Magyarországon még mindig próbatétel elé állítja az ipari vállalatokat a mérnök pozícióik feltöltése. Minél magasabb szintű, specializált tudásra lenne szükségük, annál tovább tart számukra a megfelelő személy megtalálása.
Az egyetemek nem ontják magukból a frissen végzett, tehetséges fiatalokat, és nincs túlkínálat a szabadon alkalmazható, gyakorlott szakemberekből sem. Utóbbiak keresettségét szembeötlő módon alátámasztja a fizetési igényeik ugrásszerű emelkedése. Esetükben egyáltalán nem ritka az akár 1,2 millió forintot elérő havi bér sem – áll az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) legfrissebb, a hazai mérnökszakmát vizsgáló jelentésében, ami kitér arra is, hogy a vállalatok különböző elvárások mentén keresik a gyakorlattal rendelkező és a pályakezdő kollégáikat.
Amíg a senior mérnököknél annak a sokrétű tudásnak a készségszintű alkalmazására számítanak, amit ezek a szakemberek az addigi pályafutásuk során felhalmoztak, addig a munkába frissen belépő junioroknál a nyitottság, a kritikus gondolkodás, a megfelelő alapismeretek megléte és a motiváltság a lefőbb szempont az alkalmazásukhoz.
Az régóta közkeletű tény, hogy a több éve a szakmájukban dolgozó mérnökökért kapkodnak a vállalatok. Az értük folyó versenyt csak fokozza, hogy folyamatosan bővülnek a szakértelmüket igénylő beruházások – köszönhetően többek között az olyan gyárépítéseknek, mint Debrecenben a BMW-é.
Az EJMSZ jelentése kitér arra, hogy az semmiképpen nem cél, hogy a vállalatok egymásra licitálva próbálják elcsábítani magukhoz a mérnököket. A szektor arra próbál törekedni – ha ez ma még vágyálom is –, hogy senki se küzdjön szakemberhiánnyal. Az ehhez vezető úton az egyik legfontosabb feladat az egyetemi mérnökképzések céges támogatása minden régióban. Ha a duális képzés nem hozza a várt eredményeket, akkor más, direkt segítséget nyújtó megoldást kell keresni a következő generáció betanításához. A Szövetség ezek között említi a mérnök szakok végzősei számára indított személyes mentor – és gyakornoki programokat. Viszont nem elég csak erre a korosztályra koncentrálni. Az EJMSZ pont ezért tavaly elindította a saját Mérnöki Pályaorientációs Mentorprogramját, amelynek célja, hogy elősegítse a középiskolás gyerekek műszaki pályaorientációját. Az eddigi tapasztalatok nagyon ígéretesek. 12 tagvállalat kapcsolódott be a kezdeményezésbe. Az általuk delegált 15 mentor bő félév alatt 18 mentorálttal foglalkozik. Mindezeken túl a mérnökképzések piaci elvárásokhoz való igazítását az egyetemi eszközfejlesztések is előre lendíthetik, amiknek köszönhetően a hallgatók már az iskolapadban a legmodernebb technológiákkal ismerkedhetnek meg.
Az EJMSZ felmérése arra az érdekes jelenségre is felhívja a figyelmet, hogy egyre több, Magyarországon tanuló külföldi mérnök hallgató jelentkezik itteni állásokra. Viszont az alkalmazásuknak a legfőbb gátja az – főleg a gyártó vállalatoknál –, hogy magyar nyelvtudás nélkül nehezen, vagy egyáltalán nem illeszthetőek be a termelési folyamatokba. Ezeknek a szakembereknek egyelőre még a kutatás és fejlesztés területén érthetőek el inkább pozíciók. Hasonlóképp akadnak kihívások a külföldről hazatérni szándékozó, magasan kvalifikált mérnököknél is. Bár náluk nyelvi akadályok természetesen nincsenek, de a bérek, illetve egyéb juttatások terén sokszor elég távol esnek egymástól a munkaadók lehetőségei és a munkavállalók elképzelései – derül ki a szövetség elemzéséből.
