Szinte minden nap új melegrekordokról olvashatunk, Németországban és Magyarországon is egyre szárazabb és melegebb van. Nyilvánvaló, hogy ez rossz hatással van a mezőgazdaságra, és egyik kiváltó oka az erdőtüzeknek. A szélsőséges időjárás következményei azonban sokkal messzebbre nyúlnak.
Németországban meleg van, elképesztően meleg. A múlt héten a hőmérséklet majdnem 40 fokig emelkedett, de erről Magyarország vonatkozásában is beszámolhatunk. Olyan értékek, amelyeket inkább Spanyolországban vagy Olaszországban várnánk. A hőség és a szárazság azonban már régen elérte a régiónkat. Ha megnézzük az Európai Aszálymegfigyelő Intézet térképét, amelyet az EU Kopernikusz Föld-megfigyelési programja készített, láthatjuk, milyen súlyos a helyzet. https://edo.jrc.ec.europa.eu/edov2/php/index.php?id=1052 Szinte az egész országot piros és narancssárga pontok borítják, de ugyanez a helyzet, sőt talán még rosszabb, ha Magyarországot vizsgáljuk. A térkép azt mutatja, hogy hol rendkívül száraz a talaj, és hol hiányzik a növényzet. A térkép jól foglalja össze a németországi és számos más európai ország helyzetét is: veszélyhelyzet!
A szélsőséges időjárás következményei túlmutatnak az aszályon és a tüzeken
„A szélsőséges időjárási jelenségek száma kétségtelenül növekszik, Németországban is” – nyilatkozta Reimund Schwarze éghajlatkutató a FOCUS online portálnak adott interjújában. A szakember a Helmholtz Környezetkutató Központban (Helmholtz-Zentrum für Umweltforschung. UFZ) dolgozik, és fő szakterületei közé tartozik a környezet, a társadalom és a gazdaság, valamint az éghajlatváltozás. Sok más szakértőhöz hasonlóan Schwarze sem lepődik meg azon, hogy Németországban egyre melegebb van. A szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a rendkívüli hőség, a szárazság vagy a heves esőzések, egyre gyakoribbak. „A károk egyre nagyobbak, ahogyan azok a költségek is, amelyekkel a jövőben védekezhetünk ellenük” – mondja. A média gyakran számol be a vízhiányról, az erdőtüzek fokozott kockázatáról és a terméskiesésről. Ha nincs csapadék, mert a hőség és az aszály veszi át a terepet, a talajvízszint süllyed. Ha a mezők, rétek és szántóföldek kiszáradnak, az ott termesztett növények közül sok elszárad. Ugyanakkor a hőség és a szárazság kedvez az erdőtüzeknek, amelyek gyorsabban terjednek a száraz lombozaton, mint a nedves aljnövényzeten. Ám ezek csak a szélsőséges időjárás nyilvánvaló hatásai.
Sokunknak lesz nehezebb – már nem csak az idősekről és a betegekről beszélünk
A német Szövetségi Gazdasági és Éghajlatvédelmi Minisztérium (Bundeswirtschafts- und Klimaschutzministerium. BMWK) megbízásából készült tanulmány szerint az elmúlt évek kivételesen forró és száraz nyarai súlyos gazdasági, egészségügyi és társadalmi következményekkel jártak. A jelentés szerint csak az erdészet és a mezőgazdaság 25,6 milliárd eurós veszteséget szenvedett el a 2018-as és 2019-es szélsőséges években. Mivel a hőmérséklet emelkedésével csökken a dolgozó népesség termelékenysége, az ipar és a kereskedelem is mintegy kilencmilliárd eurós kárt szenvedett. „Amikor a hőmérséklet meghaladja a 32 fokot, a stressz sok ember számára jelentősen megnő, nem csak az idősek, a gyerekek és a betegek számára” – tájékoztatott Andreas Matzarakis, a Német Meteorológiai Szolgálat (Deutschen Wetterdienst) munkatársa nemrég a Der Spiegelnek adott interjújában. „Ilyen hőhullámok esetén a többlethalandóság is megnő. Részben ez vezet ahhoz, hogy egy olyan forró évben, mint 2003, körülbelül 10 000-rel több haláleset történt, mint egy átlagos évben.”
Az infrastruktúra is szenved a tartós hőségtől
Schwarze ezt „megfoghatatlan kárnak” nevezi. Amikor egy ember keringési rendszere a hőség miatt összeomlik, és meghal, azt nem lehet euróban vagy dollárban számszerűsíteni. „Az egészségkárosodás a hőség egyik legelemibb következménye.” Amikor Schwarze a meleg időjárás sokak által nem ismert hatásaira gondol, a közlekedési ágazat is eszébe jut, mivel ha a hőmérséklet hosszú ideig extrém szinten marad, az hatással van az infrastruktúránkra. A sínek deformálódhatnak, az utak feltöredezhetnek. A német Szövetségi Útügyi Kutatóintézet (Bundesanstalt für Straßenwesen, BASt), amely többek között a tartományok útépítési hatóságainak ad tanácsokat, a FOCUS-online megkeresésére azt írja: „Az aszfaltozott utak esetében az útburkolat felső rétege szenved a leginkább a hosszú ideig tartó meleg időjárástól, hosszan tartó melegben deformálódhat.”
A vasútnak még saját csapata is van a szélsőséges időjárási eseményekre
Mivel a szélsőséges időjárás gyakran összefügg az éghajlatváltozással, a Szövetségi Útügyi Kutatóintézet 2011 óta foglalkozik a globális felmelegedés közúti infrastruktúrára gyakorolt hatásaival. Pontosabban az 1. egység: „Itt meteorológusok, klimatológusok, mérnökök, geotudósok, geográfusok, hidrológusok és közgazdászok közösen válaszolnak az éghajlatváltozás hatásaival és a közlekedési rendszer éghajlatváltozással szembeni ellenállóvá tételét célzó lehetséges alkalmazkodási lehetőségekkel kapcsolatos kérdésekre.” A Deutsche Bahn 2018-ban kompetenciacsoportot is létrehozott a szélsőséges időjárási események következményeinek kezelésére. „Ha a sínek elhajlanak, az hosszú távon megzavarja a működést. Ezek közvetett károk, amelyeket eddig csak nagyon kezdetlegesen mértek” – mondja Schwarze éghajlatkutató.
Drágább lesz, mint gondoltuk
A szakember biztos benne, hogy az elkövetkező években számos területen szükség lesz a szélsőséges időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodásra, nem csak a közúti és vasúti közlekedésben. „Évekig alábecsültük, hogy ez mennyire drága lesz.” Néhány hőhatás máris érezteti hatását a fogyasztók pénztárcáján. Mivel a tartósan magas hőmérséklet, a szárazság a földeken a nyersanyagok elérhetőségét is befolyásolja” – magyarázza Stefanie Sabet a Német Élelmiszer- és Italipari Szövetségtől (Bundesvereinigung der Deutschen Ernährungsindustrie).
„Az elmúlt években az európai szélsőséges hőség többször is kihívást jelentett a regionális beszerzés számára, és itt is hiányt és áremelkedést eredményezett.” A helyzet jelenleg még nehezebb, mert a piaci helyzet feszült a Covid-járvány okozta torzulások, illetve az ukrajnai háború miatt is. „Mindkettő jelentős hatással van az árakra és a nyersanyagok, az energia, a logisztika és a csomagolás elérhetőségére.” – mondja Sabet. Azt nem tudja megmondani, hogy a jelenlegi aszály mennyire befolyásolja majd a terméshozamokat Németországban, „de a gazdák már most érezhető veszteségekre figyelmeztettek.”
Élelmiszer-ellátás: a termelésnek alkalmazkodnia kell az éghajlatváltozáshoz
Mivel azonban a mezőgazdasági árupiacok globálisan működnek, az egyes régiókban jelentkező hiányosságok kompenzálhatók – „bár kompromisszumokat kell kötni az olyan kritériumok tekintetében, mint a regionalitás, vagyis esetenként messzebbről kell szállítani az árut, és további költségek is felmerülhetnek”. Sabet biztonságosnak látja a németországi élelmiszerellátást, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a termelésnek fenntarthatóbbá kell válnia, és szembe kell néznie az éghajlatváltozás kihívásaival.
Az éghajlatkutató Schwarze szerint tíz év múlva valószínűleg megváltoznak a dolgok Németországban. „A Szövetségi Polgári Védelmi Hivatal már hétéves aszályokra számít. Az önkormányzatoknak több évig tartó aszályos időszakokra kell felkészülniük”. A klímakutató szerint például a vízfogyasztás korlátozása többé már nem egyedi eset lesz. Más szóval, lényegesen több ember fogja átélni azt, amin a brandenburgi Panketal település jelenleg keresztülmegy. Az ingatlanok, közterületek és parkolók öntözése és locsolása 17 és 21 óra között tilos. Ennek oka, hogy a Spree-be ömlő kis folyó, a Panke kiszáradt. „Az önkormányzatoknak több évig tartó aszályos időszakokra kell felkészülniük” – mondja Schwarze. Úgy véli, hogy egy másik szélsőséges időjárási jelenség is egyre inkább jelen lesz. „A tornádók egyre gyakoribbak lesznek, a mediterrán térségben évente számos ilyen vihar fordul elő” – mondja. A szél a német szárazföldre is átfordulhat. Ezzel együtt azonban Schwarze nem akar túlságosan negatív jövőképet felvázolni. Szilárdan hisz abban, hogy vannak okos stratégiák a szélsőséges időjárási jelenségek ellen, ilyen például a talaj vízmegtartó képességének növelése. Ehhez a mélyebb talajrétegeket kifejezetten víztározóként kellene használni – előrelátóan a száraz időszakokra gondolva. Ez nemcsak a talaj és a talajvíz egyensúlyát, hanem a biológiai sokféleséget is javíthatja.
