Az Európai Unió tagállamainak energiaügyekért felelős miniszterei elfogadták az Európai Bizottság gázmegtakarítást célzó javaslatát, melynek értelmében a tagországok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a tél folyamán 15 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást Európa energiaellátása biztonságának növelése érdekében – közölte az uniós tanács július 26-án.
Az Energiaügyi Tanács rendelete szerint valamennyi EU-tagállam augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkenti a gázfelhasználást, hogy megelőzzék az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválságot. A célok elérésére a tagállamok önkéntes alapon kötelezik el magukat, amennyiben viszont az Európai Bizottság az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztást” hirdetne ki, a gázkereslet-csökkentés kötelező valamennyi tagállam számára.
A gázfelhasználás csökkentésének célja, hogy már a tél beállta előtt, majd annak folyamán a tagországok gázkészleteket halmozzanak fel, hogy felkészülten várják az orosz gázellátás esetleges zavarait. A rendelet azonban egyebek mellett lehetőséget biztosított arra, hogy azok a tagországok, melyek nincsenek összekapcsolva más tagországok gázhálózataival, menetességet kérjenek a kötelező gázfelhasználás csökkentére vonatkozó célok teljesítése alól. Azok a tagállamok, amelyek villamosenergia-hálózatai nincsenek összehangolva az európai villamosenergia-rendszerrel, és amelyek áramtermelése nagymértékben függ a gáztól, szintén mentességet élvezhetnek a villamosenergia-ellátási válság kockázatának elkerülése érdekében.
A tagállamok akkor is eltérést kérhetnek a célérték teljesítésétől, ha elérték gáztárolási kapacitásuk maximumát, ha nagymértékben függenek a gáztól, mint az alapvető fontosságú iparágak alapvető energiaforrásától, vagy gázfogyasztásuk az elmúlt évben legalább 8 százalékkal nőtt az elmúlt öt év átlagához képest. A tagállamok megállapodtak abban is, hogy intézkedéseik hatása nem érinti a védett fogyasztókat, köztük a háztartásokat és a társadalom működéséhez szükséges alapvető szolgáltatásokat, például az alapvető fontosságú szervezeteket, az egészségügyet és a védelmi hatóságokat. A lehetséges intézkedések közé egyebek között a villamosenergia-ágazatban felhasznált gáz csökkentése, az iparban használt üzemanyag felváltását ösztönző intézkedések, nemzeti figyelemfelkeltő kampányok, a fűtés és a hűtés csökkentésére irányuló célzott kötelezettségek tartozhatnak.
A rendelet kivételes és rendkívüli, korlátozott időre szól. Egy évig marad érvényben, az Európai Bizottság azonban 2023 májusáig vizsgálatot végez, hogy mérlegelje meghosszabbításának szükségességét – tették hozzá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a rendelet tanácsi elfogadását követően kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta: „az EU a mai napon döntő lépést tett annak érdekében, hogy felkészülten nézzen szembe a Vlagyimir Putyin orosz elnök okozta teljes gázkimaradás veszélyével”.
Szavai szerint a rekordidő alatt elért megállapodás biztosítani fogja a gázfogyasztás rendezett és összehangolt csökkentését az Európai Unióban, és szavatolja, hogy Európa megfelelően készülhessen fel a következő télre. A gázfelhasználás 15 százalékos csökkentése iránti közös elkötelezettség jelentős lépés, ugyanis segít elérni azt a célt, hogy a gáztározók elégséges töltöttségi szintet érjenek el már a tél beállta előtt – mondta. „Az EU minden tőle telhetőt meg fog tenni az ellátás biztonságának biztosítása és a fogyasztók, köztük a háztartások és az ipari szereplők védelme érdekében” – fogalmazott.
A Gazprom július 25-i bejelentése, miszerint az Európai Áramlat gázvezetéken keresztül tovább csökkenti az Európába irányuló gázszállításokat, minden igazolható technikai ok nélküli, és Oroszország, mint energiaszolgáltató megbízhatatlanságát mutatja – tette hozzá az uniós bizottság elnöke. (MTI)
