Megkezdték a Paksi Atomerőmű meglévő blokkjai üzemidejének további meghosszabbításáról szóló határozati javaslat és az atomenergiáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitáját a képviselők az Országgyűlés november 10-i ülésén.
Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára expozéjában hangsúlyozta: Magyarország további fejlődésének fontos előfeltétele a kiszámítható, biztonságos és karbonmentes energiaellátás. Az ukrajnai háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika okozta drasztikus áremelkedés és az egész kontinenst sújtó energiahiány felértékelte az olyan erőműveknek a szerepét, mint a paksi. A Paksi Atomerőmű biztonságosan, megbízhatóan, évtizedek óta alaperőműként üzemel, belföldön, költséghatékonyan állít elő villamosenergiát – hangoztatta az államtitkár. Kijelentette, az erőmű szerepe a hazai energiatermelésben megkérdőjelezhetetlen, a hazai villamosenergia-termelés felét biztosítja. Ismertette: a Paksi Atomerőmű négy reaktora 1982 és 1987 között kezdte meg működését. Eredetileg az atomerőművet 30 éves üzemidőre tervezték, majd ezt 20 évvel meghosszabbították, így 2032 és 2037 között járnának le az engedélyei. Bár ezek az időpontok még nagyon messzinek tűnhetnek, hosszú távon kell tervezni és az ország villamosenergia-ellátásának biztonságát szavatolni – szögezte le. Kitért arra: a további üzemidő-hosszabbítási projekt megvalósítását gondos és sokéves felkészülési, tervezési és engedélyezési eljárás előzi meg, ennek a bonyolult folyamatnak a részeként a kormány egyeztet a szomszédos országok kormányzataival, nemzetközi tapasztalatokat szerez be, és tanulmányozza a fellelhető egyéb jó gyakorlatokat, illetve az eljárás végrehajtása során együttműködési megállapodást tervez kötni a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel.
A nukleáris biztonsági szempontokról szólva jelezte, a nukleáris engedélyezési eljárásokat az önálló szabályozó szervként működő Országos Atomenergia Hivatal fogja lefolytatni. A hivatal blokkonként fogja megvizsgálni a további üzemidő-hosszabbítás feltételeit, és ezen vizsgálat eredményei alapján fog dönteni a további üzemeltetés időbeli hatályáról. Az államtitkár megjegyezte, Magyarország 2050-re vállalt karbonsemlegességének is előfeltétele, hogy minél nagyobb arányban támaszkodhasson az elektromos energiára. Steiner Attila felhívta a képviselők figyelmét arra is, hogy a törvényi szabályozás alapján egy üzemelő atomerőmű további üzemidő-hosszabbításához nem szükséges az Országgyűlés előzetes elvi jóváhagyását kérni, de – mint mondta – a kormány a projekt jelentőségére tekintettel, illetve az átláthatóság érdekében indokoltnak tartotta Ház tájékoztatását.
Az atomenergiáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról Steiner Attila jelezte, hogy az atomenergiáról szóló jogszabályba technikai jellegű pontosítások kerülnek. Fontos lépésnek nevezte, hogy a javaslat elfogadása esetén az Országos Atomenergia Hivatal részére benyújtott engedélykérelemmel kapcsolatban meghatározzák az első hiánypótlási felhívás kiküldésének a határidejét. Emellett az atomenergia felügyeleti szerv számára megteremtenék a lehetőséget arra, hogy több folyamatban lévő eljárást egyesítsen együttes döntés céljából – tette hozzá az államtitkár. (MTI)
