A szaúdi sivatagba tervezett, 170 kilométer hosszú, tükrös megaváros jó apropó arra, hogy megnézzük, milyen megalomán vagy éppen előremutató, de mindenképpen futurisztikus várost terveznek szerte a világban. Az olyan globális problémák, mint a lakhatási válság és az éghajlatváltozás, a csúcstechnológiájú városok új generációját hozza létre. 10 olyan ambiciózus várost mutatunk be, amelyek a tervek szerint a következő évtizedekben épülnek majd meg.
The Line, Szaúd-Arábia
A szaúd-arábiai kormány júliusban mutatta be a Neom megafejlesztés részeként tervezett 170 kilométer hosszú, 500 méter magas vonalszerű város látványterveit. Hosszúsága és várhatóan kilencmilliós lakossága ellenére a The Line mindössze 200 méter széles lesz, és a közlekedési rendszere az ígéretek szerint 20 percen belüli utazási időt ígér az épület két vége között. A várost a hagyományos körkörös városrendezés alternatívájaként tervezték, és Mohammed bin Szalman szaúdi koronaherceg „a természetvédelem és a fokozott emberi életminőség modelljeként” emlegette.
Telosa, USA, tervezte: BIG
Bjarke Ingels dán építész és stúdiója, a BIG tervezi Telosát, egy ötmilliós várost, amelyet a semmiből építenének fel egy egyelőre meg nem nevezett helyszínen az amerikai sivatagban. A projekt Marc Lore milliárdos vállalkozó ötlete, aki azt reméli, hogy ez lesz „a világ legfenntarthatóbb városa”. Lore elképzelésének része, hogy a földterület egy közösségi alapítvány tulajdonában lesz, ami azt jelenti, hogy az értéknövekedésből finanszírozni lehet a város fejlesztését, a lakosok jólétét előtérbe helyezve.
BiodiverCity, Malajzia, tervezte: BIG
A BIG a malajziai Penang-sziget partjainál épített három mesterséges szigetből álló, 1821 hektáros BiodiverCity főtervét is a malajziai állam kormány megbízásából készíti. A liliomfüvet idéző szigetek várhatóan 15 000-18 000 lakosnak adnak majd otthont, és egy önvezető járművekkel, de autók nélküli közlekedési hálózat fogja összekötni őket. Az épületeket főként bambusz, fa és újrahasznosított anyagokból előállított beton kombinációjával építik majd, és minden egyes városrész körül ökológiai pufferrel támogatják a biológiai sokféleséget.
Új közigazgatási főváros, Egyiptom, tervezte: SOM
Egyiptom egy teljesen új fővárost épít akár hétmillió ember számára, hogy enyhítse a jelenlegi főváros, a gyorsan növekvő Kairó zsúfoltságát. A SOM építésziroda készítette el a 700 négyzetkilométeres, magánfinanszírozású projekt főtervét, amely a világ egyik legnagyobb városi parkját foglalja magában. Az új főváros ideája Indonézia kormányát is megihlette, amely szintén jelentős terveket jelentett be egy új főváros építésére Borneó szigetén. A jelenlegi főváros, Jakarta a világ leggyorsabban süllyedő városa, mivel 2009 és 2019 között 2,5 métert süllyedt.
Amaravati, India, tervezte: Foster + Partners
A Krishna folyó partján fekvő Amaravati város az indiai Andhra Pradesh állam új fővárosa lesz. A város egy tűhegyes kormányépület köré rendeződik majd, és központi kerületének több mint 60 százalékát zöldterület vagy víz foglalja majd el. „A terv egyesíti a fenntartható városokkal kapcsolatos több évtizedes kutatásainkat, és beépíti a legújabb technológiákat, amelyeket jelenleg Indiában fejlesztenek” – mondta a Foster + Partners, amely Ho Si Minh-városban és Bangkokban is jelentős városrészeket tervez.
Smart Forest City, Mexikó, tervezte: Stefano Boeri Architetti
Stefano Boeri olasz építész egy Cancun melletti, erdősített intelligens város tervein dolgozik, amely 557 hektáron 7,5 millió szén-dioxid-elnyelő növényt és fát fog magába foglalni. A város 130 000 embernek ad majd otthont megfizethető, növényekkel borított otthonokban, és célja, hogy úttörő szerepet játsszon a fenntarthatóbb városi életmód kialakításában. „A Smart Forest City Cancun egy botanikus kert egy kortárs városon belül, amely a maja örökségre, valamint a természeti és szakrális világgal való kapcsolatra épül” – nyilatkozta a Boeri stúdió sajtósa. „Ez egy városi ökoszisztéma, ahol a természet és a város összefonódik, és egy organizmusként működik.”
The Orbit, Kanada, tervezte: Partisans
Az Orbit egy olyan intelligens város elképzelése, amely egy kanadai mezőgazdasági várost kíván átalakítani az optikai szálak, drónok és autonóm járművek széles körű alkalmazásával. A torontói Partisans építészstúdió a tervezést a 20. század elején az Egyesült Királyságban kialakult kertvárosi mozgalom modern változataként írta le. Céljuk az, hogy az új technológiákat egyensúlyba hozzák a meglévő agrárkörnyezettel, miközben a város lakossága 30 000-ről 150 000 lakosra nő.
Floating City (Lebegő Város), Maldív-szigetek, tervezte: Waterstudio
Az éghajlatváltozás miatt emelkedő tengerszint következtében a Maldív-szigetek nagy része 2050-re várhatóan lakhatatlanná válik. Erre válaszul az ország kormánya a Waterstudio építészirodával együttműködve egy olyan úszó várost tervezett, amely 2024-ben már 20 000 embernek ad majd otthont a főváros közelében lévő lagúnában. Az építészek „a világ első igazi úszó szigetvárosa” néven emlegetik a települést, amely 5000 alacsonyan épülő úszó házat foglal magában, és a tengerrel együtt emelkedő, hatszögletű szerkezetekre épül. (A dán BIG stúdió a Samoo-val és az Oceanix technológiai vállalattal közösen egy másik, az éghajlatváltozásnak ellenálló úszó város prototípusát tervezi a dél-koreai Busan előtti tengerre.)
Chengdu Future City, Kína, tervezte: OMA
Az OMA holland építésziroda Kína Szecsuán tartományának fővárosának készített autómentes mestertervet, amely megkérdőjelezi a hagyományos várostervezési modelleket, amelyeket az úthálózat vagy a bruttó alapterület maximalizálása vezérel. A 4,6 négyzetkilométeres területet elfoglaló Chengdu Future City ehelyett a terület domborzati adottságaira összpontosít, és hat különböző zónát alakít ki, amelyeket a környező tájba való illeszkedés figyelembe vételével alakítanak ki. Az egyes zónákon belül minden épület gyalogosan 10 percen belül elérhető lesz, míg a várost egy automatizált járműveket használó „intelligens mobilitási hálózat” fogja összekötni Chengdu többi részével.
Innovációs Park, USA, tervező: Ehrlich Yanai Rhee Chaney Architects és Tom Wiscombe Architecture
Jeffrey Berns kriptopénzmágnás azt tervezi, hogy a nevadai sivatag egy részét blokklánc-technológiával működtetett okos várossá fejleszti. Az Ehrlich Yanai Rhee Chaney Architects és a Tom Wiscombe Architecture építészstúdiók segítségével a 27,113 hektáros területet olyan közösséggé kívánja átalakítani, ahol az emberek bankolhatnak, szavazhatnak és adatokat tárolhatnak kormányok vagy harmadik felek bevonása nélkül…
