HOAI – nagyon sokan ismerjük ezt a négy betűt, és tudjuk, hogy a német „Honorarordnung für Architekten und Ingenieure” nem csupán a mérnöki szolgáltatások díjazását határozza meg, hanem egyértelműen szabályozza azokat a feladatrészeket, amelyeket az építésznek és a mérnöknek a megbízó részére teljesítenie kell. Ez a szabályozás mintául szolgál egész Európában, és ez volt a mintája az elmúlt években kidolgozott, magyarországi tervezési szolgáltatási rendszerre vonatkozó javaslatnak is.
Szőllőssy Gábor
A HOAI 2013-ban életbe lépett hetedik kiadása elsődlegesen a jogi környezet és a műszaki fejlődés követelményeinek összehangolását célozta, és figyelemmel volt már a BIM követelményeinek alkalmazására is. A legalacsonyabb ár előírására megfogalmazott követelmények miatt indított 2015-ben az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást Németországgal szemben. A német kormány teljes határozottsággal állt a szakmai szervezetek mellé, jogi érvekkel is bizonyítva a HOAI elengedhetetlen szükségességét a minőség érdekében, valamint azt, hogy az előírásrendszer nincsen ellentétben a ma érvényes uniós szabályozással. Nem fogadta el a német fél azt az érvelést sem, hogy a HOAI megszegi a „szolgáltatási irányelv” előírásait, mert megakadályozza, hogy más tagállam szolgáltatói szabadon vehessenek részt a versenyben Németországban, sőt, kimutatták ennek ellenkezőjét. Még a német szakmai értékelések szerint is „elbeszéltek egymás mellett” a felek, az érvek süket fülekre találtak, így megegyezés híján a kérdés 2016-ban az Európai Bíróság elé került.
Azóta folyik az eljárás, ami, úgy tűnik, döntő fordulathoz érkezett az elmúlt hetekben. Az Európai Unió Luxemburgban működő bíróságának egyik főtanácsnoka, Maciej Szpunar 2019. február 28-án kijelentette, hogy álláspontja szerint a HOAI-nak a legalacsonyabb és legmagasabb árra vonatkozó előírásai törvénytelenek. A főtanácsnokoknak jelentős szerepük van a bíróság döntéshozatali mechanizmusában, hiszen az eljárások valamennyi részében tehetnek az adott kérdéssel kapcsolatban indítványt, és ez alapvetően befolyásolhatja az ügyben döntő bírók ítéletét.
A főtanácsnok jogértelmező nyilatkozatával szemben az építészek és a mérnöki kamarák európai szervezetei egyaránt kifejezték a német álláspont támogatását. A bírósághoz eljuttatott közös állásfoglalás rögzíti, hogy a minimum és maximum árak előírása közös érdekeket szolgál, mert:
– átláthatóan és egyértelmű módon védi a megrendelők jogait, és biztosítja, hogy a versenyt ne kizárólagosan az árak, hanem a minőség is befolyásolják,
– azzal támogatja a határon átnyúló szolgáltatásokat, hogy egyértelműen rögzíti a teljesítendő szolgáltatások körét,
– viták esetén a minimum és maximum árak eltörlése lehetetlenné tenné a bíróságok számára, hogy a peres ügyekben egységes alapon hozzák meg döntéseiket, és a közbeszerzéseket kiírók számára sem lenne tájékozódási lehetőség az előzetes költségtervek meghatározása során.
A HOAI további sorsával kapcsolatban még sok nyitott kérdés van, az illetékes német szervezetek azonban már egy B tervben is gondolkodnak, hiszen egyértelműen szükség van a szolgáltatás tartalmának pontos szabályozására, és lehet, hogy ehhez egy tájékoztató árstruktúrát fognak meghatározni.
A Mérnöki Kamarák Európai Tanácsának (ECEC) és az Építészek Európai Tanácsának (ACE) közös nyilatkozata arra is rámutat, hogy a jelenlegi szabályozás nem akadályozza az építész- és a mérnöki tevékenységek határon átnyúló biztosítását, az árszabályozás eltörlése a tapasztalatok szerint másutt sem növelte a szakmai mobilitást, de a kizárólagos árverseny lehetőségével a minőségi versenyt akadályozta.
