Az elmúlt évszázadokban a folyamatosan változó építészeti, esztétikai, kényelmi, környezetvédelmi, energiahatékonysági szempontok mellett számos más tényező befolyásolta az irodákkal szemben támasztott elvárások alakulását. A koronavírus-járvány felgyorsította a fejlődést, a hibrid munkavégzés térhódításával, az egészséges munkakörnyezet felértékelődésével újra kell gondolni, hogy milyenek legyenek a jövő irodái. Az építőipari szoftverét Magyarországon is forgalmazó, bécsi székhelyű PlanRadar 12 országra kiterjedő kutatásában azt vizsgálta, hogy a világ különböző térségeiben dolgozó szakembereknek, döntéshozóknak milyen új elvárásoknak kell megfelelniük, milyen változásokra kell felkészülniük. Bár az eltérések jelentősek, egy dolog közös: az új korszak új eszközöket igényel, amelyek közül kiemelt szerepe lesz az építőipari folyamatok digitalizációjának.
Ami a méreteket illeti, szembetűnő, hogy az Egyesült Államokban átlagosan sokkal nagyobb iroda jut egy alkalmazottra, mint bárhol máshol a világon. A pandémia előtt jellemző 13,9 négyzetméteres terület ráadásul azóta növekedett, elérte a 18,2 négyzetmétert. A lista végén Olaszország és az Egyesült Arab Emírségek áll, ahol az előírt minimum 2, illetve 3 négyzetméter. A mérethatárra vonatkozó követelményektől függetlenül az Európai Unió tagországainak munkavállalóit védik a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló közös irányelvek.
A kutatás alapján még nehéz lenne egyértelműen megállapítani, hogy a méreteket tekintve merre halad az irodapiac. Az Egyesült Államokban mindenesetre az egy dolgozóra jutó terület növekedésével, a briteknél, a spanyoloknál és a szlovákoknál stagnálással, míg a franciáknál és a németeknél csökkenéssel számolnak a szakértők.
Bár minden vizsgált országból nem állnak rendelkezésre pontos adatok, a felmérés eredményéből jól látszik, hogy nagy a szórás a távmunka elterjedtségében. Az Egyesült Államokban például a munkavállalók 58 százaléka hetente legalább egy napot otthonról dolgozhat, Németországban, Franciaországban és Ausztriában a dolgozók több mint ötöde éle ezzel a lehetőséggel, a spanyoloknál és a briteknél ez az arány 13-14 százalék körüli. Közép- és Kelet-Európában más a helyzet, a magyarok 8,3 százaléka dolgozik teljes egészében vagy részben az otthonából, a lengyel adat ennél is alacsonyabb, 7 százalék.
„A munka világának folyamatosan gyorsuló, erőteljes átrendeződése komoly hatással lesz az építőiparra, az irodaépületek jövőjére. Azok a cégek lesznek a változások nyertesei, amelyek időben felismerik, hogy az új kihívásokra, elvárásokra új módon, új eszközök alkalmazásával kell reagálni. A digitalizáció az épületek teljes életciklusában hatékony támogatást biztosít a projektek minden szereplőjének abban, hogy terveiket, elképzeléseiket költséghatékonyan, időt és pénzt megtakarítva valósítsák meg” – mondja Simon Szilárd, a PlanRadar építőipari és épületfenntartási szoftvert forgalmazó bécsi cég magyarországi képviselője.
A kutatás eredménye arra is rámutatott, hogy a szakértők minden országban (Spanyolország kivételével) a rugalmasan kezelhető irodaterek növekedését jósolják. A rugalmasság ebben az esetben az jelenti, hogy a dolgozók a változó igényeknek megfelelően gyorsan átrendezhetik az asztalokat, a válaszfalakat, a berendezéseket és a bútorokat. Ez különösen fontos a pandémia utáni világban, amikor több ember többféle tevékenységet is végezhet egy időben egy térben. A vizsgált országok felében, köztük Magyarországon a fenntarthatóságot is a kiemelten fontos szempontok közé sorolják, a jövő irodáit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy azok a lehető legkevebb energia felhasználásával, környezetbarát módon működhessenek.
