A lakosság esetében az átlagfogyasztásig egész évben nem emelkedik a gáz, az áram és a távhő rezsicsökkentett ára, miután a kormány megtette a szükséges lépéseket a hazai fogyasztók energiaellátásának biztonságáért, és azért, hogy az árak megfizethetőek, kigazdálkodhatóak legyenek – mondta az energiaügyi miniszter az MVM-csoport energetikai konferenciáján február 16-án Budapesten.
Lantos Csaba a magyar energiapolitika egyik legfontosabb céljának az ország energiaszuverenitásának megteremtését nevezte. Az ellátás biztonságának, megfizethetőségének és fenntarthatóságának biztosítása mellett a negyedik kihívás a növekvő energiaigény; Magyarország válasza a válságra a gazdasági növekedés, az iparosítás, ehhez viszont több energiára van szükség – fejtette ki. A tavaly kialakult „rezsivédett” sávhatár erre az évre is vonatkozik, jelezte az energiaügyi miniszter.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadásában hangsúlyozta: meg kell védeni a gazdaságot, hogy a fejlődési pálya töretlen legyen, ebben az egyik legfontosabb szerepe a beruházásoknak van, amelyek az idén elérhetik a 20 ezermilliárd forintot. (MTI)
Januárban is a magyar áram- és gáztarifák voltak a legalacsonyabbak az EU-ban
Bár januárban tovább csökkent a különbség a magyarországi és az európai lakossági áram- és gázárak között, az EU-n belül most is a magyar áram- és gáztarifák voltak a legalacsonyabbak – ismertette a Világgazdaság a finnországi VaasaETT adatai alapján. A különbség csökkenését az okozza, hogy miután a hazai tarifák fixek, a földrész más országaiban többé-kevésbé követik a piaci árakat, amelyek az elmúlt időszakban csökkentek. A VaasaETT a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint az Energie-Contor Austria megbízásából havonta készít felmérést a vizsgálatba bevont országok energiahatóságaitól és elosztótársaságaitól kapott adatok alapján Az egyes fővárosok tarifái között így is hatalmas a különbség: az uniós összehasonlításban a legkedvezőbb helyen álló Budapest 9 eurócentes áránál csak a nem uniós Kijevé volt alacsonyabb, 4 eurócent. Az uniós és az európai átlag a hazainak több mint a háromszorosa, de már az uniós lista negyedik legjobb helyén álló Zágrábban is a budapesti tarifa másfélszeresét számlázzák ki, a legdrágábban vásárló rómaiaknak pedig több mint a hétszeresét, kilowattóránként 63,73 eurócentet – ismertette a lap.
Budapest után Belgrádban, Podgoricában, Vallettában és Zágrábban a legalacsonyabb a vizsgált egységár, míg a rómaiak után a berlinieknek, a koppenhágaiaknak és a dubliniaknak kell a legjobban odafigyelniük arra, mennyi áramot használnak. A VaasaETT kilenc olyan fővárost sorol fel, amelyekben a bruttó lakossági ár csökkent, ebből hét városban az áram piaci árának esése miatt. Ugyanakkor tíz főváros háztartásai még mindig drágulással szembesültek, részben a helyi energiaár, részben az elosztási díj növekedése, egy helyen pedig az ideiglenes áfacsökkentés megszüntetése miatt.
Az átlagos tarifák harmadik hónapja tartó esése ellenére az idén januári lakossági villamosenergia-díjak továbbra is számottevően magasabbak, mint egy éve, sőt volt, ahol új csúcsra értek, mint Belgrádban, Bernben, Pozsonyban, Nicosiában, Vilniusban és Varsóban. (MTI)
