorú védettség tehát okafogyottá vált. Be kellene jelenteni, hogy a védettségeket leveszik a földhivatalokban a telkekről, ami nagyban megkönnyítené a zöld nyomvonal kijelölését, ha mindehhez lenne mersze a hatalmasságnak.
Mi akadályozza ezt, mi miatt nem tud megvalósulni?
Az erős koncentráció miatt minden döntést a fővárosiak hoznak meg, elsősorban a fővárosi érdekből. Ott pedig még mindig Bécs utolérése a fő cél, amely 150 éve nem akar sikerülni. Emiatt tették eleink minden főút és minden vasút vonal egyetlen közepébe Budapestet. Így alakult ki a sugaras rendszer, melynek gyorsan kiderült hibáit gyűrűs elemekkel vélnek megoldhatónak. Az ő fejükben minta, követendő modell a főváros belső úthálózata:
https://444.hu/2021/02/18/galvani-vita-amire-egy-uj-duna-hid-valo-abban-az-albertfalvai-a-jobb
Láthatók a sugár irányú utak, melyeket ma is több gyűrű irányú elem köt össze, de ez mind nem elég, mivel újabbakat (a piros színűeket) is terveznek.
Ezek után nekik természetes a haza sugaras úthálózat, előbb a főutak, utóbb pedig sajnos az ezekkel együtt futó gyorsforgalmi utak is, mely majdnem ugyanolyan, mint a magyar vasúthálózat. Így nem csoda, hogy minden vállalkozás a fővárosban akar letelepülni, így lett vízfejé a város. Ez egy veszélyes öngerjesztő folyamattá lett. Ma már a növekedés elérte a metropolisz méretet.
Mivel ez Budapest érdekű, nyilván ez épült ki elsőként az ország pénzén.
Mivel gyorsan nyilvánvalóvá váltak a sugaras világ hátrányai, rövidesen ki kellett találni, a még csak részben elkészült gyűrűs elemeket:
Ez a minisztérium 2022-es „műalkotása”, melyet Székesfehérváron mutattak be. Láthatóan 4 kölönbözú sugarú gyűrűt tartalmaz. Mindre jellemző, hogy követik a déli határvonalak irányát, amire semmi magyarázat sincs. A hátárok szerepe ma már más, mint az előző rendszerben volt. Ma már nincs az ország a környezetétől nagyon elválasztva.
Mi szól a sugaras-gyűrűs hálózat ellen, és mi a négyzethálós, a raszteres mellett?
Egyszer már megjártuk!
http://www.magtudin.org/Dontes%20Eredmenye.htm
Trianon idejében már kiépült a vasúti gyűrű is a kor nagy városait összekötve, az előbbi ábra szerint. Ez jó ürügyült szolgált a területrabló szomszédainknak Magyarország új határainak meghatározásához! Óriási lett a veszteségünk.
Új világ lett
A rendszerváltás a fejére állította régi világot. Megváltozott a szövetségi rendszerünk, a gazdaságfilozófiánk, gazdaságpolitikánk, iparpolitikánk. Már nem a nehézipar van mindennek a közepén. Mások és más helyen vannak az ipari gócpontok. Az infrastruktúra mindig igazodik a gazdaságpolitikához, a gazdaságfilozófiához. Azért írom, hogy a hálózatfejlesztés óriási lemaradásban van, mivel itt még a rendszerváltás előtt vagyunk. Még nem álltunk át.
Élt itt egy öreg ember, aki meghalt, kinek volt egy kopott ruhája. Majd jött egy fiatal ember, aki megkapta az ócska göncöt. A mai „hálózatfejlesztő «tudósok» nagy hatalommal” azt állítják, hogy az új emberre is jó a régi hacuka! Tévedés, melyet már régen el kellett volna felejteni.
Igazodni kellene a mi hálózatunknak a környezetéhez!
http://m9autopalya.hu/oldal/Terkepek
A térkép Lengyelországtól Magyarországig mutatja a gyorsforgalmi utak hálózatát. Látható a tőlünk északra lévő országok hálózata szerves, míg a magyar a senkihez sem illő sugaras! Ha a térkép mutatná a volt Jugoszlávia térképét is, majdnem ugyanazt látnánk délen, mint északon. Ehhez nagyon kellenének az észak-déli irányú autópályák, melyet a V4-ek autópálya hálózatánál tárgyalok! A mai avítt hálózattal ez egyre nehezebb lesz.
Értelmetlen
Ha a 4 gyűrűs térképre néz az ember, rájön, hogy ugyan ki utazna mondjuk Kőszegtől, Szombathelytől Nyíregyházára vagy Debrecenbe a legszélső gyűrűn. Ugyan miért kényszerítenénk felesleges utakra a járműveket?
A nagyobb hibák, melyeket a közelmúlt hálózat építők követtek el
Az M0 autóút, a Budapest körüli majdnem gyűrű berakása a hazai országos gyorsforgalmi hálózatba
Az M0 terhelését az elődök rosszul becsülték meg. Ennek az útnak túl sok feladatot, funkciót szántak, melyekkel ma már képtelen megbirkózni. Az útjavítások, a balesetek miatt egyre több és egyre hosszabb a dugó, amelyek közlekedésre egyre alkalmatlanabbá teszik. Az állandó sávszám növelés egyértelmű zsákutca!
Képtelenség az is, hogy az M0-nk kellene tudni befogadni az összes többi gyorsforgalmi út forgalmát, amely matematikailag is képtelenség.
Az M0 mellé települt logisztikai központok tömeg szinte megakadályozzák az országos jellegű tranzitforgalmat.
Fokozatosan vissza kellene ebből a sok funkcióból venni. A legfontosabb az lenne, ha kivennék az országos gyorsforgalmi hálózatból és át kellene engedni csupán a fővárosi funkcióknak, mert még az is túl sok lenne számára, tehát a forgalomszétosztó gyűrűnek. Kaphatnának még egy gyűrűt a fővárosiak, úgyis ezt szeretik.
Ehhez az kellene, hogy az országos hálózatú gyorsforgalmú utak lehetőleg ne menjenek bele az M0-ba, vagy azt csak a lehető legrövidebb szakaszon tegyék. Így pl. az M1-nek és az M3-nak lehetőleg az M0-on kívüli kapcsolatát kellene megtervezni.
Az M9 nyomvonalának módosítgatásai
https://nepszava.hu/3107078_esely-helyett-ujabb-pofon-az-m9-es-autopalya-a-leszakadt-telepuleseknek
Az M9 eredeti nyomvonal a világos kék színű volt azzal a különbséggel, hogy a vége nem Röszkén volt, hanem Szegeden az M5-M43 csomópontban. Ennek a nyomvonalnak általános volt az elfogadottsága, sokáig nyugalomban is volt. Sőt elsőkét építették meg a szekszárdi Szent László hidat, mint a nyomvonal fix pontját, autópálya paraméterekkel.
Aztán egyszer csak felrúgtak mindent. Megjelent a lila vonal, mely értelmetlenné tette a szekszárdi hidat, a nyomvonalat a mohácsi hídra rakva.
Dr. Fleischer Tamás mérnök úr többször felhívta a szakközönség figyelmét arra, hogy az úthierarchia elemei közül csak a mellékutak mehetnek be a településekre. A főutak zömét is így tervezték, de manapság egyre több helyen megépítik ezek településeket ELKERÜLŐ szakaszait. A legmagasabb szinten, az autópályáknál, már eleve szóba sem jöhet a települések felfűzése! Ez történik sajnos a lila nyomvonalnál. A súlyos szakmai tévedés egyáltalán nem zavarja a két kézzel vonalakat húzogató laikusokat. Ez a tudatlanságuk miatt még érthető is, de egy minisztérium miért, hogyan fogadja el?
A helyismerettel rendelkezők szerint az ötletelők vélhetően a pécsi és a mohácsi polgármester környezetéből jöttek.
Az tény, hogy semmiféle tanulmány nem készült, amely igazolta volna a változtatás értelmét. Nagyon furcsa módon a mindenféle módosítást máskor ellenző minisztérium ezt mégis azonnal elfogadta, és mint saját véleményt mesélte az országos bemutatókon. Bizonyára nagy erők lehettek mögötte.
Pécs bekötése az M9-be, de miért?
„Az M9-es autópálya a Szekszárdot érintő nyomvonalon épül meg‼️ Minden ezzel ellentétes híresztelés valótlanság, politikai zavarkeltés a baloldali politikusok részéről Az M9-es autópálya a Szekszárdot érintő nyomvonalon épül meg‼️ Minden ezzel ellentétes híresztelés valótlanság, politikai zavarkeltés a baloldali politikusok részéről‼️” Horváth István 2022. III. 27.
https://www.facebook.com/horvathistvan.szekszard/posts/388193893124673/
Azt hiszem, hogy Horváth úr nagyon pontosan leírta az eseményeket! Ebben a változatban még megtartották volna szekszárdi hídon átmenő vonalat, de Kaposvárról kiágaztattak volna egy gyorsforgalmi utat az M60-ra. Pécs így egy autópályás négyszögbe került volna, hiszen 3 oldalról már eddig is autópályák veszik körül:
https://www.kapost.hu/tetszhalott-m9-es-gyorsforgalmi/
Ha Pécs ennyi autópályával sem boldogul, fejlődik, akkor miért lenne hihető, hogy ehhez még egy negyedik is kell?
Mohács bekötése
Itt valószínűen a hatalmas mohácsi vágóhídnak lehetett szerepe, melyből a friss húst Szegedre kellene szállítani a szalámigyárba. Ugyanis ezek mind ugyanahhoz a nagy céghez tartoznak.
A mohácsi híd
Több évtizedes álma a városnak ez a híd, a városrészeket összekötő komp helyett. Meg kell építeni minél előbb, de nem a gyorsforgalmi hálózat részeként! Így elég lenne csupán kétsávost építeni a 2 x 2 sávos helyett. Regionális szerepkörrel, az M6 és az 51 sz. főút között, kerékpársávval és járdával. A célhoz elég lenne, és jóval olcsóbb lenne.
M9, de Kaposvár és Szekszárd között szakadással, egy trapéz alakzattal bekerítve Pécset
Látható, hogy ebben a változatban egyéb szakaszokon meghagyták sz eredeti nyomvonalat, a világos kéket. Mivel az M9 alapvetően egy nyugat-kelet irányú út ezzel a trapézzal a járművek zömét egy teljesen felesleges kerülőútra terelnék, a Pécsre menő kisebbség érdekében.
https://halasmedia.hu/rovatok/kozelet/fontos-egyeztetes-az-m9-es-gyorsforgalmi-utrol
M9, de Mohács és Szeged között a szerb-magyar határ mellett vezetve
- február 2-a minisztériumi államtitkár úr további ötleteket adott elő:
De még ezzel sem ért véget az ötletparádé!
Ugyanekkor az államtitkár úr (dr. Mosóczi László) bemutatott még egy változatot, mintha az is minisztériumi lenne!
„Bányai Gábor azt nyilatkozta, hogy az M9-es nyomvonala már a 2000-es évek elején ki lett jelölve a Szekszárdi úttól, egészen Kisszállásig.”
https://halasmedia.hu/rovatok/kozelet/fontos-egyeztetes-az-m9-es-gyorsforgalmi-utrol
A határ mellettiség gondja
A határvonal melletti útvezetés a funkció szempontjából olyan, mint a határkerítés melletti útvezetés.
https://ripost.hu/kulfold/2021/04/hatar-migracio-kamera-embercsempesz
https://www.sonline.hu/orszag-vilag/2022/08/migransok-tamadtak-meg-a-hatarkerites-epitoit
Ha egy kerít halad egy út mellett, akkor az útra feljutni csak egyetlen oldalról lehet! Azaz az út csak egy fél területet szolgál ki, miközben ugyanannyiba került, mint a mindkét útoldalt kiszolgáló, ellátó út. Ez is kidobott pénz! Ilyen lenne a szerb-magyar határvonal mellé tervezett M9 is. De ugyan miért csinálnánk ilyent, amikor már ezt hibát több helyen is elkövették! Az M6 keleti oldalán a Duna, az M43 déli oldalán a Maros folyó halad. Miközben az autópályát arra kényszerítik, hogy a tudásának csak a felét adja elő.
A térképen a fekete vonal a szerb-magyar határ. Mohács a bal alsó sarokban van, Szeged pedig jobb felsőben. Szeged nem csak keletre fekszik Mohácstól, hanem északabbra is legalább 20 km-rel. A húsos teherautók két megoldás közül választhatnak:
- Mohács-Nagybaracska-Baja-Szeged,
- Mohács-Nagybaracska-Gara-Bácsbokod-Tataháza-Szeged.
Mindkettő irányban van, ezért kér lenne a Szekszárdon átmenő M9 és a meglévő Baja-Szeged (55 sz. főút) mellé megépíteni egy alternatív M9-et a határral párhuzamosan-
A pillanatnyi állapot
„Bányai Gábor országgyűlési képviselő úr rövid tájékoztatója”
„A találkozón dr. Mosóczi László az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkárával egyeztetve egy közös álláspontot és akaratot kialakítva jelöltük ki az M9-es nyomvonalát. Az M9 gyorsforgalmi út 51. és 53. számú főút közti szakaszok ütemezése az idei évben elindul, mely Halastól dél-nyugatra, Kisszállás irányából Jánoshalma és Kunfehértó között Nemesnádudvar irányába a már meglévő M9-es szakaszba csatlakozik be.
Ezen túl szeretnénk elérni, hogy nyugati irányba Szekszárd – Dombóvár – Kaposvár vonalon, dél-keleti irányba Szeged – Röszke vonalon bővüljön tovább a nyomvonal, így hosszú távon teret adva egy dél-kelet – nyugati összekötő gyorsforgalmi út megvalósításának.
Megállapodtunk abban is, hogy az épülő Mohács hídhoz csatlakozva a Csátaljai bekötési ponttól a meglévő négyszámjegyű mellékutak továbbfejlesztésével Csátalja – Gara – Bácsborsód – Bácsbokod – Tataháza vonalon összeköt bennünket, Bácsalmás térségét, Dél Bács-Kiskun térségét a Mohácsi híddal.”
https://www.janoshalma.hu/index.php/hu/hirek/kozerdeku/megallapodtunk-az-m9-es-nyomvonalaban
Mintha a sok hű-hó, zavarkeltés, bajkeverés után visszaállt volna a korábbi állapot, de egy hasonló helyzet bármikor előállhat, mivel a rendkívül hatékony laikusokat nem zavarja semmiféle mérnöki logika.
Óriás szállítási kapacitás kiépítés értelmetlenül a román-magyar határszakaszszal párhuzamosan
A mai helyzet:
https://www.kti.hu/trendek-archivum/infrastruktura/
https://www.kti.hu/trendek-archivum/aruszallitas-logisztika/
Látható, hogy a forgalom iránya MERŐLEGES a román-magyar határszakaszra! Ezért nem érthetők az erre éppen merőleges irányú, majdnem nulla forgalmú irány fejlesztései elképzelései, melyet alább mutatok be:
Mi minden van ugyanis ide tervezve?
Egy nemzetközi autópálya Romániában, Via Kárpátia néven, a Nagyvárad-Arad-Temesvár vonalon. Sötétzöld színű.
Egy egykori vasútvonal újjáépítése a Debrecen-Nagyvárad-Békéscsaba-Hódmezővásárhely (tram-trainos)-Szeged-Szabadka-Baja-esetleg Dombóvár vonalon. Világos zöld színnel.
Az M9-nek nevezett M47 piros színnel, a Szeged-Hódmezővásárhely-Békéscsaba-Debrecen-Nyíregyháza vonalon.
Az M47-tel párhuzamos 47 sz. másodrendű főút helyi, a nagyvárosok előtti és utáni négysávosításokkal. Nem jelöltem, mert az M47 lefedi.
Ma csak a 4. van meg!
Ugyan minek ide ez az iszonyatos szállítási kapacités az előbb látott majdnem nulla forgalomra. Sem elviendő áru, sem személy!
Mintha nem azonos minisztériumhoz tartozna a vasút és az út! Ekkora pazarlás ebben az országban még sohasem történt! Nincs, aki ellenőrizné és leállítaná ezt a felelőtlen költekezést? Az ide értelmetlenül lekötni tervezett tőkéből jórész megépíthetők lennének a Pannónia és Hunnia kapcsolatát biztosító utak, csak a pénzt jó helyre kellene rakni!
Egy autópályákon kívüli hálózatfejlesztési példa
Ha megépül a Paks és Kalocsa közti Duna-híd, akkor erre rá lehetne fűzni egy meglévő mellékutakból főutakká emelt, továbbá települési elkerülő utakból álló láncolatot. Van Mindszentnél egy komp, amelyet a krónikák tiszai átkelőhelyként 1515 óta említenek. Ide jó lenne egy tiszai híd. Pirossal jelöltem, ami most épül, és feketével, amiivé válhatna az előbb leírt módon, fokozatosan, a felújítási pénzeket erre a nyomvonalra csoportosítva minden megyében. Elképzelhetőnek tartom, hogy ezt a nyomvonalat a Dunántúlon is lehetne hasonlóan folytatni. Idővel létrejöhetne egy a Dunaföldvár-kecskemétihez (52 sz. főút) hasonló út, mely jól szolgálná Hunnia és Pannónia kapcsolatát.
Dr. Rigó Mihály aranydiplomás erdőmérnök és okl. építőmérnök, a BME műszaki doktora
#/media/F%C3%A1jl:M9_Aut%C3%B3%C3%BAt_Hungary.png){kind=link}