Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) január 26-i közleményében üdvözölte azt az előző nap hatályba lépett kormányrendeletet, amely felhatalmazást, hátteret, eljárási rendet ad az állami, közösségi megrendelőknek és az érintett vállalkozásoknak az árkockázat kezeléséhez az építési beruházásoknál.
Az ÉVOSZ másfél éve kongatta meg a vészharangot, hogy az építési termékeknél jelentkező igen magas árnövekedést az építési vállalkozók egyedül nem tudják viselni, az árkockázatot meg kell osztani a megrendelő és a vállalkozó között. Az orosz-ukrán háború következtében emelkedő árhullám miatt az építési ágazatban 2022-ben 26 százalékos előre nem látott inflációt kellett kezelni. Az ÉVOSZ számításai szerint 2022-2023-ban mintegy 800 milliárd forint nagyságrendű építési-beruházási költségnövekedés kezeléséhez ad hátteret a rendelet. A rendelettel kapcsolatban az ÉVOSZ felhívja a vállalkozások figyelmét arra, hogy mivel a vállalkozások a szerződések megkötésekor már eleve a rendes üzleti kockázatot – a korábbi évek 3-5 százalékos évenkénti áremelkedését – beépítették ajánlataikba, csak az ezen felüli költségnövekmény vehető figyelembe a szerződésmódosítás kezdeményezésénél.
A szerződésmódosításnak két kiindulópontja van. Egyrészt az áremelkedéssel érintett építőanyagok és építési termékek árváltozása, amelynek listáját az építésgazdaságért felelős miniszter rendeletben fogja közzétenni. A másik a rendes üzleti kockázat körébe tartozó költségnövekedés mértéke, amelyet a megkötött szerződés sajátosságait is figyelembe véve kérelemre a miniszter szakvélemény formájában ad ki.
A kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy nem indokolatlan az olyan mértékű kockázatátvállalás az ajánlatkérő részéről, amely szerint a rendes üzleti kockázatot meghaladó költségnövekedés maximum 50 százalékát átvállalja, azzal, hogy ez az eredeti szerződéses érték 15 százalékát nem haladhatja meg. A 2022. február 24. napjáig megkötött építési beruházási tárgyú szerződéseknél akkor lehet kezdeményezni a módosítást, ha a szerződés szerint az összes műszaki átadás-átvételi eljárás még nem zajlott le.
Koji László ÉVOSZ-elnök szerint a kormányrendeletben kijelölt dátum azért is fontos, mert ez az orosz-ukrán háború kitörésének időpontja, aminek az árakra gyakorolt hatását sem az ajánlatkérő, sem pedig a nyertes ajánlatadó nem láthatta előre. Ezért az ÉVOSZ felhívja a figyelmet a közbeszerzési törvénynek arra a pontjára, amely lehetőséget a szerződés módosítására is új közbeszerzési eljárás nélkül, ha a módosítást olyan körülmények teszik szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem látott előre, és a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Az ÉVOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy ebben az esetben az ellenérték növekedése nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50 százalékát, azaz a törvény jóval nagyobb mozgásteret ad az ajánlatkérőnek, mint amire a kormányrendelet jelenleg „a figyelmet összpontosítja”.
A szerződések módosítására a 2024. június 30. előtti teljesítési határidejű szerződések esetében egy alkalommal, csak a végszámla kiállításakor van lehetőség. A 2024. július 1. utáni határidejű szerződéseknél viszont már egy részszámlában és a végszámlában is érvényesíthető, azzal a feltétellel, hogy a kivitelezési munkák legalább 50 százalékos teljesítési készültségűek – ismertette az ÉVOSZ, hangsúlyozva, hogy a január 25-én hatályba lépett rendelet a korábban megkötött szerződésekre is alkalmazható. (MTI)
